Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)

1930-08-03 / 53. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 53. szám. Sátoraljaújhely, 1930 augusztus 3. 8 OYOGY FÜRDŐ ások által ajánlott gyógyhely, vérsze- bajok, légzöszer- tség, gyomor és bél jedéseicrél lumatikus gépekkel övezett Strandfürdő I, pensiókkal Vasúti Kérjen prospektust tágtól, Bardiovské Slovensko). zetett épviselő tetik a $ kozmetikai átoraljaujhely nyéke részére. I ■tok „Budapestij agykereskedő ;ner J. hirdetői Judapest, IV., 10. kéretnek. járásbíróság mint vi hatóság. szám. ..' etmény-kiYonat. 1 i trenc végrehajtató- j icné sz. Orent Ju tást szenvedő ellen ; ajtási ügyében a őság a végrehajtási ngő tőkekövetelés t végett a tokaji g területén lévő, a fekvő s a tokaji étben A I. 1., 2. 961. hrsz. ház, végrehajtást szén 6 1583 P, i. sz. betétben A. :9. hrsz. rész vég- , edett nevén álló :ü illetőségekre a tt özv. Klika Jó- j alatt Kovács Ignác izett, özvegyi ha- | épségben tartása te. 930. évi augusz- apján délelőtt 10 könyvi hatóság hi­tében fogják meg­á kerülő ingatlanok felénél és kéthar- nyabb áron nem i .zándékozók köte- zül a kikiáltási ár mzben, vagy az 42. §-ában meg- yammal számított :rtékpapírosban a nni, vagy a bánat­csen bírói letétbe litott letéti eiismer- ttnek átadni és az két aláírni. (1881: , 150., 170. §§.; 21. §■) I gatlanért a kikiál- sabb ígéretet tett, írni senki sem ómban a kikiáltási :rint megállapított tata ígért ár ugyan­ig kiegészíteni. — §•) évi május 19. nap­odé/ sk., kir. jbiró. dadmány hiteléül: Károlyi tkvvezetö Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház 11. udvar) Zemplén Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő. Hirdetések: négyzet cm .-ként Nyilt-tér: soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. nzAiu TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Szervezik a gazdatitkárságokat Már a vármegyei és köz­ségi közigazgatás reformjáról szóló és immár életbe lépett törvénycikk országgyűlési tár­gyalásánál felmerült az a terv, hogy a községek, városok mezőgazdaságának fejlesztését és irányítását szakképzett, gaz­dasági akadémiát, vagy vala­milyen más hasonló felsőbb- fokú tanintézetet végzett egyé­nekre bízzák. „Gazda-jegyzői“ állásokat akartak szervezni minden városházán és község­házán. Ez a terv, bár igen sok hive volt a törvényhozás mind a két házban, sőt Szcitov- ssky belügyminiszter tetszését is megnyerte, nem valósul­hatott meg, mert a községek és városok ügyvezetése, ma semmiféle újabb anyagi meg­terhelést nem bir meg, pedig igazán nagy gazdasági és tár­sadalmi érdekek teszik paran- csolóvá, hogy a gazdálkodás­ban elmaradt vidéki nép hozzáértő tanácsadókhoz jus­son, akik a háború óta meg­változott gazdasági rendnek, a több, jobb és olcsóbb termelés megvalósításának apostolai le­gyenek. A trianoni béke és a föld­birtokreform sok gazdatisztet fosztott meg állásától. Ezekből kikerült volna, egyelőre, az a diplomás szakértősereg, amely hivatva lenne, főleg a kis em­berek körében az észszerű gazdálkodás ismereteit terjesz­teni. A „gazda-jegyzők“ eszméje azonban, amint láttuk, nem valósulhatott meg, újabb meg oldásként kínálkozott azonban Gtabovszky Miklós földmive- lésügyi miniszteri tanácsosnak, ennek a meleg-szivü szociál­politikusnak és közgazdának az az eszméje, hogy a községek és városok agrártársadalmi szervezetei, a működő gazda körök, polgári körök, népkö­rök, olvasókörök és falu szövetségek bízzanak meg egy-egy okleveles gazdát a tanácsadó szereppel. Legyen minden mezőgaz­dasági jellegű városnak és falunak egy „gazda-titkár“-ja, aki a gazdálkodóknak tanácsot tud adni és aki rendszeresen oktatja úgy a serdülő földmi- vés ifjúságot, mint a felnőtt gazdákat arra, hogy hogyan kell jövedelmezően gazdál­kodni. Ez a felvetett eszme igen tág körben talált kedvező fogadtatásra és próbaképpen máris 30-40 helyen műkö­dik a gazdatitkár igen jó ered­ménnyel. Grabovszky Miklós­nak a gazdatitkárokról Mayer János föle mivelésügyi minisz­terhez intézett emlékirata szét­ment az egész országba és mindenhol nagy megértéssel fogadták. A gazdatitkári intéz­mény eszméjét magáévá tette a Faluszövetség igazgató választ­mánya is amely legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy haladéktalanul hozzálát a gaz­datitkári intézmény ország­szerte való megszervezéséhez. Tokaji-Fagy Lászlót az Er­délyi Gazdasági Egylet volt igazgatóját bízták meg a szer vezési murkálatokkal. Tokaji- Nagy László már, mint az Erdélyi Gazdasági Egylet ve­zetője is tanúságot tett kiváló szervezőképességéről. Most tehát országszerte megindul a munka; a fődolog, hogy azt a községek és városok vezető