Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)
1929-10-23 / 70. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1929 október 23 lizmus valóban jogosult képviselőiül is nehezen tekinthetők. És annak ellenére, hogy minden foglalkozást egyaránt értékelünk, annak ellenére továbbá, hogy minden felekezetnek a neki kijáró megbecsülést fenntartás nélkül megadjuk, nem mehetünk el szó nélkül az olyan illetékes helyekről, ez esetben éppen a zsidóság köréből is kikerült híradások mellett, amelyek e választásnak fent- ismertetett eredményét nem a törvényhatósági közakarat véletlen megnyilvánulásának tüntetik fel, hanem nyíltan elismerik azt, hogy ez az eredmény előre megrendezett izgatásnak müve, sőt a zsidóságnak tendenciózus demonstrációja, amit nyilvánvalóvá tesz az a körülmény is, hogy az úgynevezett zsidó ellenlisztára a zsidóság csupán csak négy keresztényi vett fel, amivel nyilván dokumentálta azt a meggyőződését, hogy 110 keresztény közül csupán négyet érdemesít a megválasztásra akkor, amikor a 106 zsidó választó közül 68-at tart méltónak az ősi vármegye székházában helytfoglalásra. Azt is halljuk, hogy a zsidóságnak belátóbb elemei maguk is groteszknek és elhibázottnak tartják már a fenti választási eredményt előidézett akciójukat, bár tudva vagyon, hogy a politikában nem mentő, hanem súlyosító körülmény, ha az ember nem tudta mit cselekszik, amint ezt egy eszes zsidó ember megírta valahol. Ha a zsidóság valamely tényleg létező, avagy vélt sérelme miatt csupán demonstrációnak szánta ezt a választási kampányt, úgy ezúttal bizonyos politikai rövidlátásnak adta tanujelét, hiszen a bizottsági tagok választásának hivatása a törvényhatósági akarat kimunkálása, részben a nemzeti imperiumnak odaítélése az arra legméltóbbak számára, nem pedig játékra, demonstrációra és állítólag kapott sebek mutogatására való alkalom. Ámde ez a demonstrációnak mondott puccs politikai iskolázatlanságra is vall, hiszen ugyancsak zsidó iró mondotta, hogy minden jóravaló politikusnak alkalmazkodnia kell az ország akusztikájához, ami pedig az ország akusztikájára nézve áll, kétségkívül áll az ősi Zemplénvármegye földjére nézve is, ahol talán ott rezeg még valami Rákóczi és Kossuth lángleikéből. Befejezésül még egy zsidó írótól való idézeted Kínában — írja a hivatkozott zsidó iró — az udvari borbélynak az a próbája, hogy egy legyet kell kettévágnia a menny fiának orrán, de úgy, hogy a felséges orrnak bántódása ne essék. Aki ezt nem tudja, az nem való császár borbélyának és császár miniszterének s utána az ország úgy marad, mint akit beszappanoztak, de meg nem beretváltak. Ami azonban Kínára nézve áll, áll minden országra nézve, ami a császár borbélyára nézve áll, az áll az ország minden politizáló polgárára nézve is; aki egy fontos közjogi aktust demonstrációra használ fel, az rossz borbély, helyesebben rossz politikus, a rossz politikus pedig ne ártsa bele A zempléni virilis választások eredménye, ha országos viszonylatban nem is eredményezte a várt és remélt natást, a vármegyében — különösen azoknál, akik annak eredményében a főispán elleni tüntetést vélték fölfedezni — messze- hallatszó, súlyos kritikát váltott ki, sőt Sátoraljaújhely és Sárospatak polgárságának egyenesen arra szolgált alkalmul, hogy egy spontán tüntetés keretében adjon kifejezést szeretetének és ragaszkodásának a kormányzat exponensével — Széli József főispánnal szemben. Az országos sajtóban egyedül a Zemplénben