Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)

1930-08-03 / 53. szám

ZEMPLÉN 2. oldal. sára, csupán arra, hogy a tagok j részére a lehetőség szerint köl- , csönről gondoskodjék. Ennek a , gondoskodásnak a sikere azonban természetesen nem függ a Szö­vetkezettől. A Szövetkezet vezetősége hóna­pok óta azon fáradozik, hogy meg­felelő hitelt szerezzen. Ennek ez- időszerint annyi konkrét eredménye van, hogy a folyó évi köteles mennyiség után folyósítandó elő­leg biztosítottnak látszik. Kifogásolja a cikk azt is, hogy a Szövetkezet adminisztrációja túl drága. Az tény, hogy a hat sze­mélyből álló alkalmazottnak havi fizetése 1600 pengő. Ha ez az első évben — amikor cca 5CC0 hl. bor kezeléséről van szó — esetleg nagyobb terhet jelent is, számítani kell azzal, hogy ha a kezelt borok mennyisége 10—15.000 hl-re emel­kedik, ami már a folyó évi szü­retnél bekövetkezhetik, ez a teher aránylag lényegesen csökkeni fog. Adminisztrációs költség nélkül a Szövetkezet programját megvaló­sítani nem lehet. És végeredmény­ben nem azt kell nézni, hogy az adminisztráció folytán a borok ára literenként nehány fillérrel meg lesz terhelve, hanem azt, hogy a sok száz helyről összeadott — kezdetben fejletlen és elaprózo- dottságukban csökkenő értékel képviselő — borokból mit produ­kál a Szövetkezet a programszerű egységesités, szakszerű kezelés és érlelés által. Majd be fog bizo­nyosodni, hogy az ily módon elő­állott értéktöbbletben a regie költ­ség bőven visszatérül, f- A Szövetkezet a múlt év őszén alakult. Nem lehet ennek az ala­kításától azt a csodát várni, hogy máról holnapra megváltoztatja a Hegyalja válságos helyzetét. Az alakuló közgyűlésen is hangoztatva lett, hogy évekig tartó tisztességes munkára van szükség, hogy a helyzetben lényeges javulás álljon be. Azt pedig minden egyes tag na­gyon jól tudja, hogy a Szövetke­zet nem rendelkezik kimeríthetet­len tőkék felett. Helytelen tehát úgy állítani be a dolgot, mintha a Szövetkezet bizonyos rendelke­zésre álló tőkéket visszatartana — vagy más célra fordítaná ; ahelyett, fl „ZEfllPLÉH“ EREDETI TiMil Kisázslai képek és tanulmányok lila: Nemestóthy Szabó Gyula mérnök II. A kis állomás várótermében nagyszakállu öreg mohamedánok várakoznak isteni nyugalommal a talán fél nap múlva induló sze­mélyvonatra. Megindulunk. Kopár vidék mindenütt. Itt-ott egy-egy csorda vagy kis nyáj, imitt-amott egy-egy falu szégyenkezik a dom­bok lábánál. Étkezőkocsi fele ká­véházzá alakul át, fele étterem. Ismeretlen ételek vonulnak fel a tabledonál s feltűnik a Kisázsiában később annyit látott Vin de Balcan. Vonatunk a török-bolgár háború terepén, a Lüleburgasi dombok között elhaladva, utazásunk har­madik napjának alkonyában ka­nyarodik be a Márvány-tenger, a Marmara denis partjaira Közvet­lenül a tenger partján haladunk, a hogy a tagoknak ebből előleget folyósítana. Bátran állíthatjuk és bizonyítani tudjuk, hogy a Szövetkezet eddigi működésében minden öncéluság és önérdek mellőzésével, nemes értelemben vett altruizmussal, ki­zárólag a tagok érdekeit szolgálta. Dr. Búza Béla igazgató. felszentelték az uj boörog- kisfaludi katolikus templomot — Kiküldött