Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-06-25 / 45. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 45. szám. Sátoraljaújhely, 1930 junius 25. [•gjelonlk hatonként kétsser «serdán és asombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyehá« II. ndv) í TÉ___ ___ l Zemplén ElddBotéBl ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. ffyllttér soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szftm POLITIKAI HÍRLAP TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen 9 kisipari hitel A kisipar megsegítése egyik legfontosabb problémánk ma nemcsak általános gazdasági szempontból, de szociális okokból is. Ez a foglalkozási ág, amely hazánkban kiváló hírnévnek örvend, sőt országunk határán tulmenőleg is nem egyszer szerzett méltó elismerést a magyar ipar produktumai részére, nemcsak megérdemli, hogy nagy gondjában — ami a hitelválsággal kapcsolatban tornyosul feje körül — segítségére siessen az állam, de elsőrangú nemzeti kötelesség is, hogy megadjuk számára a fejlődés lehetőségét. A magyar kisiparostársadalom a nemzet törzsének egyik legmegingathatatlanabb fáját jelenti, melyet nem tudott kikezdeni semmiféle nemzet- ellenes eszme, mindenkor hűséggel és odaadó munkaszeretettel működött a maga portáján, azt lassú, szolid munkával építgette, miáltal a nagy közösségnek is szolgálatára volt. Most bajjal küzd. Gondjait, amelybe jutott, munkáján kívül álló okok idézték elő, mert korántsem lehet az állítani, hogy a magyar kisiparostársadalom letért volna arról a szorgalmas, munkaszerető útról, amelyik hosszú évszá zadokra visszamenőleg jellemezte ezt a dolgos társadalmi réteget. Az idő ma bajt és gondokat vitt a kis mühelyszobákba. Az iparos hitelnehézségekkel küzd, miközben munkája zavartalan folytatása közben nem egyszer maga is kényszerül megrendelőinek hitelt, fizetési haladékot adni. Nagyon bölcsen cselekszik kormányunk, ha figyelmét reáirányitja erre az érdemdús kézmüiparos ősz tályra s a lehetőségek határain belül a legmesszebb megy el támogatásában. Nagy örömmel vettük hirét annak, hogy a gabonajavaslattal kapcsolatban a tárgyalás alatt álló törvényjavaslatban külön tétel gondoskodik arról, hogy a kisiparosok forgalmi adóján korrekció essék. Bizonyára osztatlan elismerés fogja kisérni a kormány ama határozott cselekedetét, hogy a segédmunkaerők alkalmazása nélkül működő kisiparosok számára oly messzemenő köny- nyitést visz a gyakorlatba, amelyik teljesen eltörli részükre a forgalmi adót. Alig jutott nyilvánosságra ez a nagyjelentőségű cselekedet, máris újabb segítséget hozott a kereskedelemügyi miniszter. A minapában ugyanis az iparosok érdekképviseleteinek bevonásával nagy jelentőségű értekezlet folyt le melyen a gyufakölcsönből visszamaradt összegek egy részét, nem jelentéktelen summát, tiz millió pengőt, a kisipar részére juttattak. Ez a tiz millió pengő a kisipari hitelakciót azonnal szolgálni hivatott, melynek lebonyolítására az Iparosok Országos Központi Szövetkezetét és a Budapesti Kisipari Hitelszövetkezetet kérték fel. Örvendetes tényként kell elkönyvelnünk azt is, hogy a kisipari hitel kamatlába nem lesz nagyobb a mezőgazdaság számára nyújtott hitel kamatlábánál. Mindezeken tulmenőleg a kormány módozatokat keres, melyek segítségével a rendelkezésére álló összeg felhasználásával a kisipar hiteligényeit ezen a kereten tulmenőleg is ki lehessen elégíteni. Maga a kereskedelemügyi miniszter tette azt az örvendetes kijelentést, hogy a kisipari export fejlesztésének, valamint a kisipart érdeklő vám és tarifális kérdéseknek s végül a kisipari termelés által fedezhető import csökkentése érdekében a kereskedelemügyi minisztérium kebelében intézkedés és szerves megoldás létesül már a