Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-04-06 / 25. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 25. szám. Sátoraljaújhely, 1930 április 6. Megjalanlk^hetenként kétmr «sardán éa aaombaten Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyei]k% IX. udv) Zemplén Slfiflaetéai ár: Negyedévre. . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttér soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szára POLITIKAI HÍRLAP TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben,hiszek egy .haséban Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen 3z iparosokért Búd János kereskedelmi miniszter gazdasági programjának egyik sarkalatos pontja a pusztuló kisiparosság fölsegitésének ügyére vonatkozó tétel, amelyet nagy vonásokban a folyó költségvetési tárgyalások során mutatott be az ország közönségének. A kereskedelmi miniszter részletes kisipari programja — melynek összeállítása előtt dr. Görgey István országgyűlési képviselő állandóan tájékoztatta a minisztert az újhelyi iparosság válságos helyzetéről — a kővetkező: — Iparfejlesztési működésemben erőteljesebb kisipari politikát kívánok folytatni, mert nem lehet fontosabb kormányzati feladat, mint hogy a nehézségeket elhárítva, teljes erővel arra törekedjünk, hogy az önálló kisexistenciákat megerősítsük és azok számát növeljük. Határozott törekvésem ennélfogva a kisiparosoknak, egyik legfontosabb társadalmi osztályunknak megerősítése, amire annál inkább is súlyt kell helyeznem, mert a külföldi nagy ipari államokban is bebizonyosodott, hogy a gyáripar mellett a kisiparnak is megvan a maga jelentősége. A kisiparban legelső feladatnak kell tekintenem munka- alkalmak teremtését, amit a behozatal fokozatos csökkentésével, a kivitel utján megteremthető lehetőségek kihasználásával kívánok elérni. Ezzel szorosan összefügg a kisipari hitelkérdés megoldása, amit viszont az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének megfelelő átszervezésével már meg is kezdtem. A kisiparosságnak a termeléshez szükséges hitelhez köny- nyen kell hozzájutnia, hogy a tőke, illetve hitelhiány a termelésben ne gátolja. Az általam tervezett hitelintézmények egészséges működését azonban csak úgy látom biztosítva, ha a kisiparosság ebben szintén bizonyos mérvű érdekeltséget vállal és ha arra bármily szerény keretek között mód kínálkozik, lemondó takarékossággal és tőke gyűjtésével a hitelszerkezet kiépítéséhez hozzájárul. — A kisipar gazdaságosabb termelésének kiépitését, a kisipari műhelyek racionalizálási munkálatait az iparkamarák utján, illetve az iparoktatási intézetek és iparfelügyelőségek szakközegeinek bevonásával már megindítottam és a jövőre nézve még fokozottabb mértékben fogom keresztülvinni. Az iparfelügyelői ügykör készülő megreformálásával viszont az iparfelügyelőket a munkásvédelmi munkakör intenzív betöltése mellett az iparfejlesztés körében is felhasználni kívánom. — A budapesti kereskedelmi és iparkamarában kezdeményezésemre egy állandó bizottság létesült, melynek feladata az, hogy a kisiparosokat művészi értékű és speciális Ízlésű tervekkel, útmutatásokkal ellássa. Ugyancsak ennek a célnak az érdekében létesítettem a magyar technológiai és anyagvizsgáló intézet helyiségében egy állandó kiállítási és eiárusitási helyiséget, ahol egy szakértő bírálóbizottság által felülvizsgált, Ízléses, lehetőleg magyaros jellegű kisipari és háziipari termékek fognak elhelyezést nyerni. Az utóbbi intézkedéseimre az idegen-forgalom szempontjából is súlyt kell helyeznem, mert a múlt években fellendült idegen- forgalom kapcsán bebizonyosodott, hogy az itt járó idegenek leginkább speciális magyar vonatkozású tárgyak után érdeklődnek. — A kisiparhoz hasonlóan