Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)

1930-06-01 / 39. szám

2. oldal. Z E M]P LEN 1930 junius 1. Ha a Szövetkezet már ennyit elért, már akkor is jelentékeny lépéssel vitte előre a válság meg­oldását. Itt azonban nem szabad megáll- nunk, hanem gondoskodnunk kell annak a második, talán nehezebb feladatnak a megoldásáról is, — mely a borok tényleges értékesí­tését öleli fel. Ennél a pontnál merül fel az a kérdés, mely annyi vitára adott okot. Itt kell eldönteni azt, hogy vájjon a Szövetkezet maga ve­gye-e kezébe az értékesítés ügyét, vagy pedig bizza azt a kereske delemre. A Szövetkezet vezetőségének e tekintetben a következő az állás­pontja : Ha csak egyetlen mód kí­nálkozik is, — a termelt és kiké­szített borok értékesítését a keres­kedelemre kell bíznia. Távol áll tehát tőlünk az a szándék, hogy a kereskedőket kizárjuk ebből az értékesítési akcióból, sőt azt mond­hatnám, hogy két kézzel nyúlunk minden olyan reális ajánlat felé, mely a kereskedők részéről hoz­zánk jut. Azonfelül, — talán nem sértem vele a Szövetkezet üzleti érdekeit, ha a nyilvánosság előtt is kije­lentem, — hogy a Szövetkezet olyan előnyöket tud nyújtani a kereskedők részére, amelynek értéke szinte felbecsülhetetlen s amelyet egyetlen termelő s egyetlen saját rezsijében dolgozó vállalat sem nyújthat. Tömörüljenek tehát a kereske­dők, mint ahogy tömörültek a termelők, alakítsák meg a maguk értékesítési szervét s akkor a Szö­vetkezettel karöltve működve, köny- nyen megoldhatják az értékesítés problémáját. A Szövetkezet tervei tekinteté­ben egyelőre ezt közölhetem, mint­egy válaszul a „Nagy Kérdőjel“ cikkírójának s itt még meg kell jegyeznem, hogy téves a cikkíró­nak az a feltevése, mintha a Szö­vetkezet a tagoktól a borokat meg­vásárolná. A Szövetkezet a borokat csupán kezelés és értékesítés cél­jából veszi át a tagoktól, ellenben azok megvételét az alapszabályok kifejezetten tiltják. Ennek a tila­lomnak az az értelme és célja, hogy a Szövetkezet kötelezettséget és kockázatot ne vállalhasson. Ez a tilalom a biztos bázisa a Szö­vetkezet létének és fennmaradásá­nak, mert kizárja azokat a követ­kezményeket, amelyek sok esetben az ilyen szövetkezetek bukását okozták. Megjegyzést kívánok tenni a cikkírónak a csemegeszőlő terme­lésre vonatkozó gondolatára is. Ez semmiképen nem jelent meg­oldást. A Tokajhegyalján aránylag egészen jelentéktelen a csemege- szőlő termelés. E téren nem is tudnánk konkurrálni más vidékek termelésével, mert sokkal drágáb­ban, sokkal kevesebbet termelünk s egyáltalán nem jobbat, mint más vidékek. A borszőlő viszont sem­miképen nem alkalmas arra, hogy mint csemegeszőlő kerüljön for­galomba. Egyrészt a nagyközön­ség Ízlésének nem felel meg, más­részt amikor a borszőlő annyira megérik, hogy élvezhető, akkor ez a szőlő nagyrészben már oly rot­hadt, vagy asszus, vagy olyan vé kony héjú, hogy szállításra egyál­talán nem alkalmas. Volna azonban ezzel kapcsolat­ban egy más üzletág, amelynek a kifejlesztésén érdemes volna dol­gozni. Lengyel kereskedők pár évvel ezelőtt kezdték meg azt a kísérletet, hogy borszőlőt vittek ki s ott dolgozták fel bornak. Rájuk nézve ennek az a nagy előnye, hogy lényegesen olcsóbb vám mellett tudják kiszállítani, a ter­melőre pedig az az előny, hogy] szüreti költség nélkül adja el a termését és azonnal készpénzben fizetik. Nagy akadálya volt azonban ezen üzletág kifejlődésének az il­letékes hatóságoknak az az intéz­kedése, amellyel végtelenül meg­nehezítették a lengyel kereskedők­nek a bejövetelét és itt tartózko dását. Megtörtént, hogy 24 órára adtak csupán tartózkodási enge­délyt annak, aki ebből a célból akart a Hegyaljára lejönni. Féltek, hogy egy pár nagyszakállu zsidó itt marad. Pedig