legjobban ismert hétfői reggeli lap foglalkozik a választás eredményével olyan tendenciózus cikkekben természetesen, amilyeneket a lap szerkesztőjének a tokaji választókerületben két Ízben is elszenvedett érzékeny vereségei tesznek leginkább érthetővé, mert egyébként a tárgyilagosságnak még az elemeit is nélkülözik. Hogy e lap közléseinek tendenciózus voltára mégis rámutassunk, csak egyetlen állítását ragadjuk ki, hogy t. i. szerinte Széli József főispán a választáson 5 szavazatot nyert volna, holott tudvalevőleg 25 szavazat esett rá. Erre az álitólagos 5 szavazatra épült azután föl „A Reggel“ cikkírója minden további állítása, amelyekkel éppen azért nem vitázunk, mert már a következtetések kiindulópontja is hamis. Múlt lapszámunkban megjósoltuk, hogy az a felekezeti irányú tendencia, amely a győztes lisztát annyi meggondolatlansággal létrehozta, hamarosan kiváltja az ellenakciót. Ilyen ellenakció két oldalról is megnyilvánult. Azon komoly, értékes és számottevő egyéniségek részéről elsősorban, akiknek lesújtó véleménye a dolgok alakulásáról teljesen tisztázottá tette a dolog lényegét, az az impozáns tüntetés másfelől, melyet egyes szervezetek rendeztek hétfőn este a főispán mellett s amely tüntetéshez — kétségtelen megállapításunk szerint — csatlakoztak társadalmunk mindenben jelentős, komoly és értékes tagjai is. Csak újabb tévedésbe esnék tehát a virilis választásra egyesült alkalmi párt s annak nehány ve zetője, ha a kelleténél súlytalanabbá akarnák degradálni a hétfő esti tüntetést. Módunkban van legilletékesebb - helyről szerzett értesülésünk alapján azt is megállapítani, hogy nem helytálló azon híresztelés, melyet egyik miskolci lap lanszirozott, mintha az itteni virilis választás eredménye bármi tekintetben is összefüggésbe volna hozható főispánunk állásával. Tagadhatatlan mégis, hogy a virilis választások eredménye s az ezzel összefüggésbe hozott kom binációk késztették városunk szermagát a köz ügyeibe, mert kiszámíthatatlan károkat okozhat az országnak, amelynek pedig ő is fia, akit minden keresztény magyar em bér szívesen vall testvérének e szomorú sorsú ország közjavának előmozdítására irányuló önzetlen és békés tevékenységében. vezeteit és társadalmát, hogy egyesülve Sárospatak szervezeteivel hétfőn este impozáns fáklyásmenetben vonuljanak föl a vármegyeháza elé, spontán megnyilvánulást óhajtván adni annak a bizalomnak, szeretetnek és ragaszkodásnak, mely főispánunk irányában él a tömegek lelkében is. A Dohánygyár előtt rendben sorakoztatott óriási tömeg fáklyák alatt katonás menetben vonult a vármegyeháza előtt. A tüntetők száma állandóan szaporodott s a vármegyeháza elé tömegben már ott láttuk társadalmi életünk elitjét, magyar úri asszonyokat s magas közfunkcionáriusokat is. Zugó éljenzés fogadta a vármegyeháza erkélyén megjelent Széli József főispánt, akit a tömeg élén Petrasovszky Leó c. kanonok üdvözölt — mondván, hogy egy lelkesedésében s ha kell, elhatározásában is hatalmas tábor vonult fel eléje, — hogy legmélyebb tiszteletüknek, bizalmuknak, szerete- tüknek és törhetetlen ragaszkodásuknak adjanak kifejezést. Mi a keresztény nemzeti gondolat légkörében élünk — mondotta tovább a szónok — mi nem Sátoraljaújhely, október hó. Jól jeleztük legutóbbi lapszámunkban, hogy október 20 nagy ünnepe lesz Sátoraljaújhely város közönségének. Ma mégis azt hisz- szük, hogy ez a nap nemcsak nagy ünnepnapja volt, hanem egyszersmind jelentős dátum