Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)
1929-09-25 / 62. szám
Hatvanadik évfolyam. 62 szám. Sátoraljaújhely, 1929 szeptember 25. Megjelenik hetenként kétszer szerdán ée szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv) I Zemplén í Előfizetési ár; Negyedévre 2 pengő Hirdetések: H négyzetcentiméterenként. POLITIKAI HÍRLAP I SyUttér soronként 20 fillér Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. az&m FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon ; M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Hz ausztriai válság Már hetek óta foglalkoztatja az európai közvéleményt a belső válság, amely Ausztriá ban a Heimwehr és a szociáldemokraták szembenállásának formájában tört ki. Esztendők óta az volt a helyzet, hogy Bécsre és környékére támaszkodva a szociáldemokraták szigorú szervezettségük folytán Ausztriában, különösképen pedig az előbb említett helyeken olyan hatalomra tettek szert, amely nem áll arányban számukkal. Bécsben tisztára szociáldemokrata gazdálkodást létesítettek, amelyre nézve elegendő megemlíteni, hogy a városházi politika irányításába a jobboldali pártoknak semmi beleszólásuk nem volt, hiszen az összes tanácsnokok szocialisták voltak. Breitner, a hírhedt pénzügyi tanácsnok, kíméletlen és egyoldalú adópolitikájával tönkretette Bécs polgári lakosságát s a zsebeikből kiszivattyúzott pénzek segítségével, az általános közjót nem tekintve, csak a munkásság szociális nívójának eme lésére törekedett. Természetes, hogy az Ausztria lakosságának túlnyomó többségét képező keresztény nemzeti gondolkozásu elemek nem jó szemmel nézték ezt a garázdálkodást s a kényszerítő helyzet végül is oda sodorta őket, hogy a szociáldemokrata szervezettel szemben a maguk részéről is szervezkedéssel feleljenek. így jött létre a Heimwehr, amely a vörös Béccsel szemben az egészséges gondolkozásu vidékre támaszkodik s amelynek népszerűsége éppen a szocialisták mohó és kíméletlen magatartása folytán napról-napra nőtt. Most oda fejlődött a helyzet, hogy a Heimwehr nyomására a szociáldemokraták hajlandók bizonyos kompromisszumokra, igy többek között feláldoznák az előbb említett hírhedt Breitnert s tejbb aktiv városi tanácsnoki állást is felajánlottak Bécsben a keresztényszocialistáknak. Ha koalíciós kabinetre kerülne a sor, az alkancellári és belügyminiszteri állást a keresztényszocialistáknak adnák s a hadügyminisztérium élén megtartanák Vaugoin hadügyminisztert, aki ismeretesen jobboldali érzelmű s ezenkívül is hajlandók lennének két három tárcát juttatni a keresztényszocialistáknak. Ezzel szemben a maguk embere számára követelik a kancellári tisztséget s egyáltalán bizonyos, hogy ha a kompromisszumba belemennek, egyben kijátszani is igyekeznek a keresztényszocialistákat, mert egész bizonyosan a döntő pozíciókat a maguk számára szeretnék biztosítani. Az a tény azonban, hogy a csak nemrég is olyan gőgösen viselkedő szocialisták most szinte egyik napról a másikra a múlthoz képest ilyen széleskörű engedményekre kaphatók, bizonyítja a Heimwehr- mozgalom nagy átütő erejét, illetőleg azoknak a visszaéléseknek a visszahatását, a melyet az osztrák vidékben \ a bécsi vörös uralom felébresztett. Sokan polgárháborúról beszélnek, de a múlt heti fejleményeket tekintve nem látszik a helyzet ilyen sötétnek. Ausztria is közelről érdekelt a keleti jóvátételi konferenciában s az elemi józanság parancsolja, hogy amikor kint diplomáciai tárgyalások folynak, bent az ország belsejében rend legyen. A helyzet azonban mindenképpen bizonytalan. Ennek a bizonytalanságnak a felidézésében kétségtelenül a szociáldemokraták a ludasok, mert az ő erőszakos uralmuk nélkül sohasem született volna meg a Heimwehr. De az csak természetes, hogy a kisebbség által terrorizált, kizsákmányolt ausztriai lakosság végül már csak a kényszer hatására is védekezni volt kénytelen. Íme a nagyhatalmaktól dédelgetett