Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-03-05 / 17. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1930 március 5. gyogó sikert hozott az újhelyi műkedvelőknek. Olyan aprólékos gonddal formált alakítások váltogatták egymást a színpadon, amilyenekkel a professzionátus színjátszás sem vallana szégyent. Dr. Matolay Lászlóné a színésznő szerepében a groteszk komikumnak olyan plasztikus eszközeivel kacagtatta meg a nézőteret, hogy maga Zilahy is örült volna — ha látja — elgondolásának ilyen pompás felfogásán. Bernáth Gyű- láné a postáskisasszony, Viczenthy Gabi a füszeresné, Jurcsik Veronika az aggszüz, Fay Marianne a kopott bárónő, Tátray Gabriella az óvodásné alakjának adtak annyi szint, tartalmat, vidámságot, ameny nyin alig is győzött eleget mulatni a közönség. Ifj. Farkas Andor — Sáfrány ur — a házasságszédelgő idomítható lelkének kitűnő rajzát adta s egészen elhihetővé tudta tenni, hogy ennyi vihar közepette mégis csak az igazi szerelem ad neki erőt. Székely Lajos a biró, Hegedeős Kálmán, ifj. Nyeviczkey László, Dómján Zoltán, Adriányi Pál, Dómján Irén és Hajnal Böske kisebb szerepeikben nyújtottak kiválót. A közönség lelkesedése lépést tartott az egyfelvonásos és az előadás magas hőfokával. Páratlan szép szám volt Nyeviczkey Annus és Erzsébet angol tánccá. Finom, graciöz, a zenéhez harmonikusan simuló mozgásuk elragadóvá tette ennek a két kislánynak mostani szereplését is. Végül Herczeg Ferenc Péter és Pál cimü egyfelvonásosában láthattuk a mestert is : Nyomárkay Pistát, aki a lelke, rendezője és betanítója volt a daraboknak. A komornyik szerepében tökéletes volt, kész színpadi rutinier, nincs szüksége külön iskolára. Elsőrangú partnere volt Emödy Pista. Kitűnő színpadi alak s amiket elsuttogtak róla, csak azért nem írjuk ki, nehogy elhízottá tegyük. Teljesen élő és elhihető személyesitője volt a lecsucsott s a kényszerhelyzetbe kénytelen-kelletlen belenyugvó bárónak. A többi szereplővel együtt nagyon kiérdemelt siker volt a ju talmuk. Az előadást táncmulatság követte a Vigadóban. Mondhatni divat-revü. A vidám, közvetlen, kedélyes hangulat a reggeli órákig tartotta együtt a farsangtól búcsúzó társaságot. TT* T "S3 “Cl Ü JL Jllö JChmI I — Kinevezés. Széli József főispán Dr. Nagy Béla sátoralja újhelyi ügyvédet Abauj-Tornavár- megye tb. főügyészévé kinevezte. — Személyi hírek. Payer Ferenc püspöki helynök, apostoli protonotárius a Budapesten hétfőn tartott püspöki konferenciáról holnap érkezik vissza székhelyére. Ghiczy Tihamér dr. debreceni kerületi államrendőrségi főkapitány helyi hivatalos ügyeinek elintézése céljából nehány napon át városunkban tartózkodik. Mindazoknak a jó barátainknak és ismerőseinknek, akiktől az idő rövidsége miatt, eltávozásunk előtt, személyesen el nem köszönhettünk, ezen utón küldünk bucsuüdvözle- tet. Szabó István m. kir. pü. titkár és családja. — A KauNz helyi csoportja a tiz éves jubileum alkalmiból táviratban fejezte ki hódolatát a Kormányzó előtt és a legelső magyar asszonyt üdvözölte a Kormányzódéban. A Magyar Asz- szonyok Nemzeti Szövetségének Sátoraljaújhelyi Csoportja március hó 1-én a következő táviratokat intézte a Kormányzóhoz és nejéhez : nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó úr Őfőméltóságának Budapest. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének Sátoraljaújhelyi Csoportja Főméltóságod államfői működésének tizedik évfordulóján megemlékezvén arról, hogy Főméltóságod elszánt akarata, bátorsága és bölcsessége milyen szörnyű mélységből emelte fel a nemzetet, soha el nem múló háláját, tiszteletteljes ragaszkodását és mély hódolatát küldi Főméltóságodnak és Főméltóságod áldásos további működéséhez a magyarok Istenének segítő kegyelmét kéri. Széli Józsefné védnök. Emödy Lászlóné elnök. Dr. Szent-Györgyi Zoltán főtitkár. nagybányai vitéz Horthy Miklósáé kormányzóné Őfőméltóságának Budapest. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének Sátoraljaújhelyi Csoportja a mai történelmi napon mély hódolattal és hálás szeretettel köszönti Főméltóságodat a Magyar Asszonyok fővédnökét, a leghűségesebb és legpéldásabb magyar hitvest és a legeszményibb magyar anyát. Kérjük a magyarok Istenét, hogy Főméltóságodat, vezérünket, a legelső magyar asszonyt, még nagyon sokáig tartsa meg dicső ura oldalán. Széli Józsefné védnök. Emödy Lászlóné elnök. Dr. Szent-Györgyi Zoltán főtitkár. A zempléni urak, nagyobbrészt újhelyiek voltak, a Pannóniában szálltak meg és estére a szálló éttermében találkoztak valameny- nyien egy kis jóttevő italozás kedvéért. A népes társaság jókora asztalt foglalt le. Köztük volt természetesen az urak öreg cimborája és hazai pritnása, Mányi Lajos is. A vidéki urakat a most elhunyt Radios Bélának az édesatyja, a szintén nagyhírű cigányprímás szórakoztatta bandájával, aki történetesen ugyancsak a Pannónia étteremnek volt állandó muzsikusa. Természetesen amolyan hegyaljai módon szabott magyar úri italozás folyt a kitűnő cigányzene mellett. Mikor a jó kedv és hangulat már tetőfokra hágott, az urak egyikének eszébe jut Mányi Lajos es odaszól a fönségesen játszó Radics prímásnak: — Az öreg nagyságos ur is elhúzna egy nótát. .. Radics a legnagyobb készséggel nyújtotta Mányi Lajos felé hegedűjét, közben nem restelte megkérdezni, mestere-é a hangszernek? 