munkatársunktól. —­Bodrogkisfalud, Julius 27. A krónikák azt mondják, hogy már 1220-ban állt «ez a kis köz­ség. T. i. azt mondják, hogy már akkor fizetett vele a királyi kegy. Ma másfélezer se a lélekszáma, kicsi, szegény falu a Bodrog ho­mokján. De sarcolta bár török, taposta labanc, elmosta Bodrog — mégis áll ma is dacos magyar mivolta. A gazdái egyre változtak. Volt aki 1720-ban már szép templomot emelt a katolikus hívek épülésére; de aztán, hogy változtak az idők, elmosódott a neve és pár éve, amikor egy földrengés használha­tatlanná tette az öreg templomot — nem akadt gazdája. A hívek erejükhöz mért legna­gyobb áldozatkészséggel várták, hogy mi lesz, lesz-e még valaha templomuk? de bizony egyelőre még kegyuruk sem volt. Mit kezd­hettek volna magukban, a maguk 14.003 pengőjével ? Ekkor kezdte meg Gengely And­rás bodrogkereszturi plébános a leányegyháza érdekében azt az áldozatos munkát, amelyiknek az eredménye: a templom lett. Ő volt ugyanis az, aki fáradhatat­lan búvárkodásával megállapította, hogy a kegyur: a kultuszminisz­teri tanulmányi alap. ó voll az, aki ezt okiratokkal bebizonyította s ezáltal: gazdát szerzett az elár vult híveknek. A tanulmányi alap, névszerint: Madarász István dr. c. apát, min. tanácsos szives megértéssel vál­lalta a kötelesség teljesítését. És ma Bodrogkisfalud főuccá­tenger csillogva ragyog a felkelő hold fényében, Konstantinápolyban vagyunk. Elhaladunk a tengerpar­ton épült török házak mellett. Uj világ. Ragyogó és csodás Kelet. A holdfénynél karcsú minarettek ragyognak s szürke kupolák ter- jengenek. Vonalunk a régi ^Bizánc falai mellett suhan el, hogy végre beszaladjon az Aranyszarv-öböl (Corn de Horn) mellett épült fő- pályaudvarra. A pályaudvar telje­sen európai mintára épített fej­pályaudvar, ami azt jelenti, hogy átmenő forgalom nincs, hanem minden forgalom végpontja a fő- pályaudvar. Amint kiszállok, em­bereknek tömege rohan meg s össze-vissza kiabál, mely zajból egy-egy hotelnév hallatszik ki, még pedig az európai jólismert hotel­nevek : Bristol, Palace stb. Egy legényt angolul szólítok meg, ér­deklődöm a Bristol-hotel felől; természetesen semmi más nyelven, mint az előttem akkor még csak­nem teljesen ismeretlen törökön mást nem beszél. Végül beülök ját egy művészi katedrális díszíti. * A Szent Anna tiszteletére emelt templom alapterülete: 30X10 m., ebből a hajó 10X20 m.-t és a szentély 10x10 métert foglal el. Stílusa: talán leginkább román, bár sok benne az egyéni íz és van benne valami, ami azt juttatja eszünkbe, hogy a Felvidéken va­gyunk. Kapuzata oszlopsoros ro­mán bejárat, fölötte Szent Anna relif. Ugyanígy művészi relif dí­szíti az oldal bejáratot, (egy Krisz­tus királyságát allegorizáló relif) valamint a sekrestye bejáratot (Madonna relif). Külön értéke a templomnak a Széchenyi—Sennyey családok cí­merével díszített kripta, amelynek költségeit Széchenyi- Wolkenstein Ernő grófék vállalták. A templomban két harang, a kóruson modern orgona és az ablakok halványsárga üvegtábláin át jövő napfény meleg ragyogást ad a finom kupolák alá. Szép, imponáló, de mégis csak sajnálatos, hogy: tervező, építész, , munkaadó — olyan