Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-06-08 / 41. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1930 junius 8. Okos szóval és a konzekvenciák igazságos levonásával kell ezt cselekedni, mert ezt a tudatot nem a drill és a muszáj, hanem a meggyőződés és együvétartozandóság érzései dajkálják. A pünkösd azért legyen a magyar sport toborozó és propaganda napja, hogy a jó sportszellemben megnyilvánuló felelősségtudat pünkösdi lángnyelvekként szállja meg azokat a fiatalokat, akik a felelősségtudatból ma még túlságosan fiataloknak találtattak. Pünkösd vasárnap délelőtt 11 Mór tartja dr.Börgey István beszámolóját a Rossuth-szobor előtt A máskor szokásos bankett helyett a város szegényeit . vendégeli meg a képviselő. Választókerületünk országgyűlési képviselője, dr. Görgey István a pünkösd vasárnapját használja föl, hogy Sátoraljaújhely választó polgárságának politikai beszámolót tartson képviselői tevékenységéről, a bélés külpolitikai helyzetről s mind azokról a kérdésekről, amehjek ezekkel közeli özszefüggésben az érdeklődés homlokterében állanak Képviselőnk jóllehet nagyon gyakran megfordul választó- kerületében s állandó érdeklődést tanusit nemcsak az egyesek és az érdekképviseletek ügyes-bajos dolgai iránt, hanem a közérdekű ügyekkel szemben is — már régebben nem tartott beszámolót s igy annál nagyobb érdeklődésre tarthat számot pünkösdi beszámolója figyelemmel azokra a nemzet életében számottevő jelentős problémákra, melyek ma egyformán helyi és országos jellegűek. Tudvalevő, hogy kerületünk országgyűlési képviselője egyik legtekintélyesebb tagja az egységes pártnak, aki egyéni értéke s pártpolitikai súlyánál fogva is állandóan tájékozott s betekintést nyerhet a közéletet, a politikai helyzetet, a jövő^ fejlődést uraló kérdésekbe. Épen azért kétségteten, hogy beszámolója, melyen az egységes párt több tekintélyes tagja is részt vesz, erősen túlhaladja a helyi ke reteket, országos jelentőséggel is bir s nagyon is érdekelheti Sátoraljaújhely választóközönségét annál a várakozásnál fogva, mellyel a közönség a bel- és külpolitikai helyet jövőben várható kialakulásával szemben viseltetik. ügy véljük azért, hogy f. hó 8-án a Kossuth-szobor előtti téren d. e. 11 órakor kezdődő beszámolót a választó közönség a legszélesebb körű érdeklődéssel fogja kisérni. Itt kell megemlítenünk azt a mai helyzetben nagyon méltánylandó gesztust, melyet dr. Orbán Kálmán polgármester falragaszokon hozott köztudomásra, hogy képviselőnk az ilyen alkalmakkor szokásos bankettezés helyett a város szegényeit vendégeli meg, olyan módon, amint azt a polgármester már közhírré tette. Csonha-Ujhely tiltakozása Trianon ellen — 1930. junius 4. A trianoni békediktátuni 10 éves évfordulóján mélységes gyászának és tiltakozásának a fájdalom feltörő érzésével, higgadt komolysággal adott kifejezést szerdán Sátoraljaújhely város közönsége. Az évforduló napján a felekezetek templomaiban ünnepélyes Istentiszteletek voltak, melyeken nagy számú közönség vett részt Reggel 9 órakor a róm. kát. temp- plomban Payer Ferenc püspöki helynök, apostoli protonotárius szolgáltatta a szentmisét fényes papi segédlettel. Ezt megelőzőleg reggel 8 órakor a gör. kát. templomban dr. Szász László s. lelkész tartotta a szentmisét. Délelőtt 10 órakor pedig az ág. ev. templomban Szikszay Zoltán s. lelkész végezte az Istentiszteletet és este fél 7 órakor a ref. templomban Kiss Ernő esperes mondott imát és gondolatainak szépségével min den jelenvoltat elragadó ünnepi beszédet. Délután a nagy arányokban megnyilatkozó demonstrativ felvonulás és a Kossuth-szobor előtt lefolyt gyászünnepély minden zavaró momentum nélkül ment végbe és valóban méltó dokumentálása volt annak a reánk szakadt mérhetetlen fájdalomnak, szenvedésnek és nélkülözésnek, melyben szerencsétlen határszéli városunk minden lakójának immár egy évtized óta része van. A trianoni demonstrációt megelőző órákban már szokatlanul mozgalmas képet nyújtottak a város főbb útvonalai és a Kossuth- szobor előtt, a gyászünnepély lefolyásának színhelyén, már jóval előbb tömegesen lepte el a közönség a járdákat. A zenés felvonulások délután 6 órakor indultak meg. Elsőnek a Tüzoltó-tér előtti gyülekező helyről érkezett a szoborhoz a Rákóczi-lövészek és tűzoltók csapata a mozdony- vezetők és lövészek zenekarával, azután a Rákóczi-térről a leventék saját zenekarukkal és a Dohánygyár előtti gyülekezőről a