társadalmi rétegei kellő megértései! fogadják. Külön rncgterheltetéssel, fix- fitetéssel az uj intézmény egy­általában nem jár, mert a gazdatitkár nem csak tanácsol és tanít, hanem a kisgazda­közönség minden anyagi és üzleti ügyeinek kifogástalan elősegítésével, lebonyolításá­val is foglalkozik, mint pl. a jelzálogkölcsönök, parcellázá­sok, anyagok és eszközök beszerzése, termények értéke­sítése stb., amelyek mind a kisgazda anyagi hasznát van­nak hivatva gyarapítani. A tanácsadás, tanítás, ingyenes, de az üzleti es gazdasági meg­segítés, mely mindig az alkal­mazó gazdatársadalmi testület nevében történik, szolid juta­lékkal kapcsolatos és itt már a gazdatitkárnak is jut valami, éppen elég íhhoz, hogy ilyen irányú működése megfelelően teszik az illetékesek, ha köz­honorálva legyen. vétlenül a Faluszövetséghez Ott, ahol a gazdatitkári in- (Budapest, Üllői-ut l.)fordul- tézmény eszméje némileg már nak és onnan kérik a szervező megfogamzott, leghelyesebben munka mielőbbi megindítását. Széli József főispán és parkas Qéza országgyűlési képviselő pénteken kardpárbajt vívtak a miskolci tűzérlaktanyában Két vármegye nyugalmát hóna­pok óta felkavaró ügy nyert vég­leges befejezést azzal a kardpár­bajjal, amely f. évi augusztus 1-én délelőtt folyt le a miskolci tüzér­laktanya vívótermében Széli József Zemplén és Abaujtorna vármegyék főispánja és farkasfalvi Farkas Géza cs. és kir. kamarás, sz. k. huszáralezredes, országgyűlési kép­viselő között A párbaj előzményei hosszabb időre nyúlnak vissza s nem látjuk ezúttal annak semmi értelmét, hogy a kovácsvágási és mikóhá- zai vadászterületek bérleti ügyével — melyek kormányhatóságiiag is elintézést nyertek — olvasóinkat ismételten is untassuk s ezúttal csak annak kiemelését tartjuk szük­ségesnek, hogy az ügynek lova- gias útra való terelése csak most a vizsgálat után vált lehetővé s jutottak a dolgok olyan stádiumba, hogy Széli József főispán iovagias elégtételt kérhessen Farkas Géza országgyűlési képviselőtől azokért a kijelentésekért, melyekkel neve­zett az abaujtornavármegyei kis- gyülésen Széli József főispán el­leni vádját — a befejezett minisz­teri vizsgálat dacára is — jónak látta fentartani. A kardpárbajban Széli József főispán segédei Paíay Sámuel nagybirtokos és Hónig Vilmos tüzérezredes, Farkas Gézáé pedig vitéz dr. Görgey László ország­gyűlési képviselő és Téglássy And rás földbirtokos voltak. A párbajt Hónig Vilmos tüzér­ezredes vezette és a felek között két heves összecsapás történt. Az első összecsapásnál mindkét fél balvállán szenvedett sérülést. A második összecsapás alkalmával Széli József főispán a bal homlo­kán szenvedett könnyebb sérülést. Az orvosok javaslatára, mindkét fél harcképtelenségére való tekin­tettel, a további mérkőzést a se­gédek beszüntették. Ezek után a felek kibékültek. És ezzel a lovagiasság szabályai szerint is befejezést nyert ez az ominózus ügy s a két vármegye közönsége csak megelégedéssel veheti tudomásul, hogy nemcsak a megsértett becsület nyert Iovagias utón elégtételt, hanem a közérdek is, melynek hosszú időre felzakla­tott nyugalmát állította vissza, hi­tünk szerint, az ellentéteknek ilye- ténképen való végleges lezárása. Válasz az Uj fíemzeőék Julius 23-iki számában „fi hegyaljai szőlősgazdák panasza a pinceszövetkezet ellen" cím aiait megjelent közleményre Az „Uj Nemzedék“ 1930 julius j 23-iki számában „A hegyaljai szőlősgazdák panasza a Pinceszö- ! vetkezet ellen“ címmel egy közle­mény jelent meg, amely arról szól, hogy a szőlősgazdák egy részében nagy a riadalom, mert a Pince- szövetkezet hónapok óta megis­métlődő sürgetésükre sem fizeti ki a beadott borokra az előleget. A közlemény szerint e Szövetkezet 4500 hl. bort vett át, azonban 1500 hl. bor után egyáltalán nem folyó­sított előleget. Ezzel az állítással szemben a tényleges adatok a következők: A Szövetkezet átvett 5590 hl- bort. Ebből 4912 hl. borra folyó­sított előleget éspedig összesen 196.242 pengőt. Az a bormennyi­ség pedig, amelyre eddig előleg folyósítva nem lett, csupán 678 hl. A dolgok további megértéséhez tartozik az, hogy az alapszabályok szerint minden tag tartozik évi ter­mésének 20°/'o-át beszolgáltatni. Ezen köteles mennyiség után kivétel nélkül mindenki megkapta az előleget, aki arra igényt tartott. A köteles mennyiségen felül ön­kéntes felajánlás folytán is vett át a Szövetkezet nagyobb mennyiségű bort, — azonban mindig azzal a kijelentéssel, hogy ezekre előleget csakis a rendelkezésre álló lehe­tőségek keretén belül folyósíthat. Az alapszabályok a Szövetkezetét nem kötelezik kölcsön folyósitá­Egyes 5zám ára ÍO fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents