Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-08-24 / 56. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1930 augusztus 24. Rt. igazgatósági tagságát elfogadhassa, nem engedélyezik, miután az előbbi határozatokhoz és a belügyminiszteri utasításhoz híven kereskedelmi intézményekben a vármegye kötelékébe tartozóknak igazgatói tisztség vállalására nem adnak engedélyt. 9 közigazgatási bizottság ülése Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 18-án tartotta Széli József főispán elnöklésével augusztus havi rendes ülését. Bernáth Aladár alispán havi jelentését főbb vonalakban a következőkben összegezhetjük. — Sátoraljaújhely megyei város polgármestere a belügyminiszterhez intézett felterjesztésében panasz tárgyává tette, hogy a város terhére a vármegyei hozzájáiulás túl magasan állapíttatott meg. A belügyminiszter értesítette arról, hogy a városra nézve sérelmesnek talált megállapítás ellen a képviselőtestületnek módjában állott volna a kihirdetéstől számított 8 nap alatt felebbezéssel élni. Minthogy ez nem történt meg, a vármegyei hozzájárulás összege 77.680 pengőben végéi vényesen megállapítottnak tekintendő. A városnál az összeg fedezetéről a költségvetésben gondoskodtak. A mig a községek pontosan szállítják a hozzájárulást, addig a város a múlt évről is 32.960 pengővel van hátrálékban, ez évre pedig semmit sem fizeted. Felhívta a polgármestert, hogy az 1929. évi bevételekből a megfelelő százalék arányában azonnal, a többit, az eddig elért bevételek százalék szerinti összegét,{minden hó 1-én és 15-én fizesse be. A kisrozvágyi jegyzői állásra Nánássy Sándor oki. jegyző választatott meg. Tüzesetek Girincsen, Tállyán, Megyaszón, Mezőzombor, Tisza- luc, Monok és Mádon fordultak elő. 655 drb. útlevelet állítottak ki. A kenyérmagvak cséplési eredménye jelentékenyen gyengébb, mint ahogy azt a gazdaközönség remélte. Ezután a többi előadók terjesztették elő jelentésüket. Zboray Károly min. tanácsos, pénzügy- ' igazgató jelentéséből kitünőleg ! Zemplénben 80% az adótartozás. Zemplénvármegye összes polgári lövészegyleteinek 1930. évi bajnoki céllövőversenye A vármegyei testnevelési felügyelőség megbízásából a sárospataki polgári lövészegyesület f. évi szeptember hó 14 én rendezi meg az 1930. évi bajnoki céllövőversenyt a hercegkuti elemi lőtéren. A kiírás szerint négy bajnoki szám kerül ez alkalommal lebonyolításra, u. m. egyéni versenyben kisfegy- ververseny 50 m. és nagyfegyver- verseny 3C0 m. távolságra, csapat- versenyben kis- és nagyfegyver csapatverseny. A bajnoki számokban csak a vármegye területén működő polgári lövészegyesületek igazolt tagjai indulhatnak és pedig az egyéni versenyszámokban tetszőleges létszámmal, a csapatversenyekben pedig legfeljebb két csapattal, melyek egyenkint 5 lövészből állanak. A rendezőség külön versenyszámokat irt ki vendégek részére, melyekben indulhatnak az összes meghívottak, továbbá a meghívott egyesületek, társaságok és társulatok, a m. kir. honvédség, csendőrség, vámőrség, folyamőrség, rendőrség, vitézi rend, MOVE, nemzeti munkavédelem^ levente egyesületek és cserkészcsapatok tagjai. A vendégek versenyére kiirt számok : kisfegyver- 50 m., nagyfegy- ververseny 300 méter távolságra, pisztolyverseny és galamblövészet. Nevezési határidő az összes versenyszámokra szeptember 4. A bajnoki csapatverseny számokra Zemplénvármegye és Sárospatak község közönsége igen értékes