Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)

1929-09-25 / 62. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1929 szeptember 25 sitásait a legrövidebb idő alatt teljesíthetik. Természetes tehát, hogy éppen a határszél közelében legnehezebb a rendőrség és többi hatóságok feladata, ahol a szol­gálat is súlyosabb, mint az ország belsejében. A kémszolgálatot a cseh szlovák határszél közelében irányítók rend­szerint cseh tisztek. Például a sátoraljaújhelyi és hidasnémeti-i vonalon egy Falek nevű cseh ka­pitány vezeti a kémirodát több tiszt társaságában. Ezek tevékeny­sége a kémelháritásra is kiterjed, ami abban jut kifejezésre, hogy rendszerint börtönviselt egyéneket fogadnak szolgálatba, akik judás pénzért még apjukat is kémeknek jelentenék ki, felsorakoztatnának ellenük minden hazug adatot, amelyek alapján a bíróság súlyos börtönnel sújtja őket. A Felvidék egyik legjellegzete­sebb besúgója volt egy Weiser nevű egyén, aki most húsz évi fegyházbüntetést ül maga is a kassai börtönben, de még igy sem nyughat és a vele egy zárkába zárt magyarokra nézve ma is a legveszedelmesebb spicli. Ennek a Weisernek három hónap óta utóda Virbiczky Gyula, aki mint cserefogoly csak nemrég — 8 és fél évi börtön után — került Csehszlovákiába. Virbiczky annak idején a sátoraljaújhelyi állam­rendőrség kasszáját törte fel és hivatalos iratokat akart átadni a cseheknek, de rajtavesztett. Most ő a legbuzgóbb spion odaát és amikor be van rúgva, gyakran dicsekszik azzal, hogy kiket mivel mártott be és mennyit kapott ér­tük. Állandó lakóhelye Toronya. Ez a község alig néhány kilomé­terre fekszik Sátoraljaújhelytől. A toronyai hegyen — a „Kátén“ szőlője van a cseh államnak, ahol egy morva inspektor az ur. Mel­lette mint szőlőfelügyelő egy Mó* zer János nevű egyén, a Sztáray grófok régi pozsonyi szőlőbirto kának volt felügyelője, van be­osztva. Mindketten csendes gaz­dálkodó emberek és mitsem tö­rődnek a politikával. A cseh ál­lam ezek mellé osztotta be Vir- biczkyt, akinek mindössze azt tette kötelességévé, hogy egy 3 holdas szőlőcskére felügyeljen. Termé­szetes, hogy ezt az állást csak formailag kapta. Lakása és kosztja Mózeréknál van és ennek követ kezménye, hogy beleszeretve a gazda leányába, állandó rettegés­ben tartja őket. Miután nem ad ják hozzá a leányt, azzal fényé geti a családot, hogy megöli ma­gát, de ugyanekkor többen vesz­nek el a keze alatt. E fenyege tésre az inspektor felmondott neki, Virbiczky egyelőre pár napi hala­dékot kért, de addig is minden éjjel a kémiroda autója éjjel 2 órakor ott áll meg a ház előtt és indulnak a munkába. Ez a veszedelmes egyén kül­dött az elmúlt héten három ci­gányt és két egyszerű napszámost HALADÓ GAZDA TILLANTIN-na! CSÁVÁZ Magyar Mezőgazdák Szövetkezete ßdapest, V. Alkotmány ucca 29. Mezőgazdasági és Ipari Vegyszerek Kereskedelmi r. t. Budapest, X. Hölgy ucca 14. Sátoraljaújhelyre is. Betöréssel kapcsolatos kémkedés volt a cél­juk, de rajtavesztettek, annál is inkább, mert amint Ujhelybe ér­tek, el is ment a merszük attól, hogy a Virbiczkyék által felkínált pénzért akármilyen fehéren feketét hozzanak. A kémek különben máskor is igyekeznek ilyen fehéren feketét vinni. Tudniillik ezeknek a nem hivatásszerű kémeknek csupán az a céljuk, hogy a pénzt vagy ígért dolgot megkapják és éppen azért nem fontos, hogy mit tudnak vinni. Példa erre az alábbi eset: — Hét évvel ezelőtt történt a határszélen, ahol katonáéknál egy századirodát vezettem. A század­parancsnokom utasításait hajtot­tam végre éppen, amikor másik századirnok is kopogtatott be. Elpanaszolta, hogy hiányzik né­hány ezredparancsa. Megbeszéltük a teendőket és fekerestük a zász­lóalj segédtisztjét, aki előtt vállal­koztam az iratok visszaszerzésére- A gyanúm az volt, hogy egy ko­rábban lefokozott és a városban tartózkodó őrmester követte el a bűncselekményt. A nyert utasításokhoz hiven jár­tam el. Este civilbe öltöztem. Mi­után tudtam, hogy a kormányzó másnapi látogatása előtt este ka­tonazene vonul végig a városon, követtem a zenészeinket. Nemso­kára szólt a zene és ez — úgy mint előre sejtettem -- barátomat is előcsalta rejtekhelyéről. Végül is hivatásos nyomozók letartóztat­ták a kémet, aki azzal védekezett, hogy szüleit kiutasították volna a csehek, ha nem szerez érdemet. Annyi bizonyos, hogy mindaz- ideig könnyen mozoghatnak ez örökké nyughatatlan betörés, be- sugás és kémkedésre kapható züllött egyének, amig a lehetetlen trianoni határ fennáll. Azonban itt az országban nem sok kárt tehet­nek, mert eredményes munkánál is legfeljebb kíváncsiságukat hüt­hetnék le és meggyőződhetnének róla, hogy csupán az ő fantáziájuk terjeszti az irredentizmus fegyve­res törekvéseit. Sajnos azonban sok kárt tesznek ezek azáltal, hogy az általuk irredentáknak vélt egyé­neket jegyeznek itt fel és azon percben, amint elszakított terü­letre lépnek ezek, a besúgók utján börtönbe kerülnek. A csehek meg­feledkeznek a nagy Rákosi eme izenetéről: „Vegyék tudomásul, hogy Magyarországon 8 millió irredenta él . . .