idegenforgalmi törekvéseink történetében. Akik részt vettek a Magyar Turista Szövetség sátoraljaújhelyi vándorgyűlésén, azok meghatóan, telve gyönyörűséggel élvezték azt a kiváló sikert, amellyel a vármegye, a város, a turistaosztály vezetői az ország minden részéből ideérkezett turisták meleg ro- konszenvét, barátságát egy csapásra meghódították. A turisták szombat este érkeztek városunkba. A vasútállomáson dr. Orbán Kálmán polgármesterrel az élen többszáz főnyi közönség és a Dohánygyár fúvós zenekara fogadta őket. A város nevében Márton Elek közigazgatási tanácsnok mondott üdvözlőbeszédet, amelyre Jász Géza, a MTE alel nőke válaszolt. vagyunk ellenségei senkinek, mi mindenkit szeretünk — erre isteni Mesterünk tanított — mi az egyetemes magyar testvériségért rajongunk s ha mégis tévedésből, félreértésből, emberi gyarlóságból vagy meggondolatlanságból sebet ütöttek Méltóságodnak mindenkit megértő szivén, nyújtson Méltóságodnak erőt és törhetetlenséget a mi mostani tisztelgő megjelenésünk. A főispán válaszában a legmeg- nyerőbb közvetlenséggel, hálás szavakkal köszönte meg a biza- lomnyilvánitást. Hivatali állásom mérsékletre int — mondotta — bármennyire is elítélem azt a politikai hibát, mely erre a reám nézve megtisztelő demonstrációra alkalmat adott. Talán arra adatott ez az alkalom, hogy közelébb jussunk egymáshoz. E helyen, ahonnan Kossuth szórta lánglelkét, úgy érzem, hogy hogy a közeiiség hőhullámot zúdított ki felém, napot hozott az éjszakába, harmóniát a zűr-zavarba, krisztusi harmóniát, amely kell nekem, hogy szociális munkám áldásthozó legyen. Ez ad nekem erőt, hogy minél többet dolgozzam tiértetek és a ti érdekeitekért. A főispán közvetlen szavait a leglelkesebb óvációkkal fogadta a tömeg s a Hiszekegy eléneklése után a legteljesebb rendben oszlott szét. Nem a mi hivatásunk már most, hogy a lefolyt események konzekvenciáit megmutassuk. A mai magyar időkben minden erőnek és minden egyetértésnek össze kell fognia. Ha ma hibák, elcsúszások történnek, meg kell találni minden eszközt és módót a kisiklások helyreigazítására. Mi nem hirdetünk oktalan harcot, háborúságot i s ezúttal is az a legtárgyilagosabb j véleményünk, hogy azoknak kell | a hioát reparálniok, akik azt el- ' követték. A turisták elhelyezése után a Vigadóban ismerkedési estélyre jöttek össze. A turistacsoportokban ott láttuk Budapestről a Magyar Turista Egyesület, Gyopár, FTC, Természetbarátok, Magyar Munkások TE-t, vidékről Miskolc, Diósgyőr, Nyíregyháza, Debrecen, Eger nagyobb csoportokkal, a többi egyesületek pedig képviseleteikkel vettek részt. Ez az ismerkedési estély, amelyen a vendégeken kivül Széli József főispánnal az élén a vármegye számos előkelősége jelent meg, vidám hangulatban az éjfélutáni órákig tartott. Reggel a Széli József kilátótoronyhoz rándultak ki Az idő elég szeszélyesen viselkedett és igy a kilátás nem volt a legjobb, mert a legszebb részeket eltakarta a köd. A közgyűlést déli tizenkettőkor a Himnusz felhangzása után dr. Vigyázó János, a MTE társelnöke nyitotta meg és üdvözölte Széli József főispánt, a kormány képviselőit és a megjelenteket. Serényi Jenőnek, a Turista Szövetség élet- rekeltője emlékének áldozott a köz Ezrekre menő lelkes tömeg fáklyásmenettel ünnepelte hétfő este a főispánt A virilis választás eredménye a legmelegebb demonstrációt váltotta ki a főispán mellett. Impozáns keretek között folyt le Sátoraljaújhelyen a turisták országos vándorgyűlése