szerények és nem csinálnak reklámot mellette. Mert ha tennék, Bodrogkisfalud neve egyszerre közismertté vál­hatna, — olyan szép templommal ajándékozták meg. Az a márványtábla azonban ott a bejárat melletti falon kibeszéli őket. A templomot tervezte: Lechner Lóránt műépítész, építette: Vár- allyay Sándor nyíregyházi mérnök, a szobrászmunkát: Krausz Lajos szobrászművész végezte. * A szentelési szertartásra renge­tegen gyűltek össze. A kegyurat Madarász István dr. c. apát, min. tanácsos képviselte, akinek kísé­retében ott volt: Jancsics Tibor dr. min. titkár. A csonka egyház­megyét, illetve vezetőjét: Payer Ferenc püspöki helynököt Káger József pápai kamarás, országgy. képviselő, a vármegyét pedig Bernáth Aladár megbízásából Fejér Andor tokaji főszolgabíró képvi- viselte. A katolikus papság részé­ről ott voltak többek közt: Homér Gyula szentszéki tanácsos, Vécsey 1 Aurél báró hitoktató, Mayer Géza | erdőhorvátii esperes, Karniss Ist­egy kocsiba s ordítom a Hotel Bristol nevét, emberem is szó nélkül felugrik, velem szemben a kisülésen foglal helyet. Én szótla­nul nézem, azt hiszem, hogy a hotel embere. A kocsi kanyargós, érdekes utcákon át hajt, majd fel­kerülünk a Pera hidra, dombokon felhajtva megérkezünk a Grand Rue de Pera-ra, ahol hotelem van- Európai Ízléssel berendezett tiszta, kényelmes szálló az európai ne­gyedben, Perán. Felmegyek szo­bámba. A hallban összeismerke­dem egy angol és egy német mér­nök utitársammal, akik mindketten az étkezőkocsiból ismertek és meg­sejtették bennem a kollégát. Ba­rátságosan üdvözöltük egymást s elhatároztuk, hogy az első estén olyan hosszú utazás után együtt barangoljuk be Perát. Haudu yu du ? Thenk yu, veri well l s már meg is volt a barátság. Szobámban éppen a három napos ut fáradsá­gát mostam le, mikor a poiíás kéretett, mert egy ember keres. Folytatjuk. 1930 augusztus 3. ván tokaji esperes, Gecsey Lajos szentszéki tanácsos, Osztrovics Andor bodrogolaszii, Strisovszky Mihály hercegkuti, Zsihovics Fe­renc pácini plébános; a görög katolikus papság nevében pedig Sztankay Andor bodrogolaszii és Varga János bodrogkereszturi plé­bánosok. Ott voltak továbbá : Széchenyi- Wolkenstein Ernőné gróf­né, Schell Ernő báró és felesége, Schell Mariett bárónő, Schell Fe renc báró, özv. Szirmay Béláné, Bessenyey Zénó dr. országgyűlési képviselő, Zboray Károly minisz­teri tanácsos, pénzügyigazgató, Petreczky Jenő kir. tanfelügyelő, Gruber Andor főintéző, vitéz Le- hoczky Lajos szolgabiró, Kvasszin- ger Zoltán, Kiss Kornél állomás­főnök és kívülük még sokszázan — a környékbelit intelligencia ve­zetése alatt a hívők hatalmas se­rege. * Magát a szentelést Madarász István c apát végezte, miután a ! templom lépcsőjén fölállított szó j székről megkapó szentbeszédet j tartott a templom hivatásáról és értékeiről. A szentelés után Káger József pápai kamarás nagy segédlettel tartott főpapi misét első ízben a zsúfolásig megtelt templomban. * 12-kor közebédre gyűltek össze a hívek és vendégeik, ahol is sok szép pohárköszöntő keretében ün­nepelték Bodrogkisfalud uj ékes­ségét és azokat, akiknek munkája életrehozta. (—s) Jlffeghalt egy tudós, aki Zemplénvármegyébol