Máv. tisztviselőkara, kezelő- és segédszemélyzete a vasúti munkásokkal és a Dohánygyár tisztviselő- és segédszemélyzete vonult fel a dohánygyári Önképzőkör zenekarával. Mire a felvonulások megtörténtek, már az összes polgári hatóságok, hivatalok, társadalmi egyesületek és szervezetek, cserkészek és a tanulók egy csoportja helyezkedett el a szobor előtt felállított, zöld lombos pódium előtt. A néma csendben percek múlva felhangzott a fenséges magyar imádság, a Himnusz, melyet az Ipartestületi Dalárda énekelt Lip- csey Tivadar karnagy vezetése alatt. A közönség hazafias érzelmektől áthatva, áhítattal hallgatta kalaplevéve a feltörő akkordokat. Azután Józsa Imre felsőkereskedelmi iskolai tanár tartott lelkünk gyászában is hazafias érzelmeket és lelkesedést kiváltó, gondolatokban gazdag, lendületes ünnepi beszédet. Utána a Lavotta Dalkör vegyeskara énekelte el „Ima a hazáért“ cimü dalt Szappanos Imre karnagy vezetése alatt, majd Nagy Gyula felsőkeresk. iskolai tanuló hatásos, gyújtó szavalata következett, mire a gyászünnepély az Ipartestületi Dalárda Hiszekegy énekével véget ért. Azután a rendező-bizottság által megállapított sorrend szerint a zenekarokkal felvonult csoportok nagy közönségtől kisérve, példás rendben levonultak a Rákóczi-térre és onnan a Dohánygyár elé, ahol a különböző alakulatok feloszlot tak, csupán a Rákóczi-lövészeket kisérte gyülekező helyére saját zenekaruk. Az üzletek a felvonulás alatt és a Kossuth-szobor előtt tartott gyászünnepély tartama alatt zárva voltak és a középületeken gyászlobogók jelezték a szomorú évforduló napját. A magánépületek közül — sajnos — csak a báró Waldbott-féle kastély ormán len- gyászlobogó. A Kossuth-szobornál tartott gyászünnepélyhez felvonult alakulatoknak és általában a közönségnek elhelyezése és az elvonulásnak és tüntető menetnek körültekintő, ügyes szervezése és rendezése valóban példás és mintaszerű volt, amiért a dr. Barna Géza ügyvéd elnöklete atatt álló rendező-bizottságot méltán megilleti az elismerés. TEL POfiSZflRfiZLlAftSOiili. HELY!S£G£IÍET TEREMI rEHtft SZJGTILW MI«fiS€6B£K IS 6YUIJIU. ü „ÜÍ3Í8-Í“ Kapható: ifj. Klein Jakab festékkereskedőnél Sátoraljaújhely. I BE 32T. Egy szivárványhoz. Sárospatak érdemes volt főbirá- jától vettük a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő úr! Könyveim és irataim nagy tömegét rendezgetve, kezembe akadtak még a Boruth Elemér által szerkesztett Zemplén lapnak 1880 tnárc. 14-én és julius 25-én meg jelent számai. Az első „Egy ócska sótartóhoz", az utóbbi „A jegybokréta“ c. költeményeimet, — a lap több száma tárcáimat, pataki levelezésemet, reflexióimat kő zölte. Itt kezdtem tollpercegteté- semet. Azóta sokat írtam versben, prózában. Megkergettem Barthos főszolgabírót, védtem a pataki főiskolát. Álltam diadallal három sajtópert. Színmüvek összegyűjtött anyaga is asztalfiókomban maradt. A megyének alkottam egy hegyrendöri szabályrendeletet. De semmi sem hatotta meg any- nyira lelkemet, mint egy elragadó hármas szivárvány, mely a Felvidék hegyláncát a Tisza rónájával összefogta. E látvány terméke a mellékelt költemény. Kérem közlését e „hattyúdalomnak“ azon lapban, ahol mint tücsök ciripelni kezdtem ezelőtt 50 évvel. Hazafias tisztelettel Kun Dániel Sárospatak város v. főbírája. S ime a költemény, melyet semm* jobban, mint a most múlt gyászos trianoni évforduló nem tehet aktuálissá : Esik eső; — nap korongja Fénysugarát. . . reáontja. Munkács, Ungvár kéklő hegyét: s Tisza . . . táját: Háromszoros szép szivárvány .. . összefogja 1 Jgy voltatok!* ... „Eggyélesztek!* Ezt mutatja ez az .. . égjel 1 Hogy a búsuló magyarra Felvirrad a .. . sötét éjjel! Régi idők . . . felujulnak. Rákóczi, Bercsényi vára Patak felől a sereget A régi hűséggel várjál Ezt ragyogja itten felénk E szivárvány minden színe! Boldog remény — vigaszoddal Szállj le... miuden magyar szívre I — Éber Autal előadása a Kazinczy-Körben. Egyik legelőkelőbb gazdasági szaktekintélyünk, dr. Éber Antal a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Magyar Olasz Bank vezérigazgatója, f. hó 14-én este 8 órakor a Kazinczy-Kör rendezésében „Mi lesz belőlünk magyarokból* (gróf Széchenyi István) címmel előadást tart a vármegyeháza nagytermében. Belépődíj nincs, — A .TIhun/, közgyűlése Trianon évfordulóján. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének sátoraljaújhelyi csoportja junius 4-én délután 4 órakor a vármegyeháza nagytermé-
