Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)

1930-01-22 / 6. szám

Hatvanegyedik évfolyam.

6. szám.

Sátoraljaújhely, 1930 január 22.

■«gjiltnik hetenként kétszer iierdtn ii szombaton

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv)

I Zemplén í

Előfizetőéi ár:

Negyedévre

2 pengő

Hirdetések:

négyzetcentiméterenként.

Nyllttér

soronként 20 fillér

TELEFON :

M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám

POLITIKAI HÍRLAP

TELEFON :

M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivata 109. szám.

dásait, nem adták meg a biztos élet és megélhetés előfeltételeit. Hiába kérdezzük egymástól, hogy mikor lesz vége az általános pangásnak, a leromlottságnak, a szegénységnek. a gazdasági válságnak... Nem lesz vége mindaddig, a mig abban merülnek ki Európa urai, hogy miképen rakjanak újabb és újabb terheket a népek millióira.

A konferenciák nem az elöntéssel fenyegető hullámokat védik ki, hanem uj láncok kovácsolására törekszenek, a melyekkel örökre béklyóba verhetik az emberiséget. Mert mi más a hágai konferencia, vagy a londoni tanácskozás, vagy akár a locarnói diskusz- szió, mint a láncok kovácsolása abból a célból, hogy az

egyik állam legsajátosabb terheit, adósságait miképen tudja a másik állam nyakába varrni? És hogyha egyszer akadnak majd bátor emberek, akik a bajok kutforrását merik keresni és reátalálván a bajok kutforrására, azt a világ szeme elé tárják, akkor közel járunk a valósághoz, hogy a gazdasági válság okozói éppen azok az államok, amelyek azért tömörülnek szövetségbe, hogy a szövetség jogán és erejével, saját válságuk takar- gatásával gazdasági válságba döntsék a népeket.

Mikor jön el az a konferencia. az az utolsó konferencia, amely ezt a problémát lesz hivatva nemcsak letárgyalni, de az emberiség javára meg is oldani ?...

9 polgármester első programpontja a város hSltságvetáséneh stabilizálása

Hosszúlejáratú kölcsön felvételével akar szabadulni a város a súlyos terhet jelentő függő kölcsönöktől és egyéb adósságaitól. — 190.000 dollár hosszúlejáratú kölcsön felvételét már legközelebb tárgyalhatja a képviselőtestület.

Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában

Ámen

6azdasági válság

Kár ugyan ilyen cifra nevet adni neki, mikor meg van annak a jó magyar neve egyetlenegy szóban: szegénység ! A gazdasági váláág köznyelven, magyarán szegénységet, koldusvilágot jelent Éz nem szorul bővebb magyarázatra, ezt megérti mindenki.

Vegyen kezébe bárki egy újságot, győző vagy legyőzött állambeli újságot, ott olvashatja a politikus, a közgazdász nyilatkozatát: gazdasági válság! Gazdasági válságról beszélnek Európa országainak miniszterei, politikusai, kereskedői, iparosai, pénzemberei, vállalkozói, természetesen az összes ágazatok szellemi és fizikai munkásai. A gazdasági válság egy végeláthatatlan láncolata a gazdasági ágazatok sorozatában lévő bajoknak, a melyek úgy kapcsolódnak egymásba, mint a láncszemek. Ha a gazda gazdasági válsággal küzd, magyarán nincs pénze, akkor pénzhiányban szenved az iparos, a mérnök, a vállalkozó s igy vezet a láncszem a legkisebb emberig, a legszegényebb munkásig, aki viszont az összes előzőknél jobban és nyomasztóbban érzi a szegénység terhét.

A gazdasági válság, az általános szegénység, mint hűl lám járja be az egész világot Ez a hullám is éppen olyan, mint a láncszem. Egymásután jön, egymásba kapcsolódik, hullám hullámra tornyosul, mígnem a hullám természete szerint a baj elönti a nagy mindenséget. Baj van itt, baj van másutt, baj, szegénység, gazdasági válság van mindenütt az egész világon, a kicsiny Magyarországon éppen- ugy, mint a »gazdag“ Németországban. Baj van, mert nincs egészséges gazdasági élet Európában, mert azok a békék, amelyeket tiz évvel ezelőtt gyülölséggel és igazságtalansággal telve csináltak, nem hozták meg a béke álÁllamháztartásunk költségvetése már évek óta nem állandó — növekedő tendenciát mutat —, ami éppen annyira kedvezőtlen gazdasági életünkre, mint amennyire megnehezíti az előrelátó, reális gazdasági tevékenységet, a jelentkező és semmikép sem elodázható szükségletek kielégítését. Teljesen megérthető és helyeselhető igy pénzügyminiszterünknek az állami költségvetés stabilizálására vonatkozó törekvése s annak olyan keretek közé szorítása, amely kizárja a kiadási és bevételi tételek állandó fluktuációját s ezáltal a gazdasági életben olyannyira fontos számvetések állandósítását. Legjellemzőbb tünete ennek talán most tapasztalható, amikor vármegyékszerte nagy megdöbbenést keltett a kórházi dijak leszállítása ügyében hozott kormányrendelet.