indult viiághirü útjára Dr. Stein Lajos tragikus halála az egész világsajtót bejárta. Nagy filozófus, szociológus és publicista volt. A világ több tudóstársaságá­nak és a Magyar Tudományos Akadémiának is tagja, előbb berni, utóbb berlini egyetemi tanár és még európai viszonylatban is a nagy tudósgárda egyik legismer­tebb tagja volt. Nemcsak, hogy soha nem felejt­kezett meg hazájáról, de minden igyekezete mindig odairányult, hogy Magyarországnak a külföldön barátokat szerezzen és meggyőzze a külföldet Trianon tarthatatlansá­gáról. Házában a magyar és né met arisztokrácia, tudósok, művé szék és publicisták fordultak meg. Állandóan és mély baráti viszony­ban volt Magyarország vezető fér- fiaival, igy többek között gróf Tisza Istvánnal, gróf Andrássy Gyulával, Berzeviczy Alberttel és gróf Apponyi Alberttel, kinek — ha Budapestre jött — állandó ven­dége volt, viszont Apponyi, midőn két évvel ezelőtt Berlinben hires előadását tartotta, dr. Stein Lajos­nál szállt meg és az ő vendége volt. Apponyi tiszteletére akkor nagy fogadóest volt Kánya berlini követünknél, melyen az egész kül­földi diplomáciai testület megjelent és érdekes volt, hogy ott találko­zott az öreg zempléni születésű tudós a fiatal, szintén zempléni születésű berlini zeneiskolai tanár zongoraművésszel, az itt is ösmert és hangversenyen nemrég szere­pelt Kovács Istvánnal. Illő, hogy mi is megemlékezzünk kegyelettel a nagy tudósról, hiszen kulturfölényünket az ilyen példák tanúsítják és Zemplénvármegye nemcsak a múltban, hanem a je lenben is számc adott a külf^ldne és tiszteletet szét Az erdóbényei ban született dr. gyakran járt be kisfiú ezelőtt 6 könyveket vásáro gántanulásra. Itt látogatta édesatj pedagógust, kitől vonatkozólag tan; mint hires egyete ran visszatért Erdf elődeitől örökölt amelyre igen büs dig hozott magá\ földi vendéget, h tassa meg velü nedűjét. Vele jött Gobat volt közo Bernből, hogy a iskolákat és egye nyozza A hires ' szór és tudós Fr; barátai közzé tartó tanulmányait H Svájcban fejezte berlini egyetemek tőn át a filozófia nyilvános rendes be. Az elmúlt heti üdült az agg tudós vakbélgyuliadást dónak kellett ma az operáció után meghalt Szegény kis Ma dig csak adott a I fog inár egyszer is kapni a hálát!«' Dr , Cserkészein A piarista gimi cserkésze julius 21 Szegedről nagy \ A nyári táborban feladatra vállalkoz és a Tiszán 420 utat, sajnos, ha csónakon végig j hernád—sajói tá tréningje biztosité ményen felüli eret km-t 12 nap al ezenkívül még fordítottak a tisza városok népéletér nak megismeréséi madárvilága, a h térségé, az alföld uj szegedi fogad; egyetem kiemelkf j utjának. Vizi ism tak: nagyszerű ' volt részük, sőt oly erős szembes negyedméterez tis kellett haladniok, güket és karjukat tették. A nehézséj talános volt az e páran híztak is, izmosodtak. Csónakjaik ház nehézségként mei méteres dublójuk; csiba nem tudták tottat meg nem k három tagja: Cze pattiszt, Szentan Zemlényi Zoltán koztak, hogy a b lemenetel viziutjái hozzák haza. E^ munkájukba kerü felfelé való evezé bieket dicséti a 4 megjárása, nekik teljesítmény; dics este ők is egés?sé tek

Next

/
Thumbnails
Contents