Ausztria, amelynek az utjából oly buzgalommal igyekeztek elhárítani minden akadályt, Európa „Sorgenkind-je“ lett, példával I bizonyítva, hogy a kegy és kedvezés sokszor olyanra száll, aki azt nem érdemli. Mcgalaiiuit a Tohajheplja hegyközségi tanácsa A szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről szóló 1929. évi XVII. te. 41. §-a értelmében f. hó 24-én délelőtt Bernáth Aladár alispán elnöklete alatt alakuló ülésre jöttek össze azon hegyközségek képviseletei, melyeket a vonatkozó törvény a Tokajhegyal- ján alakítandó Hegyközségi Tanács megalakítására illetékeseknek kijelöl. Résztvettek Bernáth Aladár alispán elnöklete alatt az alakuló ülésen : Kaszonyi Ferenc szolgabiró, mint Abauj-Torna vármegye alispánjának és az abaujszántói főszolgabírónak megbízottja, Orbán Kálmán dr. Sátoraljaújhely megye* város polgármestere, dr. gróf Hoyos Viktor sárospataki. Fejér Andor tokaji, üosztonyi István szerencsi járási főszolgabírók, Hegedűs Sándor a Tokajhegyalja kerületének szőlészeti és borászati felügyelője, úgyis mint a tarcali szőlészeti és borászati szakiskola és kertészeti tanintézet igazgatója, Wittner Ernő a Tiszáninneni Mezőgazd. Kamara kiküldötte. Dr. Oláh István a sátoraljaújhelyi, Cziráky Károly a sárospataki — alsóhegyi, Abonyi Sándor a bodrogolaszi—bodrog- zsadányi, Fischer János a herceg- kuti, Halász Pál a bodrogkisfalud —szegii, Klein Lipót a tokaji» Andrássy János a tarcali, Molnár Béla a mezőzombori, Szourál János a mádi és Karcsay Valér a tállyai hegyközség kiküldöttei. Bernáth Aladár alispán a megjelentek szívélyes üdvözlése után megnyitja a közgyűlést és ismerteti a törvény és a vonatkozó végrehajtási utasítás rendelkezéseit, felhívja megjelenteket az elnök és alelnök megválasztására. A közgyűlés a Tokajhegyalja Hegyközségi Tanácsának elnökévé Kurucz Károly tábornokot, a tolcs- vai hegyközség elnökét, alelnökévé pedig Molnár Bélát, a mezőzombori hegyközség kiküldöttét választotta meg. Továbbiakban a közgyűlés a Hegyközségi Tanácsba megválasztotta Illésházy Endre kir. gazdasági tanácsost, a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület titkárát és Deák Andort, a m. kir. áll. közpince igazgatóját. Egyik legelső teendője a Tanácsnak ügyrendjének megalkotása, melynek kidolgozására a közgyűlés Molnár Béla elnöklete alatt dr. Oláh István, Illésházy Endre, Hegedűs Sándor és Deák Andor tanácstagokat küldötte ki. A hegyközségi törvény igen fontos teendőket hárít a hegyközségi tanácsokra s az ország hegyvidékeinek ilynemű most megalakult szervei között különösképen is a Tokajhegyalja területére megalakított Tanácsra. Hisszük és reméljük s velünk együtt a nehéz helyzetben levő Tokajhegyalja érdekelt közönsége, hogy amint ő előlegezi bizalmát a rövidesen törvényes hatáskörébe lépő uj szervnek, úgy a Tokajhegyalja Hegyközségi Tanácsa is minden ténykedésével és törvényes hatáskörében kifejtendő működésével a Tokajhegyalja jöbb jövőjét fogja szolgálni. Rémek a határszélen (va) A kémkedés mindig divat volt, békében és háborúban egyaránt. Csakúgy mint a szomszéd- asszony kiváncsi arra, hogy a másik porta konyhájáról milyen ételszag üti meg az orrát, úgy az egyes államok is kémeik által igyekeznek megtudni azt, hogy puskaporos-e a szomszédállamok levegője, de legtöbbször kiváncsiak ezen államok belső életére is. A kémek ellen védekezni kell, éppenugy, mint a tulkiváncsi szomszédasszony ellen. Éppen ezért természetes, hogy a magyar állam is, amelynek voltaképen legkevesebb titka van, igyekszik a szomszédasszonyok ellen kellőképen védekezni és ezeket ártalmatlanná tenni. A szomszéd államok kémei a határszéleken szeretnének legtöbbet tevékenykedni. Ennek okát abban kell keresnünk, hogy a trianoni képtelen határon megbízottaik a legerősebb ellenőrzés mellett is a leggyorsabban juthatnak keresztül és igy a határszél közelében székelő kémirodák utaeaß&aao. fára, lO ;£Llléx,
