Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-02-02 / 9. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 9 szám. Sátoraljaújhely, i(J30 február 2. HegJcUnlk hátanként kótszar «mardán ti amombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) I Zemplén ElŐBmatéal ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések : négyzetcentiméterenként. Nyilttér toronként 20 fillér TELEFON : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. «mám. POLITIKAI HÍRLAP ( TELEFON : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivata 109. amám. Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Bratianu szentenciája A román liberális politika félelmetes vezére, a hatalomra éhes Bratianu dinasztia egyik tagja, aki nem tud beletörődni a politikai passzivitásba, szó katlanul erős nyilatkozatot tett a Maniu-kormány ellen. Azt mondotta, hogy az igazi, hamisítatlan románságnak hármas ellenség ellen kell küzdenie. — A Maniu-kormány ellen, az árulók ellen, ez alatt értette az erdélyi ro mánságot és a kisebbségek ellen. Hármaságu szigonynak tűnik fel a liberális párt vezérének nyilatkozata. Hármaságu szigony, amely három irányban akar pusztítani, rendet teremteni. Le akarja teríteni a kormányt, meg akarja büntetni az árulókat és ki akarja irtani a nemzetiségi kisebbségeket. Érdemes taglalni a liberális párt hármas ellenségének helyzetét s érdemes reá mutatni arra, hogy a román királyság alapitójának unokája miképpen vélekedik Románia belső tagozódásáról. Románia kétségtelenül sokat köszönhet a Bratianu dimasztiának, de a mai megnagyobbodott Románia mégis csak mindent azoknak az erdélyi románoknak köszönhet, akik a megpróbáltatások idejében hátat fordítottak régi hazájuknak s egy uj haza szolgálatába szegődtek. Rövidlejáratu volt ugyan a hála az árulásért, mert íme, a román királyság megalapítójának unokája, Bratianu Vintilla már elfelejti az erdélyiek érdemeit s nemcsak a kormányt akarja megbuktatni, de irtó hadjáratot indít azok ellen az árulók ellen is, akik külön erdélyi célokért lelkesednek s a központosító liberális uralommal szemben állást foglalnak. Pedig az erdélyi románok tudják, hogy miért foglalnak állást a regáti libe- rálizmussal szemben. Saját bőrükön és anyagi romlásukon tapasztalták azt, hogy aki nem hódol be a Regátnak, legyen az népkisebbséghez tartozó állampolgár, vagy erdélyi román, az egyformán ellensége a Kárpátokon túli Románia érdekeinek. Tíz év alig telt el és ime már a román testvérek, a felszabadítók és a felszabadítót- | tak egymás torkán lógnak. A | gyulafehérvári határozat kezdi perzselni a testvéreket. A román egység útja már nem Gyulafehérvár felé vezet, hanem elvezet Gyulafehérvártól. A román egység már Buka restben látja a románság centrumát s látja közeledni a kivédhetetlen széttagozódás veszedelmét. Bratianu a harmadik ellen ség, a magyar kisebbség le törését is életcéljául tűzi ki s ezzel önkéntelenül egy frontba állítja a Maniu kormányt, az erdélyi román „árulókat“ s a magyar kisebbségeket. Ha a magyar kisebbséget megtéveszteni lehetne, úgy a liberálisok harci riadóját úgy kel lene értékelni, mintha ezzel a kisebbségek fegyvertársakra ! találnának a kormány részé- : ről s az erdélyi románság i részéről. A valóság azonban ! az, hogy a magyarság részére I egyformán a védekezés jut i osztályrészül úgy a Maniu-, i mint a Bratianu kormánnyal J szemben. Bratianu szentenciája ■ azonban arra mégis jó, hogy i az erdélyi románságot észre- j térítse. Bratianu szemében az ; erdélyiek „árulók“ s ha igy j közösítik ki saját testvéreiket : a faji szolidaritás területéről, j akkor nincs más ut részükre, : 1 mint önállóan felvenni a küz- j i delmet a liberálisokkal — s végelemzésül Bukaresttelszem- ben. A vizdijak emelésével szanálja a város háztartását A város súlyos terhei elkerülhetetlenné teszik az uj bevételi j forrás