a háziipar is hasonló gondolkodásom tárgyát fogja képezni. A magyar háziipar művészi szempontból majdnem páratlanul áll és a magyar himző és csipkeipar termékei ma már ismert cikkei a nemzetközi kereskedelemnek. Tömegtermelési részében pedig termelésünknek elég jelentékeny tényezője. Már abból a szempontból is, hogy a falusi népesség keresetképességét emeli és újabban a középosztály anyagi leromlását is ellensúlyozza, kellő figyelemre és támogatásra érdemes. Háziipari intézményeinknek támogatásával a háziipari tevékenység irányításával, kellő termelési hitel nyújtásával a háziiparról eddig is gondoskodtam, ennek további fejlesztése és Ujhely, ápr. 5. A Feisőmagyarországi Hírlap március 29-iki számában dr. Haas Bertalan egy hosszabb cikket közöl, amelyben hangot ad annak a komoly aggodalomnak, — amely mindenkit eltölt, aki a Tokaj- hegyalja sorsa iránt érdeklődik. Ezzel kapcsolatban három eszmét vet fel, amellyel a bajokon — ha csak részben is — segíteni lehet. Elismerésre méltó minden igyekezet és minden ötlet, amely ennek a kétségtelenül súlyos helyzetnek a megoldását keresi. Azonban minden ötlet csak akkor ér valamit, ha legalább csak kis részben is megvalósítható. Az első javaslata a cikkírónak a borfogyasztási adó eltörlésére vonatkozik. Sajnos ez a kérdés nem tartozik az itteni tényezők hatáskörébe. De ennek a kérdésnek éppen a tokaji boroknál nem szabad túlságos fontosságot tulajdonítani. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mig az adó a síkvidéki boroknál csaknem 100 6/o-os megterhelést jelent, addig a tokaji boroknál legfeljebb 20—30 °/o-os ez a megterhelés A mai helyzet szerint tehát a belföldi fogyasztásnál az egyenlő tételű adó kimélyitése gondoskodásom tárgyát fogja képezni a jövőben is. — A fentiekben ismertetett iparfejlesztési program megvalósításával kapcsolatban igen nagy jelentőséggel bir a közszállitási ügyeknek oly módon való szabályozása, hogy a hazai termelés érdekei mindenképen kielégítést nyerjenek. hogy szeszfőzésre a rentabilitás szempontjából csak az a bor alkalmas, amelynek ára 30 filléren alul van. így tehát a tokajhegyaljai borokon a szeszfőzde felállítása nem sokat segíthet. A harmadik javaslat az ecet készítésére vonatkozik. Bár e tekintetben nem állanak adatok a rendelkezésünkre, mégis azt hisz- szük, hogy ennél a kérdésnél is a drága termelés volna az ütköző pont. Nézetünk szerint a tokajhegyaljai probléma megoldása más, nagyobb vonalú tervek megvalósításától függhet. Ehhez tartozik a termelés megszervezése és a borkezelés egységesítése s moderni- záláza, amire vonatkozóan a megalakult Pinceszövetkezetnek megvannak a céltudatos tervei — s ezek megvalósítása céljából a munka meg is kezdődött. Ezek a tervek megoldanák a könnyebb borok felhasználásának a problémáját is, mert a mustbe- sürités utján éppen a gyengébb, 18—20 KI. cukorfokos borokból lehet a cukrot konzerválni és felhasználni. Ezzel a módszerrel idők folyamán el lehet érni azt, hogy a Tokajhegyalján tulnyomórészben csupán nehéz, édes borok leszinkább a síkvidéki borok verseny- képességét csökkenti. Természetese azonban, hogy az általános bor- fogyasztást jelentékenyen csökkenti a borfogyasztási adó s igy mindenképen eltörlendő volna. A második gondolata a cikkírónak az, hogy a könnyebb borokból konyakot, illetve szeszt kell főzni. Ezzel a kérdéssel már fog- te lalkoztak a szakkörök és ma már ifj. Klein Jakab*festékkereskedőnél vitán felül áll az az álláspont, Sátoraljaújhely. OETEl PO.íSZfififlZ LfJítASOKBi. HELYISÉGEKEI TEREMI EHÍR SZ16T118K MHÖSÍGBfH is GytonuK, ez , JÍBER-r Kapható: Hegyaljai gondok és ötletek Csak a megvalósítható Ötletek segíthetnek. — Saját tudósitónktól. — Egyes szám ára ÍO fillér