és művészi kivitelű vándordíját adományoztak, mig az egyéni számokra éppen úgy, min* a vendégek versenyére, értékes tiszteletdijak, érmek és plakettek állanak rendelkezésre. A rendező egyesület, tekintettel a lövészversenyek rendkívüli jelentőségére, kéri és várja a közönség meleg érdeklődését és anyagi támogatását, tiszteletdijak vagy ilyenek beszerzésére készpénz adományozásával. A versenyre vonatkozó minden felvilágosítást megad Faltys Ferenc mérnök, a sárospataki lövészegyesület főtitkára, kihez a nevezések is beküldendők. Városi közgyűlés Dr. Orbán Kálmán polgármester Sátoraljaújhely megyei város képviselőtestületének tagjait aug. hó 25. (hétfő) d. u. 4 órára rendes képviselőtestületi közgyűlésre egybehívta. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai: A polgármester előterjesztése gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernőnének a szegényügy ellátása és a jótékonyság gyakorlása körül kifejtett munkássága és érdemeinek megörökítése tárgyában. A törvényhatósági bizottság határozata a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák segélyezésének rendezése és a hadikölcsön- kötvények valorizációja tárgyában. A polgármester előterjesztése a 77.680 pengő vármegyei hozzájárulási összeg költségvetésileg fedezetlen részének pótköltségvetés utján való biztosítása iránt. Az uj villamostelep magas építési munkáinak részletes leszámolása. Polgármesteri előterjesztés a kötött lakások felszabadítása tárgyában. Bernáth Aladár alispán 10,000.000 koronáról szóló adományozó levele. Farkas Andor és tulajdonos társai tűzkár kölcsön ügye. A világháborúban elesett hősök emlékére alapított vándordíj alapszabály tervezete, .— és a közgyűlés napjáig esetleg beérkező és a közgyűlés által elintézendő ügyek. — Ha fáj a teje és szédül, ha teltséget, bélizgalmat, gyomorégést, oldilszurást, mellszorulást és szívdobogást érez, igyék minél előbb valódi „FerencJózsef “ kese- rüvizet. A legjobb és legolcsóbb légyíogószer AEROXON mézeslégyfogó a szeggel. Figyeljen a védjegyre! AamisMnroiat utasítsa vissza! B „ZEMPLÉH“ EREDETI TÜBEitifl Kisázsiai képek és tanulmányok Irta ■ Nemestóthy Szabó Gyula mérnök V. Mikor utazótársaim megtudják, hogy magyar mérnök vagyok, nagy igyekezettel és kedvességgel kéz- zel-lábbal igyekeznek szolgálatomra lenni. Vonatunk a Márvány tenger partján, olajfaerdőkben halad, mindenütt szép kis villák ciprus és tujafákkal körülvéve; bekanyarodunk az Izmidi öböl partjaira, hogy elérjük Izmid városát, a régi Nikodémiát. A vasút itt a város bazáruccájában halad, tulajdonképen a város szivén keresztül. Mozgalmas keleti élet. A kikötőben nagy hadihajók óriási tömegei terjengenek. Izmidnéi elhagyjuk a tengerpartot, útirányunk Ázsia belseje felé fordul. A mi Balatonunkra emlékeztet a Sza- bandsa tó, melynek partjai elhagyása után érünk a Zacharia folyó völgyébe. Török utitársaim arca felélénkül, heves gesztusokkal magyaráznak egymásnak és nekem. A Zacharia völgyében verte meg Kemál pasa a görög hadsereget Ez a fegyverténye emelte ki tulajdonképen őt vezérkari töizstiszt ként beosztott katonából a köztársaság elnöki székébe. Hatalmas sziklafalak között zug a Zacharia habzó vize ; mindenütt a háború pusztításának nyomai. Tönkretett falvak, felrobbantott hidak, magas töltésekről legurult vasúti szerelvények, mind-mind ádáz harcokat jelentenek. Eskisehir (régi város)- nál ágazik el a vasúti vonal