Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-08-10 / 54. szám
Hatvanegyedik évíoiyam. 54. szám. Sátoraljaújhely, 1930 augusztus 10. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház 11. udvar) Zemplén Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő. Hirdetések: négyzetem -ként Nyilt-tér: soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen 3tt az elektromos törvényjavaslati Irta: Dr. Söpkéz Sándor, műegyetemi tanár, orsz. gyűl. képviselő. A kormány az elektromos gazdálkodásról szóló törvény- javaslatot, mielőtt az ország gyűlés elé terjesztené, hozzászólás végett megküldötte a tudományos köröknek, szakegyesületeknek és az érdekelteknek. A kereskedelemügyi miniszter ur kiemeli, hogy a villamos energiafejlesztő telepek és vezetékek kiépítését a szabadvállalkozásnak akarja fenntartani és arra törekszik, hogy ezeknek létesítését megköny- nyitse, csak olyan kötelezettséget kiván törvénybe iktatni, amelyek a közérdek szempontjából elengedhetetlenek, de a villamos vállalatok érdekeivel és a méltányosság követelményeivel összeegyeztethetők. Ennél helyesebben alig lehetne megjelölni egy elektromos törvény célját. Fájdalom, a törvényjavaslat nem fedi egészen ezeket az intenciókat De nem csodálkozom azon, hogy nem sikerült ezeket a maguk egészében érvényesíteni. Jó elektromos törvény alkotása - különösen, a mai viszonyaink között — nehéz feladat. Az egész kérdés forrongásban van, lázas fejlődésben az elektromos ipar és vele együtt az elektromos gazdálkodás is. Hogy itt csak a megváltás és háramlás kérdését említsem: a magántőke ezideig abban a tudatban vállalkozhatott a villamosításra, hogy a hálózati befektetések túlnyomó részét képező távvezetékek nem esnek háramlás alá, hanem az ö örök tulajdonát képezik. A meglévő nagy távvezetékeket, amelyek az országos ellátás szempontjából szóba jöhetnek, egyikmásik bányatársaság vagy egy két nagyobb elosztó társaság létesítette. Ezekből a távvezetékekből adják a vonal mentén fekvő községeknek, városoknak és ipartelepeknek az áramot, részben nagyban, amikor a szétosztást a helyi szervek végzik, részben elvállalták egyes városokban és községekben a helyi elosztást is. Ezek a nagy társaságok abban az elgondolásban építették ki ezeket a költséges távvezetékeket, hogy ha vala mely község vagy város meg is váltja idővel a helyi elosztó- hálózatot, meglévő telepeikkel és távolsági vezetékeikkel majd ők szolgáltatják nagyban az áramot ezeknek a közüle- teknek s a vonalak mentén idővel bizonyára erősen megszaporodó ipartelepeknek. A törvényjavaslat ezzel szemben a díjtalan háramlást kiterjeszti az összes távvezetékekre, felborítja tehát ezeknek a nagy társaságoknak egész elgondolását. A javaslat szerint a vállalkozó elveszti 40 év múlva a távvezeték nagy tőke- befektetését és nyakán marad nak az addig, bizonyára nagyon kifejlődő központi tele pék. Amennyire természetes és teljes kártalanitás mellett a magánvállalkozás tevékenysé gét talán nem is gátolná a megváltási köttelezettség kodifl „ZEMPLÉH" EREDETI TflBCfclB Kisázsiai képek és tanulmányok Irta: Nemestóthy Szabó Oyula mérnök III. Lemegyek, hát legnagyobb meglepetésemre velem szemben ülő kocsipartneremet látom, ki nagyban követelődzik s tőlem tiz török fontot, azaz 30 pengőt kér fáradozásának jutalmául, márhogy t. i. engem állítólag a hotelbe kalauzolt. Én természetesen pár piaszter lefizetése után kirúgtam. Ez jellemző eset arra, hogy az idegenekre mily mértékkel vetik magukat rá ezek a nagyvárosi keleti paraziták. A Konstantinápolyban töltendő napokat arra használtam ki, hogy amit csak látni lehetett, megnéztem. Bolyongtam a galatai városnegyedben és bejártam Perát Néztem a legmodernebb európai, élveztem a régi mohamedán kultúrát. fikálása, annál kevésbé tudom helyeselni az ingyenes