ezek a zsidók pénzt hoztak a Hegyaljára és eszük ágában sem volt ittmaradni. Felhívom ezért ezúttal is az il­letékes hatóságok figyelmét ennek a kérdésnek rendkívüli fontossá­gára. Sátoraljaújhely tiltakozása Trianon tizedik évfordulóján A trianoni békeszerződés aláírásának tizedik évforduló­ján a város közönsége tilta­kozó felvonulást tart. A kö­zönség junius hó 4-én fél 6 órakor a Dohánygyár előtti téren, a Tűzoltó-téren és a Rákóczi-téren gyülekezik. Ezen helyekről 6 órakor zeneszóval vonul a Horthy Miklós-térre. A Kossuth-szobor előtt egy beszéd, egy szavalat és három hazafias énekszóm fog elhang­zani. Ennek megtörténte után a közönség a Rákóczi-térre, majd ott megfordulva, a Do­hánygyár előtti térre vonul és ott szétoszlik. fi rejormfoldck árának revíziója — Orvosolt panasz. — A háború utáni idők egyik leg­nagyobb szociális teljesítménye volt a földreformtörvény, mely ál tál négyszázezer ember jutott földingatlanhoz. Amikor a reformot megalkották az volt a főszempont hogy segítsenek a kisemberek sor­sán, épen ezért méltányos árat állapítottak meg. Akkoriban a búza ára 30 pengő körül mozgott. Ott, ahol bírói egyezség alapján ter­ményben állapították meg a föld vételárát, 27.60 pengős búzaárat vettek alapul, a rozs és árpa vételára pedig 22 pengőben volt megszabva. Ez a megállapítás 1928-ban teljesen megfelelt a termények akkori középárának, sőt annál bizonyos mértékben alacsonyabb is volt. Ekkor következett aztán be az amerikai nagy gabonaver­seny következtében a búza és rozs áresése, amely körülmény rend­kívül súlyosan érintette az uj földtulajdonosokat, A buzaérték csökkenése révén azok a kedvez­mények, amelyek a földreform folytán birtokba juttatott kisexis- tenciákat lettek volna hivatva se­gíteni, — sok tekintetben szétosz­lottak. A falu körében jogos pana­szok hangzottak el, melynek vissz­hangjuk lett idejekorán az egysé­ges párt kebelében is. Még decem­ber folyamán foglalkozott ezzel a kérdéssel a kormánypárt, amikor öt tagból álló bizottságot küldött ki a panaszok tanulmányozására, megbízva azzal, hogy az ügyről jelentést tegyen. Ez most meg is történt azon az értekezleten, amelyen Wekerle Sán­dor pénzügyminiszter, méltányolva az adott viszonyokat olyan rende­let kiadására határozta el magát, amelyik 22 pengőre mérsékli a búzát s 15 pengőre a rozsot és árpát, a reformföldek vételárával kapcsolatban. Ez a lényeges ár­mérséklés nagy könnyítést jelent az érdekeltek táborában, különö­sen akkor, ha figyelembe vesszük s vele párhuzamba állítjuk azt az alapot, amelyen a kormány a búza árát rögzíteni igyekszik. A pana­szok orvoslása két irányban fog megtörténni. A pénzügyminiszter rendelete egyrészt leszállítja a ter­ményben megállapított földvétel­árnál az egyes terményáraknak átszámítási kulcsát, másrészt azok­ban az esetekben, ahol a katasz­teri tiszta jövedelem alapján ki­számított vételár különféle okoknál fogva kirívóan magasnak bizonyult, — lehetőséget nyújt a vételárak revíziójára. A pénzügyminiszter nagyjelen­tőségű rendelete a végrehajtás ügyében is intézkedik. A községi elöljáróságok a helyi földreform­választmányok meghallgatása után, ott, ahol a rendelet értelmében ez indokolt és megengedett a vétel­árak mérséklésére javaslatot fog­nak tenni. Nem volt könnyű dolog — bármenyire jogos is volt a panasz — a mai viszonyok mel­lett ezt a problémát ily kedvező megoldásra vinni. A legnagyobb elismerés illeti elsősorban az egy­ségespárt tagjait, akiknek odaadó érdeklődése és a falu problémáinak ismerete juttatta a pénzügyminisz­ter elé a földreformföldek ügyét. De a hála, elismerés és köszönet legfőkép a kormány felé száll, ahol ismét tanujelét adták annak, hogy a kisemberek panaszait nem­csak