4 — A Kormányzó jubileumi ünnepsége Tokajban. Tokaj község társadalma is — méltóan ősi történelmi hírnevéhez — bensőséges ünnepségek keretében ünnepelte a Kormányzó megválasztásának 10 éves jubileumát. A templomi istentiszteletek után díszközgyűlést tartott a község képviselőtestülete, melyen a teljes számban megjelent képvi- selőtestüléti tagok előtt Veress Viktor községi biró mondott a Kormányzó érdemeit gyönyörű keretbe foglaló s az ezer éves Tokaj hódolatát, mélységes tiszteletét és megingathatatlan ragaszkodását kifejező ünnepi beszédet. A legnagyobb lelkesedéssel fogadták el a kormányzó távirati üdvözlésére s arra vonatkozó indítványát, hogy a Fő uccának a Tiszai hídfőtől a vasúti hídig terjedő legszebb részét Horthy Miklós útnak nevezzék el. A most már Horthy Miklós utat a tavasz folyamán a hősök fáival — hársfákkal — ültetik be és kettős sé- tányu úttá alakítják át. — Ünnepi ebéd a „Széli Józsefné' gyermekotthonban. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének sátoraljaújhelyi csoportja Nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó ur Őfőméltósága államfői működésének tizedik év fordulóján a „Széli Józsefné* gyermek otthonban 150 szegény gyermeket és hadiárát ünnepi ebéden vendégül látott. Az ebéd megkezdése előtt a gyermekek elénekelték a himnuszt, özv. Prá- gay Aurélné beszédet intézett hozzájuk, amelyben megmagyarázta a mai nap jelentőségét. A gyermekek imádságot mondottak a Kormányzó ur Őfőméltóságáért, ennek befejezése után az ünnepi ebéd felszolgálása következett. A-- Valamit értek hozzá — szól Mányi s azzal álla alá nyomta a pompás hegedűt és a banda halk kísérete mellett elmuzsikált egy jóféle régi magyar nótát. A kitűnő muzsikaszóra a banda valamennyi tagja álmélkodva nézett egymásra, de felfigyeltek a banda előtt álló fehérfürtös és nagyszakállas idegen nagyságos urra az asztaloknál ülő többi törzsvendégek is, a legnagyobb elragadtatással azonban maga az öreg Radics hallgatta a tökéletes mesteri játékot. A viharos tetszésnyilvánítások megszűntével, közkívánatra még egy Csermákot és Lavottát muzsikált el a mi ősz prímásunk, az eddiginél is nagyobb tetszést és lelkesedést aratva. De ezt már nem bírta szó nélkül és Mányihoz fordulva megszólalt az öreg Radics: — Cigány vagy te, nem nagyságos ur, az apád teremtését — és a következő pillanatban érzékenyen átölelve — az asztaltársaság urainak tapsvihara közben — megcsókolta egymást a két cigányprímás. (/. á.) a „ZEMPLÉH" EREDETI TjUrftH fi két cigányprímás Radics Béla, a világjárt, hírneves cigányprímás elhunyta alkalmából egy kedves epizódot elevenítek fel, amely a 80-as évek elején történt a budapesti Pannónia szálló vendéglőjében, a mi szü- kebb pátriánknak egykori hires cigányprimásával, Mányi Lajossal. A régiek tudják csak, mennyire megbecsült embere volt Ujhely- nek Mányi Lajos. Ő volt a megye és Ujhely város urainak közkedvelt prímása, a sok népzenész közül magasan kiemelkedő művelője a magyar nótának, kedvenc hegedűse a zempléni mágnásoknak, nemes uraknak, nagyon sok hívének és tisztelőjének. Jóságos tekintetű öreg ember, szives és mindig alázatos cigányzenész volt. Hosszú ősz haja és hófehér sza- kál-viselete igazán imponáló volt. Igazi urnák és nem népzenész- ' nek nézett ki. Úri cigány is volt j teljes életében. Az ő drága, kin- j esés hegedűjének hangja rikatta j meg, vagy hozta vigadozó hangulatba az akkoriban még filo- xeramentes tokaji aranyszínű bor mellett mulató magyart, öreget, fiatalt, egyaránt. Hej! — fogyott is akkor a jó ital vederszámra, nem úgy mint most . . . Micsoda uri-murik zajlottak le a jó Mányi Lajos bandájának muzsikája mellett. Milyen hangosak is voltak a Magyur Király szálló termei a zempléni urak sürü vi- gadozásától. De nem kevésbbé a többi mulatója is a nagyközségnek, a többi között a Pesti kávéház, a Tetves, egyébként féregmentes éjjeli tanyája a jó zenére vágyó úriembereknek, a Tűzoltó, a Három rózsa ; (mivelhogy tulajdonosának három szép leánya volt), a Fekete sas, a Csillag, Dolinka, Rigó, Rókafuró, Pótra és a többi. Ezekben a mulatókban felváltva muzsikált az öreg bandája a vigadó uraknak. Megtörtént közben egyszer, hogy Mányi Lajos az újhelyi úri társasággal felruccant Budapestre csak úgy mulatni — hegedű és banda nélkül. V