igénybevételét. — Sátoraljaújhelyben a mai vizdijak alacsonyabbak, mint a háború előttiek. Ha szemlét tartunk vidéki laptársaink közleményei fölött, azt a szomorú megállapítást tehetjük, hogy valamennyi — kivétel nélkül — állandóan városának szo- ritóan nehéz helyzetét tartja szőnyegen, hol ezt, hol amazt panaszolja föl, hol itt, hol amott véli megtalálni a segítséget, azt az arkánumot, azt a csudatevő szert, mellyel a város kátyúba jutott szekere abból kiemelhető lenne. A leggyakoribb azután, hogy mindenütt és minden vonalon az államtól várják a segítséget, any- nyira, hogy önkéntelenül is eszünkbe jut a Qenezáret tavi bibliai jelenet, mikor az apostolok esde- kelve kérték a Názáretit: Segíts rajtunk urunk, mert elveszünk. így van ez ma szerte körülöttünk. így van Miskolc, igy van Eger, hogy fel ne soroljuk a csonkaország minden városát. Nem azt akarjuk mondani, hogy amennyire csak lehet nem volna méltán várható az állami segítség. De ha azt nézzük, hogy a kor inányzatnak is egyik legtöbb gondja ma a költségvetési kiadási tételek redukálása, ha azt halljuk minduntalan, hogy még csak reményeink lehetnek az általános gazdasági helyzet javulására, akkor úgy véljük, az a segítség legelső módja, ha minden város a saját portáján néz először szét és önerejéből igyekszik megkeresni, megtalálni és foganatba venni azokat az eszközöket, amelyek segélyével szorító bajaiból kilábolhat. Ma már ott tartunk, hogy nemcsak a határszéli városok, hanem a határoktól beljebb, az egészen beljebb esők is nehéz és emésztő küzdelmet folytatnak napról-napra súlyosbodó gondjaikkal. A most elmondottakra való te kintettel is, nekünk fenntartás nélkül helyeselnünk kellett azért Sátoraljaújhely város polgármesterének egyik legutóbbi lapszá munkban nyilvánosságra hozott azon törekvését, hogy a város el- birhatatlan nagy terhet jelentő függő kölcsöneinek és egyéb adósságainak felváltására hosszú lejá- | ratu kölcsönt vesz föl, melynek kamata és annuitása áthárítható a következő generációkra is. A február 3 iki képviselőtestületi közgyűlésnek már módja lesz foglalkozni a hosszúlejáratú kölcsön és feltételeivel. Ámde ugyanakkor egy a város közönségét kellemetlenül érintő tárgy is kerül szőnyegre: a vizdijak felemelése. A vizdijak olyan arányban való felemelése, hogy az ebből nyert bevétellel a város elbírhassa a reá nehezedő adósságok, hosszúlejáratú kölcsön terheit. A jelenlegi vizdijakra vonatkozólag módunkban volt kétségbe- vonhatatlanul hiteles forrásokból megállapítani, hogy azok : 1. alacsonyabbak mint voltak Sátoraljaújhelyben a háború előtti idők vizdijai, 2. jóval, sokszorta alacsonyabbak mint más városok vizdijai, mint Vác, Szombathely, Sopron, Gyöngyös, Győr, Komárom, Eger, Kaposvár városok jelenlegi vizdijai. Sátoraljaújhelyben pl. egy fürdőszoba vizdija 15 P 20 fillér, Gyöngyösön 42 P. Egerben 40 P. Konyha vizdij Ujhelyben 5 P 20 fillér, Gyöngyösön 14 P, Győrben 10 P, Komáromban 8 P, Egerben 20 P. És igy minden vonalon az újhelyi vizdijak alatta maradnak más városok hasonló be vételeinek Elsősorban ez a körülmény késztette a város vezetőségét, hogy a szükséges uj bevételi forrást a vizdijak emelésében keresse és találja meg. Az a körülmény másfelől, hogy a vizdijak a legarányosabb tehermegosztást jelentik a város lakosságát tekintve. Sátoraljaújhelyben háztulajdonosok fizetnek az általuk lakott 3252 szoba és 1538 konyha helyiség után vizdijat. Szabad forgalmú lakásoknál 1674 szoba és 1099 konyha után folyik be vizdij. Kö tött forgalmú lakásoknál 2478 szoba és 1603 konyha után. Ez utóbbi azonban 1928. évi adat s 1929. évben már 20°/o-al kevesebbre vehető a helyiségek száma. A vizdijemelés tehát terhelni fogja a háziurakat és a a lakót, kivéve természetesen a kötött forgalmú lakásokat, melyek vizdijai át nem hárithatók. Itt tehát a háztulajdonost érhetné méltánytalanság, mindaddig, mig a lakás megkö-
