Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)

1930-02-19 / 14. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 14. szám. Sátoral|aujhely, 1930 február 19. ■•gjclanlk hetenként kéteier «■érdén ée eaombaton 8ierkesztöség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház IX. udv) I Zemplén í El0fizetéal ér: Negyedévre . . 2 pengd Hirdetések: négyzetcentiméterenként. HyUttér soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. MzAm POLITIKAI HÍRLAP TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szAm Hiszek egy Istenben,hiszek egy hasiban Hiszek agy isteni örök igazsigban, Hiszek Magyarország feltámadásába Amen Néhány szó a cseh földreformról A hágai tárgyalások fölöt­tébb aktuálissá tették a nem zeti kisebbségek helyzetét és fejlődési lehetőségét. Ami a magyar kisebbségeket illeti, az utódállamok bármelyikére is forduljon tekintetünk, csak a legnagyobb elkeseredéssel állapíthatjuk meg, hogy azok sorsa mindenütt szomorú. Teljesen ki vannak szolgáltatva a többségek nacionalista fu rorjának, még Csehszlovákiá­ban is, ahol pedig úgy tör­ténelmi, mint numerikus és erkölcsi alapon a legkevésbé jogosultak a soviniszta túlzá­sok. Mégis itt hajtották végre a legdrákóibb szigorral az úgynevezett földreformot, mely a demokrácia jogcímén közel négy millió hektárnyi területet foglalt le legnagyobbrészben a magyar földbirtokosság bir­tokállományának terhére, mert hisz a lefoglalások zöme a Felvidékre és a Ruténföldre esik. Legújabban a Prágai Ma­gyar Hírlap számol be cikk- rorozatban a cseh földreform végrehajtásáról és a magyar kisebbségek birtokállományá­nak igazságtalan elkobzásáról. Ez adatok szerint a cseh föld­reform törvények kifejezetten nem tesznek ugyan különb­séget többség és kisebbség között, a valóságban azonban távol áll a demokratikus elvek érvényesítésétől az a mód, a miként a reformot in konkreto végrehajtják. A földbirtok­reform szemmel láthatólag a külföldi közvélemény számára készült, azzal a célzattal, hogy az abban lefektetett nagyhangú alapelvekkel por hintessék az avatatlanok szemébe. A reform végrehajtásánál kifejlett gya­korlat azonban gondoskodik arról, hogy a demokrácia szentnek hiresztelt elve lábbal tiportassék s az önzéstől fü­tött nemzeti sovinizmus kímé­letlenül érvényesülhessen a kisebbségek, elsősorban a magyarság tönkretételére. A földreform keresztülvitele az úgynevezett Földhivatalra van bízva, melynek tisztviselői kivétel nélkül csehek s hatá­rozata ellen felebbezésnek helye nincs. A cseh Földhi vatal által elkövetett atrocitá­sok annyira bántóak és szem- beszökőek, hogy egyes cseh tényezők is elismerték már a cseh földreform elnemzetlenitő célzatát. Így például Laube szociáldemokrata képviselő, továbbá Viskovszki miniszter, aki évekig volt a Földhivatal elnöke, a sajtóorgánumok közül pedig a Cesko Slovo. A Prágai Magyar Hírlapban közölt adatok szerint elsősor­ban magyar birtokosok földjét foglalták le anélkül, hogy a magyar igénylőket földhöz juttatták volna. Azzal bezzeg nem kérkedtek a csehek sem Vasárnap, folyó hó 16-án ün­nepélyes formában kezdetét vette Zemplénben a frontharcosok vi­déki szervezkedése. Erre az alka­lomra Budapestről Sárospatakra érkezett vitéz Borbély Maczky Emil országgyűlési képviselő, a MOVE- nek és a MOVE kebelében alakult Frontharcosok Országos Szövetsé­gének elnöke. A délután folyamán megtekintette a MOVE-nek sátor­aljaújhelyi, sárospataki és herceg- kuti lövészcsapatait, amelyek or­szágos elnökük előtt tanujelét ad­hatták a lövészet terén elért ma­gasabb fokú képzettségüknek. Délután 5 órakor a sárospataki főiskola Mudrány-termében ünne­pélyes formák között ment végbe a Frontharcosok Sárospataki Helyi Szövetségének megalakulása és az országos szövetségbe való bekap­csolódása. Az e tárgyban tartott díszközgyűlésnek kimagasló pont­ját képezte vitéz Borbély-Maczky Emil Országos