Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-08-03 / 53. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 53. szám. Sátoraljaújhely, 1930 augusztus 3. 8 OYOGY FÜRDŐ ások által ajánlott gyógyhely, vérsze- bajok, légzöszer- tség, gyomor és bél jedéseicrél lumatikus gépekkel övezett Strandfürdő I, pensiókkal Vasúti Kérjen prospektust tágtól, Bardiovské Slovensko). zetett épviselő tetik a $ kozmetikai átoraljaujhely nyéke részére. I ■tok „Budapestij agykereskedő ;ner J. hirdetői Judapest, IV., 10. kéretnek. járásbíróság mint vi hatóság. szám. ..' etmény-kiYonat. 1 i trenc végrehajtató- j icné sz. Orent Ju tást szenvedő ellen ; ajtási ügyében a őság a végrehajtási ngő tőkekövetelés t végett a tokaji g területén lévő, a fekvő s a tokaji étben A I. 1., 2. 961. hrsz. ház, végrehajtást szén 6 1583 P, i. sz. betétben A. :9. hrsz. rész vég- , edett nevén álló :ü illetőségekre a tt özv. Klika Jó- j alatt Kovács Ignác izett, özvegyi ha- | épségben tartása te. 930. évi augusz- apján délelőtt 10 könyvi hatóság hitében fogják megá kerülő ingatlanok felénél és kéthar- nyabb áron nem i .zándékozók köte- zül a kikiáltási ár mzben, vagy az 42. §-ában meg- yammal számított :rtékpapírosban a nni, vagy a bánatcsen bírói letétbe litott letéti eiismer- ttnek átadni és az két aláírni. (1881: , 150., 170. §§.; 21. §■) I gatlanért a kikiál- sabb ígéretet tett, írni senki sem ómban a kikiáltási :rint megállapított tata ígért ár ugyanig kiegészíteni. — §•) évi május 19. napodé/ sk., kir. jbiró. dadmány hiteléül: Károlyi tkvvezetö Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház 11. udvar) Zemplén Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő. Hirdetések: négyzet cm .-ként Nyilt-tér: soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. nzAiu TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Szervezik a gazdatitkárságokat Már a vármegyei és községi közigazgatás reformjáról szóló és immár életbe lépett törvénycikk országgyűlési tárgyalásánál felmerült az a terv, hogy a községek, városok mezőgazdaságának fejlesztését és irányítását szakképzett, gazdasági akadémiát, vagy valamilyen más hasonló felsőbb- fokú tanintézetet végzett egyénekre bízzák. „Gazda-jegyzői“ állásokat akartak szervezni minden városházán és községházán. Ez a terv, bár igen sok hive volt a törvényhozás mind a két házban, sőt Szcitov- ssky belügyminiszter tetszését is megnyerte, nem valósulhatott meg, mert a községek és városok ügyvezetése, ma semmiféle újabb anyagi megterhelést nem bir meg, pedig igazán nagy gazdasági és társadalmi érdekek teszik paran- csolóvá, hogy a gazdálkodásban elmaradt vidéki nép hozzáértő tanácsadókhoz jusson, akik a háború óta megváltozott gazdasági rendnek, a több, jobb és olcsóbb termelés megvalósításának apostolai legyenek. A trianoni béke és a földbirtokreform sok gazdatisztet fosztott meg állásától. Ezekből kikerült volna, egyelőre, az a diplomás szakértősereg, amely hivatva lenne, főleg a kis emberek körében az észszerű gazdálkodás ismereteit terjeszteni. A „gazda-jegyzők“ eszméje azonban, amint láttuk, nem valósulhatott meg, újabb meg oldásként kínálkozott azonban Gtabovszky Miklós földmive- lésügyi miniszteri tanácsosnak, ennek a meleg-szivü szociálpolitikusnak és közgazdának az az eszméje, hogy a községek és városok agrártársadalmi szervezetei, a működő gazda körök, polgári körök, népkörök, olvasókörök és falu szövetségek bízzanak meg egy-egy okleveles gazdát a tanácsadó szereppel. Legyen minden mezőgazdasági jellegű városnak és falunak egy „gazda-titkár“-ja, aki a gazdálkodóknak tanácsot tud adni és aki rendszeresen oktatja úgy a serdülő földmi- vés ifjúságot, mint a felnőtt gazdákat arra, hogy hogyan kell jövedelmezően gazdálkodni. Ez a felvetett eszme igen tág körben talált kedvező fogadtatásra és próbaképpen máris 30-40 helyen működik a gazdatitkár igen jó eredménnyel. Grabovszky Miklósnak a gazdatitkárokról Mayer János föle mivelésügyi miniszterhez intézett emlékirata szétment az egész országba és mindenhol nagy megértéssel fogadták. A gazdatitkári intézmény eszméjét magáévá tette a Faluszövetség igazgató választmánya is amely legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy haladéktalanul hozzálát a gazdatitkári intézmény országszerte való megszervezéséhez. Tokaji-Fagy Lászlót az Erdélyi Gazdasági Egylet volt igazgatóját bízták meg a szer vezési murkálatokkal. Tokaji- Nagy László már, mint az Erdélyi Gazdasági Egylet vezetője is tanúságot tett kiváló szervezőképességéről. Most tehát országszerte megindul a munka; a fődolog, hogy azt a községek