De általában véve is gazdasági életünknek égetően sürgős problémájává nőtte ki magát nemcsak a mindennel számotvető takarékosság, hanem a kiadási és bevételi tételek, a költségvetések állandósítása akár az állami, akár a magán, akár az állami ellenőrzés alá tartozó szervek költségvetéseiről beszélünk.

Nekünk csak a saját portánkon kell szétnézni és Sátoraljaújhely városának nehány utolsó évi költségvetése között összehasonlítást tennünk s azonnal kétségtelenné válik, hogy a város hajója tovább nem evezhet ilyen bizonytalan vizeken a még bizonytalanabb jövő felé, amely — ha igy marad — nagyon szomorú kilátások eehető- ségeit nyithatja meg a nagyon sok, nehéz bajjal küzködő város közönsége előtt.

Városunk képviselőtestülete most alakult újjá, a polgármester és a városi tisztikar most nyert újabb mandátumot s igy a város közönségének minden joga megvan ahoz, hogy bizalmának letéteményeseitől elvárja és megkövetelje a sorsában, az ügyeiben, a jövőjében való legnagyobb gondosságot és megfontolt előrelátást.

Nem mondunk uj dolgot azzal, hogy Ujhely, a határszéli fekvésénél fogva is megnyomoritott város, eltekintve az ettől okozott bajoktól is, rendkívül súlyos helyzetben van. Nyomasztóak az adósságai s a város ezer meg ezer bajjal küzdő közönsége nincs abban a helyzetben, hogy ezeknek a szorító adósságoknak terheit viselje és elbírja.

Sátoraljaújhely adósságait pedig az okozta, hogy olyan közintézményeket létesített és beruházásokat eszközölt, melyeknek haszna és előnye a jövő generáció érdekeit még inkább szolgálja, mert a mostaninak csak a terhekkel és gondokkal való erőnfelüli birkózást jelentik.

Ujhely minden ujabbi létesítménye a város jobb jövőjét hivatott szolgálni s ennek belátása bírta most a város polgármesterét arra, hogy minden lehetőséget kipróbáljon, amellyel a mostani súlyos terhek egy része a jövő generációra is áttolható lenne, arra a generációra, amelynek minden bizonnyal inaább módjában lesz, mint a mostaninak, azokat viselni.

Dr. Orbán Kálmán polgármester megválasztásakor nem adott közelebbi programot, de ígéretet tett, hogy a város közönségének érdekeit mindenek elébe fogja helyezni. Ezideig sem bizonyította be, hogy szavának nem áll helyt s most is arról adhatunk hirt, hogy egészen biztos sikerrel kecsegtető akciót kezdett a város érdekei szolgálatában.

Az a legközelebbi célja, hogy a város rendkívül súlyos terhet jelentő függő kölcsöneit és egyéb adósságait hosszú lejáratú kölcsönnel likvidálja, melynek terheit már a jövő generáció is viselné. Nem uj kölcsönről van szó, hanem az eddigi súlyos terheknek egy re- zervoárba való összesűrítéséről, a melynek terhei az eddigieknél a város közönségére nézve mégis csak könnyebbséget jelentenének.

Mint már lapunkban jelentettük is, napokon át tárgyalt a polgár- mester a fővárosban egy hosszú- lejáratú kölcsön felvétele érdekében. Tárgyalásai sikerrel is jártak, amennyiben egyik nagy bankunk biztosított a város részére

190.000 dollár kölcsönt. A kölcsön 84-es árfolyamú, 8'8°/o kamatozású s 35 év alatt törlesztendő. Hogy egyebet ne mondjunk, az eddigi függő kölcsönök után fizetett kamatösszeg többet tett ki, mint a fenni emlitett kölcsönnek kamata és annuitása.

Ebből az összegből, melyet — ma már kétségtelen, hogy a város felvehet, kifizeti a város a függő kölcsönöket, megépíti a sárospataki csatlakozást s kiegyenliti az egyes vállalatoknál mint a Ganz, Láng gépgyáraknál, a Fejér és Dános cégnél a Vörös Ökör épit-