háramlás kötelezettségének előírását. Az elektromos vállalat élő szervezet, napról napra fejlődik, napról napra újabb találmányok, szerkezetek keletkeznek, amelyeket a vállalkozásnak alkalmaznia kell, hogy megfeleljen az energiagazdálkodás igényeinek, kielégíthesse a fogyasztók szükségletét. Melyik vállalkozó fog már most az ingyenes háramlási idő közeledtével újabb és újabb befektetésekkel és berendezésekkel gondoskodni az üzembiztonság és a fogyasztók igényeinek kielégítéséről? Elsorvad a vállalat, szenvedni fog az energiagazdálkodás és a fogyasztó is. Az eddigi községi és megyei koncessziók helyett az állami engedélyezés statuálá- sában — eltekintve attól, hogy ez a kérdés súlyosan érinti a közületek autonómiáját, anyagi érdekeit — nem látom az intézkedésnek valami különös nagy jelentőségét. Kétségtelen, hogy a községek, városok, megyék nem csinálnak mindig országos energiagazdálkodási politikát, hanem városi, vagy megyei tekintetek lépnek sokBent voltam és leborultam az Aia Sofia mecset szépsége előtt és gyönyörködtem a szultánok temetőjében, az Ejubban. Behajóztam az Aranyszarv öblöt s alkonyaiban néztem Perának kigyuló lángjait- Barangolásaimban hü társam, az angol mérnök-barátom, nyitott szemmel érdekes megfigyeléseket tesz. Galata, a régi török városrész utcái teljesen romokban hevernek. Mindenütt a pusztító tűzvész dühöngésének nyomai. Ugyanis a török házak favázból álló döngölt agyagépitmények, melyek sűrűn egymásmellé vannak építve. Tele gyúlékony anyaggal. Ha tűz üt ki valahol, akkor az egész környéke rendesen teljesen leég. Ezeket a városrészeket nem is építik újra. Autón száguldva, szűk utcákon keresztül, előttünk teljesen ismeretlen helyeken. A török sof- főrök szörnyen imponáló egyéniségek. A vakmerő és biztos vezetés példányképei. Legnagyobb sebességgel száguldanak a leglehetetlenebb utcákon keresztül. A korszor előtérbe. De végül is ott van a kormány felügyeleti joga! Ha valamelyik közület- nek az elhatározása beleütközik országos érdekekbe, a kormány nem tartozik azt jóváhagyni, hanem utasíthatja a közületet más határozat hozatalára, amint előfordult ez a múltban is amióta az energia- gazdálkodás fő elvei kijege- cesedtek és a főfelügyelet nem merült ki rendészeti, élet- és vagyonbiztonsági, távirdavé- delmi és vagyonfelügyeleti kérdések elbírálásában. A lényeg az engedélyezési eljárásnál —- tisztán az elektromos gazdálkodás nézőpontjából tekintve a kérdést - az, hogy az eljárás gyors, egyszerű és olcsó legyen s az engedélyezésnél tisztán a köz- és energiagazdálkodási érdekek legyenek irányadók. A kormány átdolgozhatja ezt a törvényjavaslatot, szem előtt tartva azt, amit a miniszter ur is kiemel, hogy ennek a törvénynek, miután a magyar állam ma nincs abban a helyzetben, hogy anyagilag járuljon az elektromos gazdálkodás előmozdításához, csak az lehet a feladata, hogy megteremtse az elektromos mánykerék ide-oda ugrik a kényszermozgások hatása alatt, a soffőr azonban biztos kézzel, sziklaszi- lárdan ül helyén, nem törődve semmivel, senkit el nem gázolva robog előre. Csodálatos az, hogy ezek a primitiv emberek a motor lényét annyira uralni tudják. Megnéztem Konstantinápoly török vendéglőjét, hol török monoton muzsikát hallgatva láttam a levantei típusok felvonulását. Nem akarom hangsúlyozni azt, hogy Konstantinápoly nem török jellegű várost hanem kimondottan levantei. Itt rengeteg görög, örmény, olasz, francia s más heterogén tömeg lakik, a város teljesen levetkőzte régi török jellegét. Az utcákon járkálva itt is, ott is magyar szó üti meg fülünket. Angol barátom figyelmeztet „hir an höngrien“ (itt egy magyar). — Bent voltam a konstantinápolyi bazárban egy török kollegámmal. Csodálatos világ. Kelet produkciói felhalmozva mindenütt. Folytatjuk. Egyes szám ára ÍO fillér
