Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)

1930-03-05 / 17. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 17. szám. Sátoraljaújhely, 1930 március 5. HC«gJ*Uiilk hetenként kétxsar xxerdán da axombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaajhsly CVdrmogjyelidis II, ndv) Zemplén I Blöflmatéal ár: Negyedévre. . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szAiu POLITIKAI HÍRLAP Hlsztk egy Istenben,hiszek egy hasában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen amnesztia A kormányzó tiz esztendős jubileumát az egész ország meleg ünneplése tette feled­hetetlenné. A magyar nemzet a maga egyetemességében nyilatkozott meg, amikor ar­ról volt szó, hogy megköszön­je mindazt amivel kormányzó­jának tartozik : az uj nemzeti Magyarország megalakítását s az alkotmányosság uralmának visszaállítását. Ha visszagondolunk arra az időre, amikor a nemzeti hadsereg Horthy Miklós fő vezére élén bevonult Budapest­re, szinte valószínűtlennek tűnik fel, hogy olyan viszo­nyok és olyan bajok is lehet­tek ebben az országban, ahol ha - jórészt tőlünk független okok miatt még ma nem is rózsás az élet, de minden-eset­re megindult az ország egy olyan fejlődés utján, amely lépésről lépésre előreviszi a jogi konszolidáció megvaló­sulása után most már a gazda­sági konszolidáció utján is. A nehéz munka elvégzése közben a kormányzó sem jobbra sem balra nem nézve, mindig csak a végső cél felé tekintett s hogy mindabban amit cselekedett, helyesen járt el, bizonyítja éppen ez a tiz esztendős jubileum, bizonyít­ja az országnak a tiz év alatt megtett haladása. Ez eredmény láttán csodál­kozhatunk-e hát, hogy a kor­mányzó hálatelt szievel hajolt meg a Gondviselés kegyelme előtt, úgy érezte, hogy miután a nemzet bebizonyította erköl­csi erejét s történelmi elhiva­tottságát, a kegyelem tényé­vel forduljon azok felé, akik nem tudtak olyan világosan látni mint ő s félreértve szán­dékait, személyében megsér­tették, vagy egyéb bűncselek­ményeket követtek el. Az amnesztia ténye azon­ban nem jelentheti a múlt visszatérését, nem jelentheti annak a konszolidációnak a veszélyeztetését, amelyért tiz keserves esztendeig harcol­tunk. Ezért említ az amnesztia­rendelet a jogrend biztonsága által megvont határokat, amelyek szükségszerűen ki­jelölik azt, hogy a kormányzó lelkének nemes indulatai elé hol vessen gátat, mert ha csak tőle függött volna, még nagylelkübb lett volna mint amilyen igy is volt. De a magasabb szempontok azt parancsolták, hogy bölcses­ségei és belátással állapíttas­sák meg az a határ, ameddig a magyar állam és a magyar­ság érdekeinek veszélyezteté­se nélkül el lehet menni. A kormányzó tiz esztendős államfői tevékenysége alatt mindig csak a nemzeti érde­keket tartotta szem előtt s most sem tett mást: a szeretet és megbocsájtás sugarait csillant­ja meg azok előtt, akik nem gonoszságból, nem sötét indu­latból követték el vétkeiket. De nem ismerhetett kegyelmet azokkal szemben, akik a szen­vedély és gyűlölet ördögeitől ostorozva a legnagyobb bűnre ragadtatták magukat és hazá­juk ellenségeivé lettek éppen abban az időben, amikor ez a haza amúgy is a legszörnyübb megpróbáltatások óráit élte át. A közkegyelem ténye nem lehet a közgyengeség ténye s még a szeretetnek is és megbocsájtásnak is meg kell torpannia azok előtt a kapuk előtt, amelyek mögött csak a gonoszság és roszindulat fene ketlen mélységei háborognak. törvényhatósági közgyűlés Széli József főispán Zemplén- vármegye Törvényhatósági Bizott­ságát f. évi március hó 10. nap­jának déli 12 órájára rendes köz­gyűlésre hivta össze. A közgyűlés nevezetesebb tár­gyai: A Közigazgatási Bizottság Ítélete a törvényhatósági kisgyülés ren­des és póttagjainak választása ügyében beadott panaszra. Bernáth Aladár alispán évne- gyedes jelentése. Pénzügyminiszteri leirat az 1929. évi fagy által sújtott gazdáknak nyújtott kedvezmény tárgyában. Népjóléti miniszteri rendelet az Erzsébet közkórház 