közel jövőben. Bizonyára széles körökben talál megnyugvásra nemcsak a hitel kérdés ilyetén való megoldása, de a miniszter ama bejelentése is, hogy a fennálló problémákkal nemcsak, hogy foglalkozik, de azok megoldása érdekében határozott és kidolgozott programmal is rendelkezik, melynek életbeléptetése már a közel jövőben várható. A magunk részéről mindig nagy örömmel regisztráljuk, ha iparostársadalmunk megsegítése érdekében valami poÁltalános, mondhatni világjelenség ma a munkanélküliség. Egyik legnehezebb, legszoritóbb problémája a vezető gazdasági államoknak is, melynek leküzdése s ezáltal a kapcsolatos szociális bajoknak elhárítása súlyos gonddal nehezedik a gazdasági élet irányitó tényezőire. Munkát és kenyeret kérnek, követelnek ma világszerte. S nemcsak nálunk, a csonka-hazában pihen a megélhetést biztositó szerszám — munkaeszköz, — várnak tétlenül jobb időre a munkáskezek, igy van ez, ha akár szomszédaink, akár a tőlünk távolabb eső nemzetek gazdasági és szociális helyzetének megítélése felé fordítjuk tekintetünket. így van ez itt Sátoraljaújhelyben is, ahol a trianoni béke óta talán még sohasem volt olyan keseiü és lemondó a hangulat mint mostanában. Panaszok és jajjok mindenfelé. S hozzátesszük, hogy ezek nem jogtalanok és nem indokolatlanak, mert ha igaz az, amint kétségtelen, hogy az ország mai gazdasági helyzete kedvezőtlen, úgy kétszeresen igaz az, hogy a gazdasági helyzet vigasztalansága a határszéli Sátoraljaújhelyben fokozottan bizonytalan életet jelent. A mostani év összehasonlíthatatlanul súlyosabb az előzőknél. Trianon óta egyetlen év sem rakott annyi munkáskezet ölbe mint a mostani. Azelőtt minden évre jutott valami építkezés. A pénzügyi székház, a városi bérépület és vigadó, az uj villanytelep, a vármegyei épitkezések, az állam- épitészeti uj székház felépítése mégis csak juttattak iparosainkzitivum történik. Ma, amikor a mezőgazdaság nagy gondja tölti el leginkább a lelkeket, örömmel tapasztaljuk, hogy a kormányzat figyelme ráirányult kisiparosaink nyomasztó helyzetére is. nak, munkásainknak kenyeret és megélhetést. Ez idén még semmi; áll, mozdulatlanul áll az élet, nincs munka, nincs kenyér, nincs megélhetés, csak a sötét gond vetíti nehéz árnyékát az oly hamar elközelgő télre. Mondhatni, nincs ember Ujhely- ben sem, akit ez az aggasztó, ez a nehéz probléma ne foglalkoztatna. Foglalkoztat bennünket is állandóan s ha mi bevárni akarván a dolgok végét — szótlanul, minden válasz nélkül haladtunk is el a rpletykáka,a „mendemondák“ mellett — s most mégis olyan dolgokat hozunk köztudomásra, melyek Újhelyi a legközelebbről érdeklik, melyek városunk jövőjével, a munkanélküliség problémájával a legszorosabb kapcsolatban vannak, tesszük ezt saját jószántunkból, az illetékes hely akarata ellenére azért, hogy lássa, hogy meggyőződjék, a tisztánlátást szerető, a zavarkeltést utáló, az alacsony gyanúsításokat megvető közönség, hogy érdekei azon a helyen, ahova azok első sorban tartoznak, állandóan nyilván vannak tartva s nem múlik el hét, hogy az illetékes kormányhatóságoknál ne történne sürgető közbenjárás Sátoraljaújhely helyzetének megkönnyítését, jövő fejlődését elősegítő feladatok megoldása érdekében. Cikkünk megírásához pedig az adja az impulzust, hogy vasárnap d. e. 10 órakor a sátoraljaújhelyi iparosságnak és munkásságnak egy öt tagú küldöttsége kereste föl Széli József főispánt Fekete Károly ipartestületi elnök vezetésével, hogy a munkanélküliségre való tekintettel a főispán hathatós Küldöttség a főispánnál az újhelyi munkanélküliek érdekében A főispán azonban már ezt megelőzőleg régebben sorozatos akciót indított a munkanélküliség enyhítése és a város fejlesztése érdekében. Egyes szám ára ÍO fillér.