Frontharcos Szö­vetségi elnöknek mély házasság­tól izzó magas szárnyalásu be­széde, amelyben részletesen ismer­tette a Frontharcos Szövetség megteremtésének szükségességét és annak történelmi előzményeit, melyekről egyébként lapunk leg­közelebbi számában részletes is­Hágában, sem egyebütt, hogy ezzel a módszerrel a demok­ratikus elv súlyos törést szen­vedett s igy odaát nem tekint­hető másnak, mint kortesjel­szónak. Miután a kisebbségek sorsa az összes államok között leg­inkább Magyarországot ér­dekli, időszerűnek tartjuk fel­említeni, hogy egyik buda­pesti napilapban épp most vetődött fel az eszme, hogy a kisebbségek jogi, statisztikai, történelmi, földrajzi, kulturális és gazdasági kérdéseinek tu­dományos megvitatására és felszínen tartására szükséges volna egy szigorúan tudomá­nyos jellegű kisebbségi inté­zetet létesíteni. Amidőn öröm­mel üdvözöljük az eszme fel­vetését, egyben figyelmébe ajánljuk azt az illetékes kö­röknek megszivlelés és cse­lekvés végett. mertetést fogunk közölni. A dísz­közgyűlés a helyi vezető-bizottság megválasztásával és a Himnusz eléneklésével ért véget. Este a sárospataki Ipartestület helyiségében a frontharcosoknak, valamint a sárospataki társadalom vezető személyiségeinek részvétele mellett mintegy 200 terítékes va­csora volt, amelyen sok tartalmas és értékes beszéd hangzott el. Ezek között elsősorban kiemelendő vitéz Borbély-Maczky Emil orsz. elnök beszéde, valamint dr. Pau- liczky István szolgabiró, a MOVE sárospataki helyi csoportja veze­tőjének felszólalása, amelynek so­rán az Országos Frontharcos Szö­vetségi elnöknek a vidéki szervez­kedés megkezdésének emlékére díszes ezüst serleget nyújtott át. Az orsz. elnök Sárospatakon a MOVE vezetőségének a társasá­gában jelent meg. — Elhatároz­ták, hogy táviratilag Udvözlik a kormányzót, József főherceget és vitéz Gömbös Gyula honvédelmi minisztert. A sárospatakit rövidesen követni fogja az egész vármegyére kiter­jedő általános megszervezés. a Singer varrógépek méqis A LEGJOBBAK I háromszáz százalékkal emelkedett két év alatt Zemplénben a csőd- és kényszeregyezségek száma A mai súlyos, Trianon szülte nyomorúságunkban is elképesztő számot nyújt a zemplénmegyei csőd és kényszeregyezségi statisztika, amelyből kitünőleg két év alatt a csődügyek ötszörösre, a kényszer­egyezségek közel négyszeresre emelkedtek. Ujhelyben az elmúlt év folya­mán húsz kereskedő jutott hivata­losan elrendelt kényszeregyezségbe. Szomorúbb e statisztikai szám, ha figyelembe vesszük, hogy a kényszeregyezségeken kívül két csődügy is volt. (Igaz, hogy az egyik balul ütött ki.) Ennek okát azonban abban is kell keresnünk, hogy valamikor nem volt huszon­két számottevő nyiltüzletü keres­kedő a városban, ma pedig a régi cégek konjunkturás és konjunktú­rák utáni cégekkel gombamódra elszaporodtak és ily tömegesen nem képesek a vidékétől jórész­ben megfosztott városban létüket biztosítani. Ugyannyira, hogy a kereskedők fizetésképtelenségét sok esetben a kíméletlen verseny okoz­za, melyet egymás között is foly­tatnak. Hogy egyebet ne említ­sünk, Ujhelyben olcsóbb az olaj­festék mint Budapesten, mert a kereskedők egymást igyekeznek letörni. A kényszeregyezségek egyik okozója, hogy mig a kereskedő rövidlejáratu hitelre vásárol, hosz- szabblejáratu hitelezést kénytelen engedélyezni és a verseny köze­pette odajut, hogy a bankok ka­matnyereségét fizetve nem képes a gyáros és nagykereskedőnek fizetni. Ugyanekkor nézzük a zemplén- megyei kereskedővilág csőd és kényszeregyezségi statisztikáját. Csödügyek: 1927. évben 1 ügy 1928. „ 3 „ 1929. „ 5 . (1929. évben: Sátoraljaújhelyen 2, Sárospatak, Tokaj és Szerencsen 1-1.) Kényszeregyezségek: 1927. évben 12 ügy 1928. „ 33 „ 1929. . 44 „ volt elrendelve a sátoraljaújhelyi kir. 9 frontharcosok szervezkedése Zemplénben Egrire© sszéxrx őlxsbl lO dSLUéx.

Next

/
Thumbnails
Contents