“ Vájjon mind e 8 milliót börtönre vetnék, vagy csak ezek nyitják majd meg a börtönök ajtaját ?! . . . fi zempléni iskolai egészségvédő intézet A zemplénmegyei iskolai egész­ségvédő intézet rövid fennállása után — mondhatni munkájának csak kibontakozása során — is már figyelemre méltó eredmények­kel zarta le az elmúlt tanévet; úgy annyira, hogy célkitűzéseinek érté­kes helyessége már ma bizonyí­tottnak tekinthető és nemzetvédelmi szempontból értékelt jelentősége egyre nagyobb méretek között bontakozik ki a szemlélő előtt. Az intézmény 1927 ben —Széli József főispán kezdeményezésére — történt megalakulásakor Sátor­aljaújhely orvostársadalma a cél iránti legteljesebb megértéssel ajánlotta fel tudását és munkaere­jét a terv javára és a nagy munka csendben megindult, kitartással folyt és folyik, hogy az iskolás gyerekekre leselkedő betegségek elé gát építtessék, még mielőtt ki­kezdhetnék a magyar jövő remény dús kis képviselőit. 1773 elemi iskolás került egészségügyi gon­dozás alá és ezáltal nagyon sok baj, fájdalom és gond megszüle­tését előzték meg a gondos kezek egyrészt a gyerekek, másrészt a szülők fölbecsülhetetlen hasznára, mert igy intézményesen lehetővé vált az, hogy az állandóan figyelő szakértő szem olyan jelenségekre is fölhívta a figyelmet, amelyek a gondos szülői közbelépést is csak akkor indították meg különben, amikor a baj a fiatal szervezetet már megtámadta. Ennek az áldásos preventív munkának az elmúlt tanév második felében egy újabb ágát kapcsolták be az intézet munkaprogramjába. A gyerekek fogainak ellenőrzését, kezelését nevezetesen. Amint az ma már köztudomású: az ember fogazatának ápolatlanságából szár­mazó hiányossága rengeteg meg­betegedésnek, igen sok szervezeti zavarnak az alapoka, tehát amikor az iskolai egészségvédő intézet fo­gászati munkakörét is megnyitotta, a modern orvostudomány egyik sarkalatos elvének tett eleget, hogy a különben fogorvoshoz csak tel­jesen minimális esetben vitt elemi iskolásokat fogászati szempontból rendszeres gondozás alá vette. A statisztika szerint az elmúlt tanfélévben az állami elemi és a görögkatolikus elemi iskola I. osz­tályú tanulói kerültek tüzetes vizs­gálat, illetve gyógykezelés alá. Ezek között tej fogon 114 tömést eszközölt az intézet, 71 tej illetve állandó fogat húzott, 13 esetben alkalmazott más kezelést és eze­ken kívül megvizsgálta 50 gyerek fogát. E számok, ha figyelembe vesszük, hogy csak az első osz­tályok növendékeiről van szó — igen nagyok és az intézet ily irá­nyú munkájának szükségszerűsé­gét hangosan bizonyítják, hiszen a sok segítségre szorult esetből bizonyára kevés került volna sa­ját zsebe terhére — szakorvos elé. Az ugyancsak első osztályú összes elemisták különben — szám szerint — 439-en — álta­lános orvosi felügyelet alatt is állottak. Az ezek megvizsgálásá­nak eredményéről szóló számok szintén nagyon szomorúak. Csak néhány betegséget említve : a 439- ből 288 vérszegény; 104 tüdő és mellhartyamegbetegedéses; szem­bajos 95; gyomorbajos 9 és ami tán a legelszomoritóbb; 106 tet­ves Nemzetmentő munkát végez az intézmény már azzal is, hogy e bajokra igy rámutat, de azt végez még inkább azzal, hogy a rendel­kezésére álló szerény eszközökkel a kiküszöbölésükön is dolgozik, mert a nemzet elsőrendű jérdeke különösen ma, hogy a gyermekei — akiket nemcsak szokásból, di­vatból nevezünk a magyar jövő­nek — egységes, harcra, mun­kára és a faj további szapo­rítására 100%-ig képes polgáraivá és polgárnőivé fejlődjenek. És ahol a szűkös anyagiak folytán nincs meg ennek a lehetősége, ott legalább orvosoljon a köz, mint ez egészségügyi védő intézmény­ben, hogy akik utánunk követ­keznek : visszaszerezhessék — amit mi elveszítettünk. Ezért minden tiszteletreméltó áldozat kevés, amit a köz a zemp- lénvármegyei iskolai egészségügyi intézetért hozott, hoz és reméljük hozni fog. 3=31 X IE£ ZED 1EC. — Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Várhelyi Ilona madi helyettes állami elemi iskolai tanítónőt beosztási helyén való meghagyása mellett állami rendes tanítónővé nevezte ki. — Uj turista szervezke­dés a csonka Felvidéken. A Magyar Turista Egyesüiet va­sárnap országos vándorgyűlést tartott Egerben, ahol a Hegyaljai Osztály képviselői is megjelentek Oláh István dr. ny. tvszéki elnök vezetése alatt. A vándorgyűlés egyik leglényegesebb pontját az az indítvány képezte, hogy a csonka Felvidék turistaegyesületei

Next

/
Thumbnails
Contents