Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-11-23 / 77. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1930 november 23 kodás terén a kormány még egy lépéssel tovább ment, amikor a rokkantadót a következő öt esztendőre fenntartja. Ugyanis ezt az adót annak idején csak öt esztendőre állapította meg a törvény abban a reményben, hogy azután majd külön adó nélkül is fedezni lehet a rokkantak ellátási diját. Az időközben rosszabbra fordult viszonyok azonban ennek az adónak a mellőzését most lehetetlenné teszik. Minthogy pedig a rokkantak ellátásáról továbbra is gondoskodni akar az állam, a rokkantadót további öt esztendőre fenn fogja tartani. Mindezek az intézkedések lehetővé fogják tenni, hogy a kormány a mezőgazdaság megsegítésére szükségelt pénzügyi eszközöket előteremthesse anélkül, hogy a gazdasági életre újabb terheket rójjon. A fizetések progresszív megadóztatása ellenben ezért igazságos, mert a megélhetés az élelmiszerek és a fontosabb iparcikkek bekövetkezett olcsóbbodása folytán a változatlanul maradt fi zetések és bérek mellett éppen a fixfizetésü rétegekre nézve köny- nyebbé vált és igy csak méltányos, hogy a lakosság nagy gondokkal küzködő egyéb rétegeinek támogatásához a maguk részéről hozzájáruljanak. A takarékossági intézkedések alkalmazásával, valamint az állami bevételek csökkenésének ellensúlyozásával a kormány továbbra is biztosítja az államháztartás egyensúlyát, amely minden gazdasági boldogulásnak első alapföltétele. * Hozzászólás a nyomor ahciá ügyéhez Irta: Grünbaum Simon Sátoraljaújhely lakossága a világesemények gazdasági depresz- szióját, minden más városbelinél súlyosabban érzi. Az általános okokon felül ugyanis, mi a trianoni béke súlyos következményeit közvetlenül szenvedjük, ami viszont fokozottan teszi érezhetővé a megmaradt tápláló területek kétévi rossz termésének hatását is. A hivatalos statisztikai adatok szerint a csonka országban Zemp- lénmegyében volt legrosszabb a termés. — Nemcsak gabonane- müekben, de kapásnövényekben, takarmányban, gyümölcsben is. Különösen .gyenge volt a termés- eredmény a Sátoraljaújhelyt tápláló bodrogközi és sárospataki járásban, ahol főként a kisebb gazdaságokban alig termett valamivel több, mint amennyi az illető j gazdaságnak vetési, háztartási és hizlalási célra szükséges. Búzából még volna esetleg eladható feleslegük, de mert a rozsot takarmányozásra használják, a háztartás ban a rozsot pótlandó, több bu- j zára van szükségük. Ezt a szomorú ! tényt mi sem igazolja jobban, mint ' az, hogy az aratástól eltelt három hó óta a sátoraljaújhelyi piacra került összesen mintegy 2000 mm. búza és rozs mennyiségnek csak a fele származott a sárospataki és bodrogközi járásból. Olyan kicsi az egész mennyiség, hogy az őröltető közönség szükségletét és igényét megközelítőleg sem elégítette ki. Mindezekkel a tavaszi hónapok kevésbé biztató kilátásait is kívántam ecsetelni. Közepes és normális termés esetén is nagyobb mennyiségű liszt behozatalára vagyunk utalva. Ez idén a rossz termés mellett a 20.000 lakos ellátására fokozatosan többet kell idegenből importálnunk. Az importált lisztet mintegy 250—300 pengő vasúti fuvar és költség terheli, amitől a vásárló közönséget a mai nehéz megélhetési viszonyokban lehetőleg mentesíteni kell. Ennek egyetlen módja: a nagyobb uradalmakban és kereskedőknél még tároló búzamennyiségek egy nagy hányadát megvásárolni és azt itt helyben felőrölteim. Ez nemcsak az összlakosságra volna előnyös, hanem lényegesen megkönnyítené és nagyobb arányúvá tehetné a munkanélküliek és ínségesek segélyakcióját. Kétségtelen, hogy mint más helyen, úgy Sátoraljaújhelyen is, a segélyakció feladatát nemcsak a szegények ingyen ellátása fogja képezni, hanem annak áldása a munkanélküliekre is ki lesz terjesztve, akik bizonyára jutányosán fognak hozzájutni az elsőrendű élelmicikkekhez : kenyér, liszt, burgonya, zsir, szalonna, káposzta és egyéb cikkekhez. Az árak jutányos alakulását azonban csak akkor érhetik el, ha az akció intézősége a bevásárlást nagyban és idején eszközli, ha a további hónapok szükségletére nagyobb mennyisé- seket már most felhalmoz. Hogy a véleményem szerint minimálisan kalkulált 1000 mázsa búza, ötszáz mázsa rozs, 100 mázsa hordóskáposzta, 50 mázsa bab, néhány vagon burgonya beszerezhető legyen, ahhoz legalább 25—30.000 pengő szükséges. Kalkulációba vettem, hogy a fogyasztás mérve szerint a készlet mindenkor kiegészíthető lesz az értékesítettek árából. Sátoraljaújhely város minden polgára érzi az idők nehézségeit. Jól tudom, hogy a fentebbi ösz- szeget inségadóból és adakozásból a segélyakció nehezen fogja tudni összehozni, A fővárosi pénz- intézelek fiókjaira és a helybeli bankokra hárul a feladat, maximálisan Nemzeti Banki kamat mellett, az előirányzott összeget a város rendelkezésére bocsátani. Kihelyezésük fedezetét a megvásárolt áru fogja képezni és