1S30. évi el­látmánya tárgyában. Szabolcs és Ung vármegyék át­irata a közkőrházak részére évi átalányt megállapító népjóléti mi­niszteri rendelet hatályon kívül helyezése iránt. Tisztviselők előléptetése és sze­mélyi pótlékban való részesítése. Szabályrendelet-tervezet az egy­mással határos birtokok határvo­nala mentén létesítendő gazdasági fásításokról. Sátoraljaújhely város dollár köl­csöne. Különböző alapok és alapítvá­nyok számadásai. —iiiiiiwmni ii íj i i ii II ii iiiiib n^— TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Közéletünk és társadalmi elő­kelőségeink hosszú névsorát kel­lene itt kevés kivétellel leközöl­nünk, ha fel akarnánk sorolni mindazokat, akik az előadás fényét megjelenésükkel emelték. Mindenesetre azonban ezúttal is nagyon örvendetesen állapít­hattuk meg azokat a jelenségeket, melyekből társadalmunk mindig erősebben összekovácsolódó meg­értésére, összetartására következ­tethetünk. A prologot Karinthy Frigyes szellemes egy felvonásos vígjáté­kénak A Bűvös Sz^-nek előadása követte, melyben Sárospatak in­telligenciája bizonyította be, hogy milyen kipróbált erőkkel rendel­kezik a kultúra könnyebb fajtájú elemeinek művelésében is. Csa­pongó jókedvvel s bő ötletgazda­sággal interpretálták a patakiak az egy felvonásos jókedvben fogant, szatíráiban megfürdetett jelenete­ket. B. Szabó Domokos, Csáki Antal, Csáki Antalné, Korláth Árpád, dr. Meczner Béla, dr. Mé­száros Gyula, dr. Novák József, Kerekes Dezső, Szilágyi József és Okruczky Andor egyformán meg­találták Karinthy Frigyes figurái­nak jellemzéséhez a hangokat és a gesztusokat, méltán érdemelve ki a közönség tetszését. Az egyfelvonásos után Meczner Béla dr. énekelt saját zongoraki- sérettel, majd a tehetséges kis ze­neszerző Novák Icával együtt két dalt, a közvetlenség nemes egy­szerűségű eszközeivel férkőzve a melegen ünneplő közönséghez. Igazi parádés szám volt Illésházy Márta és ifj. Farkas Andor eleven lüktetésű, ritmusos magyar tánca. Illésházy Márta leányos meleg báját, megjelenésének szépségét még igazibbá tette gyönyörű ma­gyar ruhája s kitűnő partnerével olyan tapsvihart arattak, amely a legteljesebben megadta a mi íté­letünk szankcióját. Szünet után Klacskő Béla stílu­sos zongorakisérete mellett dr. Pauliczky István zengő baritonja melegítette át még jobban a szi­veket. Pauliczky ezúttal is igazolta, hogy egyik leghivatottabb inter- pretálója kuruc dalaink gyön­gyeinek. Sikerét csak fokozta, hogy ezúttal nagyon közeli vonatkozá­sokat talált a régmúlt és a kol­dusra rabolt mai magyar idők között. Zilahy Lajos egyfelvonásosa ra­Egyes szám Árét ÍO fillér. 9 Mansz műkedvelői előadása Mégha a Karinthy-féle Bűvös Székben ülve irnók is beszámo­lónkat a Mansz sátoraljaújhelyi csoportjának hétfő esti műkedve­lői előadásáról és táncmulatságá­ról, csak szépet és jót Írhatnánk erről a kiválóan sikerült és pompás rutinnal megrendezett estéről, amelynek sikere legszebb tanúbizonysága annak a népsze­rűségnek, amelynek magyar asz- szonyaink agilis szervezete osztat­lanul örvend vármegyei és városi társadalmunkban. Azt a várakozást, melyet a mű­kedvelői előadáshoz és az ezt követő táncestélyhez fűzött a leg­szélesebb körű érdeklődés, teljes egészében beváltotta a Mansz s ötletességben, kedélyben, figye­lemben hiánytalanul, maradék nél­kül részesítette a háláját ritkán látott érdeklődéssel bizonyító kö­zönséget. Méltán szerezhetett ez megérde­melt örömet a Mansz illusztris védnöknőjének, a helyi csoport minden tagjának s az önfeláldo­zást, fáradságot nem kimélő ve­zetőségnek, amelynek sorából mégis ki kell emelnünk Emődy Lászlóné elnöknőt, Esztel József né alelnöknőt, dr. Szent- Györgyi Zol- tánnét, a vigalmi bizottság elnök­nőjét és dr. Szent-Györgyi Zoltán főtitkárt. Jegy nem maradt eladatlan az esti műkedvelői előadásra s B. Szabó Domokos ragyogó ház, előkelő, fényes publikum előtt vezethette be invenciózus prologjával az elő­adás műsorát.

Next

/
Thumbnails
Contents