ismerik, hanem gyakran sú­lyos áldozatokat is hoznak azok orvoslása érdekében. A reformfőldek terén életbelépő revízió joggal ösztökélheti gondol­kodásra a nemrég még panaszo­sok táborát, akik bizonyára azzal az érzéssel fogadják a kormány nagyjelentőségű elhatározását, hogy sérelmeik orvoslása és kívánságaik teljesítése érdekében nem a köny- nyelmüen Ígérgető demagógia sza vára kell hallgatniok, hanem mi­ként a reformföldek sorsa előnyös revíziója is mutatja, a komoly mér­legelés s a lehetőségek határain mozogva önmérséklettel és biza­lommal párosult érzéssel a törvé­nyek keretein belül kell keresniük ügyük igazát. Ennek nemcsak a köz, hanem saját maguk is elő­nyeit látják. ü Hasölt emlékünnepe Sátoraljaújhely város közönsége hazafias kegyelettel áldozott május utolsó vasárnapján a világháború­ban elesett hősök emlékének. Egész nap a szokottnál ünne­pélyesebb hangulatban volt a vá­ros. Két zenekar is vonult fel hangos zeneszóval a délelőtt fo lyamán a Rákóczi-lövészek és leventék csapatával s amerre jár­tak, mindenütt nagyobb csoportok verődtek össze és várták a hősök sírjainál, a köztemetőben lefolyó hazafias emlékünnepély kezdetét. Mig a délelőtt fél 12 órakor kezdődő temetői ünnepségekre sor került, addig reggel 9 órától az összes felekezeti templomokban ünnepélyes keretek között isten­tiszteleteket tartottak. A róm. kát. plébánia-templom­ban Payer Ferenc püspöki hely- nök, apostoli protonotárius tartotta a szentmisét fényes papi segéd­lettel. A gör. kát. templomban dr. Szász László s. lelkész, a re­formátus templomban Kiss Ernő esperes mondott megható imát és magas szárnyalásu emlékbeszéd­ben emlékezett meg a világháború elesett hőseiről. Az ág. ev. temp­lomban dr. Dómján Elek főespe­res mondott imát és tartott em­lékbeszédet. A statusquo izraelita templomban Róth Sámuel főrabbi mondott imát az elesett magyar katonákért, mig az orthodox izr. templomban Weisz Herman hit­községi kántor zsoltárokat recitált és elmondotta a szokásos halotti fohászt az elesett hősök lelki üd­véért. Valamennyi telekezet isten­tiszteletein megjelentek a katonai alakulatok, a hatóságok és hiva­talok képviselői, igen nagy szám­ban a hívek s a tanulóifjúság. A istentiszteletek után a közön­ség a köztemetőbe, a hősök sír­jaihoz zarándokolt. Itt megjelent Eszte^ József al­ezredes, zászlóaljparancsnokkal a katonai alakulatok tisztikara és kivonult vitéz Benáczy Károly százados vezényli védzászlóalj. Az istentisztele hatóságok, hivat; képviselői, valam’ ságon, lövészeken vül nagy számú össze a sírok kör A hazafias ünn énekével kezdődő népi beszédet Ki peres mondotta h tel és kiváló szói Ezt követte a hős nek megkpszoruz; a dalárda énekelt« szeretlek“ cimü d felsőkereskedelmi szavalatával és a vei ért véget a ki ség. Az emlékünnep még futball-mérki a dohánygyár m lyán a helybeli fi iskola Kossuth í SMáv SC futbalk hősök serlegének mérkőzés, melyet deklődő közönség utóbbi csapat gj ződött. jVliklóssy 3sfvá püspök Harangszentelés Nagy ünnep k kát. egyházra. U| elvitt régi nagy főpásztori kegy 1 ranggal látta el Az elmúlt szó másról nagy ünn tént a behozatali 540 kg. súlyú melyet a Nőeg gyönyörűen »fel mentek az isk önkéntes tűzoltói gyarruhás koszol közre a négy < impozánsan feldi Ezt követte az e hívek ezrei. A h mellett nyert elhel Mihály főgondne mondott az egyh fejtvén a hitközs Damjanovies Ági főesperes-lelkész szavaival köszö megérkezését, mi torony büszkeség hirdessék a köze volbanlakóknak í Az egyház naj gél készült a 1 átszerelve a tor részét. Ilyen műn Orvoska paciiá: klimatikus gy génység, női t vek, idegkímerültsi megbetege Fenyves erdőktől ö< modern szállókkal, kedvezmény. — K a Fürdőigazgatóséf Kupéié (Sl

Next

/
Thumbnails
Contents