igy minden rizikó nélkül siethetnek az akció segítségére. A város által nagy tételekben, ergó a forgalmi árnál lényegesen olcsóbban, ,beszerzett cikkekből látnák el magukat a népkonyhák is és igy azok, megtakarítással dolgozva, több arra rászorultat élelmezhetnének. A finom liszt felesleg a nagyközönség rendelkezésére állana a jelenlegi áraknál olcsóbban. A vállalkozás a városra kockázattal nem járna, mert a termény árak olyan mély ponton vannak, hogy árcsökkenés majdnem teljesen ki van zárva. A leegyszerűsített adminisztráció minimális terhet és kevés fáradtságot jelent, amit tapasztalatból tudok, mert 1916-ban a város lisztszükségleteinek ellátásában vettem részt, a háború alatt pedig a hivatalos tényezők teljes elismerése mellett a »Harctéri megfigyelő állomás“ 3 —4000 főnyi állományát láttam el élelmicikkel, majd felkérésre a köztisztviselők beszerzési csoportjának álltam az élelmiszer beszerzésénél és biztosításánál rendelkezésre. Az természetes, hogy ha az akció tapasztalataimmal rendelkezni kíván, a megtiszteltetésnek készséggel fogok eleget tenni. fi bodrogközi Ziszaszabá- lyozó társulat évi közgyűlése A Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat november hó 18-án tartotta Sárospatakon báró ’Sennyey Miklós elnöklésével évi rendes közgyűlését, melyen a társulati tagok nagy számban vettek részt. A tárgysorozat első pontjaként dr. Meczner Béla javaslatára a választásokat ejtették meg, amidőn Janka Károly megemlékezvén az elnök rendkívüli szolgálatairól és hervadhatatlan érdemeiről, indítványára a közgyűlés egyhangúlag báró ’Sennyey Miklós elnöksége mellett nyilatkozott meg, aki keresetlen és közvetlen szavakban köszönte meg az érdekeltség bizalmát és ragaszkodását. Egyhangúlag megválasztattak továbbá alelnökül Betnáth Aladár és dr. Barathy Béla; választmányi tagoknak : idb. gróf Mailáth József, ifj. gróf Mailáth József, gróf ’Sennyey Béla, gróf 'Sennyey Pál, dr. Be- nyovszky László, Janka Károly, Szakraida János, gróf 'Sennyey János, ifj. dr. Meczner Béla, ifj. Kertész János (Cigánd), báró Wald- bott Frigyes, báró 'Sennyey István, báró Vécsey Ferenc, Tóth S, András (Láca), Pavletits Ödön, ifj. Karászy Dániel (Tiszakarád), idb. Csajka Endre és Janka Péter. A közgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a múlt évi zárszámadást és a jövő évi költségelőirányzatot, melyben 354.456 P van felvéve építkezések, árvédelem és belvízrendezés fejlesztése címén, továbbá egyhangúlag felhatalmazást adott az elnökségnek arra, hogy 1931-ben 100.000 P folyószámla kölcsönt vehessen tgénybe azért, hogy a társulati adminisztráció zavartalan menete biztosíttassák, kora tavasszal a munkálatok a munkanélküliség enyhítése érdekében megindíthatok 'legyenek. Sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés, hogy a csehszlovák társulati résszel megejtendő pénzügyi likvidáciő, az adóvisszatérités kérdésének törvényhozási rendezése és a terhes beruházási kölcsön konvertálása tárgyában kilátásba helyezett kormányhatósági intézkedések még mindig késnek. Tekintettel arra, hogy a társulat jogosan várja nehéz pénzügyi helyzetének enyhülését az említett nagyhorderejű kérdések végleges megoldásától, a közgyűlés utasította az elnökséget, hogy újabb felterjesztésben szorgalmazza ezeknek elintézését s egyszermind vegye igénybe a Bodrogköz képviselőinek hathatós támogatását. Végül tárgyalta és egyhangúlag elfogadta a közgyűlés a társulat belvízrendezésének általános tervezetét s köszönetét fejezte ki az igazgató-főmérnöknek a szép munkáért. tt t” Tea — Hálandó Iídeutigxleiet Ottó királyfi születésének, illetve nagykorusitásának alkalmából, melyet az ország népe f. hó 20-án ünnepelt, — a róm. kát. plébánia- templomban 23 án, vasárnap — d. e. fél 11 órakor Payer Ferenc apóst, kormányzói helytartó ünnepélyes szentmisét pontifikái. — A főispán kinevezte az «j városi főszáiuvevőt. Zemplénvármegye főispánja 1028/ 1930. sz. intézkedésével Szűcs Ferenc Sátoraljaújhely megyei városi forgalmi adóhivatali főnököt megyei városi főszámvevővé kinevezte. — Báró JLáug Boldizsár kerületében. A Bodrogköz rendkívül agilis és általános tiszteletnek és szeretetnek örvendő országgyűlési képviselője, báró Láng Boldizsár újból egy hetet töltött kerületében. Megfordult an nak minden községében, hogy az egyedül célravezető közvetlen érintkezés utján hallgassa meg a Bodrogköz népének panaszait és kérelmeit azért, hogy segítsen a bajokon, közvetítője legyen a jogos és indokolt kérelmeknek. Különös gondját képezte ezúttal az ínségesek, a szükölködők megsegítése, a karácsonyi szeretetakció megszervezése. Karácsonykor a Bodrogköz minden községében karácsonyfát állítanak s a jótékonyság azokon helyezi el a szegények és ínségesek részére szánt ajándékait. A Bodrogköz úrnői a rendelkezésre bocsátott anyagból ruhákat varnak a nincsteleneknek és mindenképen segítik a szükölködőket. Az