Kónia és Szmirna felé. Az állomáson a török faragómüvészek tajtékpipáikat és szipkáikat árulják pár piasz térért. Itt van a török hadsereg repülőtelepe. Az állomási lokan- tában (étterem) ebédelünk. A csak török nyelven irt étlap nekem teljesen olvashatatlan. Ismeretlen ételek. Török tanár utazótársam segil, megrendeli az általa kiválónak ismert és szeretett ételeketNekem csaknem élvezhetetlen. Birkafaggyuiz mindenben a domináló, meg kell szokni. Pár narancs a zsebben kárpótlásul és utazunk tovább. Kopár nagy hegyek között ismeretlen városok mellett haladva, érjük el 2-szer huszonnégy órai utazás után Angora vidékét. Már messziről meglep a nagy munka, mely Angora közelében látható. A város mellett van Kemál pasának mintegy 15.C00 hold nagyságú birioka, melyen a legmodernebb gazdasági berendezések, istállók, gazdasági épületek, villák láthatók már a vonatról. Mindenütt nagyfokú fásítási munka folyik, s munka amerre az ember csak tekint. Majd egy óriási hegycsúcs, tetején várro mokkái bontakozik ki a messzeségből, társaim mutogatják, hogy ez a régi Angora, Timur Lenk tatár fejedelem, vagy ahogyan mi tanultuk: Tamerlan várának romjai. E várromok alatt terül el ösz- szeépitett fehér háztömegeivel a régi Angora s lent a síkságon uj, piros tetejű villákból épült város rész terjeszkedik, ez Jeniseir (uj város). Ez az uj Angora. Vidéki városainkra emlékeztető kis állomáson állunk meg. Ango- rában vagyunk. Az állomáson rengeteg ágyút és az állomás mellett nagy katonai sátortábort láttam. Az ágyukat a görögöktől zsákmányolták és az angorai kincstári ágyugyárban javítják ki őket. Az állomáson meglepő sok autó várja utasát. Kocsi alig van. Tanár uti- társam kalauzolása mellett egy autóba beleülünk és társam utasítására egy török szállóba hajtatunk. A szálló neve „Dzsumbo- riet“, azaz „köztársaság.“ Hát bizony először igen kellemetlen benyomásokat váltott ki belőlem a lehető legprimitívebb berendezés, piszok, kiszolgáló személyzet. No de nem baj. Voltam én már annyi éveken keresztül a frontokon rosz- szabb helyzetben és körülmények között. Folytatjuk. HIE — Kormányzó Mindenki ismeri az nehéz, minden kört látó mérlegelést és kívánó feladatokat, vármegyei közigazg nősen ennek vezet« súlyosodnak. Méltái az elismerés — bá is — azoknak, aki sokoldalú tevékenye illetve végrehajtói, megyei járási főszo t egyik kiváló tagját István szerencsi jár rót — érte a legma jövő kitüntetés, am« mányzó megenged kiválóan buzgó mi ismerése tudtul adc őszintébb örömmel kitüntetés tényét, a István főszolgabíró működésének elisi megyei közigazgatás is kedvező fényt vr — A fagykár] longálásái kér: Dr. Bessenyey Zén< képviselő nagyszán vezetett a napokba főispán elé s a ga: főispán támogatásé helyen leendő közt az emlékezetes na§ jén engedélyezett ' prolongálásához. , képtelennek a köt zetni. A fagykár i természetben, az kapták a vetőmagc tékét a mai rend terményárak melk érthetően nem kép a legnagyobb meg a küldöttséget s lyezte kilátásba, helyen közbenjár í tányos elintézése é sonlóan kedvező v ügyben a küldötts« dár alispántól, aki reckii Bodroghid v; latosan előterjeszte zonyitékát nyújtott; hogy milyen megé vármegye háztartá érdekeltekkel szem jaikat a hídon inn s akik a Bodrogon jeik gazdasági me dekében veszik igt velő átkelést. — Pályázat lásra. A hivatal száma pályázatot ! aljaujhelyi ügyészs ügyészi állásra. if j. Klein Jakab f Sátorai,