és városok vezető társadalmi rétegei kellő megértései! fogadják. Külön rncgterheltetéssel, fix- fitetéssel az uj intézmény egyáltalában nem jár, mert a gazdatitkár nem csak tanácsol és tanít, hanem a kisgazdaközönség minden anyagi és üzleti ügyeinek kifogástalan elősegítésével, lebonyolításával is foglalkozik, mint pl. a jelzálogkölcsönök, parcellázások, anyagok és eszközök beszerzése, termények értékesítése stb., amelyek mind a kisgazda anyagi hasznát vannak hivatva gyarapítani. A tanácsadás, tanítás, ingyenes, de az üzleti es gazdasági megsegítés, mely mindig az alkalmazó gazdatársadalmi testület nevében történik, szolid jutalékkal kapcsolatos és itt már a gazdatitkárnak is jut valami, éppen elég íhhoz, hogy ilyen irányú működése megfelelően teszik az illetékesek, ha közhonorálva legyen. vétlenül a Faluszövetséghez Ott, ahol a gazdatitkári in- (Budapest, Üllői-ut l.)fordul- tézmény eszméje némileg már nak és onnan kérik a szervező megfogamzott, leghelyesebben munka mielőbbi megindítását. Széli József főispán és parkas Qéza országgyűlési képviselő pénteken kardpárbajt vívtak a miskolci tűzérlaktanyában Két vármegye nyugalmát hónapok óta felkavaró ügy nyert végleges befejezést azzal a kardpárbajjal, amely f. évi augusztus 1-én délelőtt folyt le a miskolci tüzérlaktanya vívótermében Széli József Zemplén és Abaujtorna vármegyék főispánja és farkasfalvi Farkas Géza cs. és kir. kamarás, sz. k. huszáralezredes, országgyűlési képviselő között A párbaj előzményei hosszabb időre nyúlnak vissza s nem látjuk ezúttal annak semmi értelmét, hogy a kovácsvágási és mikóhá- zai vadászterületek bérleti ügyével — melyek kormányhatóságiiag is elintézést nyertek — olvasóinkat ismételten is untassuk s ezúttal csak annak kiemelését tartjuk szükségesnek, hogy az ügynek lova- gias útra való terelése csak most a vizsgálat után vált lehetővé s jutottak a dolgok olyan stádiumba, hogy Széli József főispán iovagias elégtételt kérhessen Farkas Géza országgyűlési képviselőtől azokért a kijelentésekért, melyekkel nevezett az abaujtornavármegyei kis- gyülésen Széli József főispán elleni vádját — a befejezett miniszteri vizsgálat dacára is — jónak látta fentartani. A kardpárbajban Széli József főispán segédei Paíay Sámuel nagybirtokos és Hónig Vilmos tüzérezredes, Farkas Gézáé pedig vitéz dr. Görgey László országgyűlési képviselő és Téglássy And rás földbirtokos voltak. A párbajt Hónig Vilmos tüzérezredes vezette és a felek között két heves összecsapás történt. Az első összecsapásnál mindkét fél balvállán szenvedett sérülést. A második összecsapás alkalmával Széli József főispán a bal homlokán szenvedett könnyebb sérülést. Az orvosok javaslatára, mindkét fél harcképtelenségére való tekintettel, a további mérkőzést a segédek beszüntették. Ezek után a felek kibékültek. És ezzel a lovagiasság szabályai szerint is befejezést nyert ez az ominózus ügy s a két vármegye közönsége csak megelégedéssel veheti tudomásul, hogy nemcsak a megsértett becsület nyert Iovagias utón elégtételt, hanem a közérdek is, melynek hosszú időre felzaklatott nyugalmát állította vissza, hitünk szerint, az ellentéteknek ilye- ténképen való végleges lezárása. Válasz az Uj fíemzeőék Julius 23-iki számában „fi hegyaljai szőlősgazdák panasza a pinceszövetkezet ellen" cím aiait megjelent közleményre Az „Uj Nemzedék“ 1930 julius j 23-iki számában „A hegyaljai szőlősgazdák panasza a Pinceszö- ! vetkezet ellen“ címmel egy közlemény jelent meg, amely arról szól, hogy a szőlősgazdák egy részében nagy a riadalom, mert a Pince- szövetkezet hónapok óta megismétlődő sürgetésükre sem fizeti ki a beadott borokra az előleget. A közlemény szerint e Szövetkezet 4500 hl. bort vett át, azonban 1500 hl. bor után egyáltalán nem folyósított előleget. Ezzel az állítással szemben a tényleges adatok a következők: A Szövetkezet átvett 5590 hl- bort. Ebből 4912 hl. borra folyósított előleget éspedig összesen 196.242 pengőt. Az a bormennyiség pedig, amelyre eddig előleg folyósítva nem lett, csupán 678 hl. A dolgok további megértéséhez tartozik az, hogy az alapszabályok szerint minden tag tartozik évi termésének 20°/'o-át beszolgáltatni. Ezen köteles mennyiség után kivétel nélkül mindenki megkapta az előleget, aki arra igényt tartott. A köteles mennyiségen felül önkéntes felajánlás folytán is vett át a Szövetkezet nagyobb mennyiségű bort, — azonban mindig azzal a kijelentéssel, hogy ezekre előleget csakis a rendelkezésre álló lehetőségek keretén belül folyósíthat. Az alapszabályok a Szövetkezetét nem kötelezik kölcsön folyósitáEgyes 5zám ára ÍO fillér.
