Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)
1929-09-04 / 56. szám
Hatvanadik évfolyam. 56. szám. Sátoraljaújhely, 1929 szeptember 4. Megjelenik hetenként kétezer «serdán ée esombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. NyUttér soronként 20 fillér Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ernám. Hiszekegy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen fa Anschluss és a revízió Irta: dr. Schandl Károly ny. államtitkár, orsz. gyűl. képviselő. Nem tudom, melyik nap ismétli meg Benes cseh külügyminiszter eszmefuttatását, hogy Közép-Európa gazdasági talpraállitására a dunai államok gazdasági szövetségére van szükség, de az kétségtelen, hogy Loucheur francia miniszternek és Benes cseh miniszternek is tisztában kell lennie azzal, hogy mielőtt az európai államok vagy akár a dunai államok ilyen gazdasági szövetkezés megalkotására leülnek, olyan atmoszférát kell teremteni az európai államok között, amely a teljes kibékülést jelenti. Ez a teljes lelki kibékülés pedig nem jöhet létre másként, mint a versail- lesi és a trianoni szerződés revíziójával. Mussolini, Olaszország miniszterelnöke volt az első felelős államférfim aki parlamentjében nyíltan állást foglalt a trianoni szerződés sérthetetlenségével szemben. És ha Magyarországon akadtak is olyanok, akik világnézeti szempontból tartózkodók voltak vele szemben, abban a pillanatban, amikor az olasz nemzet vezére nyiltan odaállt a trianoni szerződés revíziója mellé, minden magyar embernek csak szeretettel, hálával és tisztelettel kell róla megemlékeznie. A közhit szerint a francia hivatalos álláspont a legfőbb akadálya a revízió napirendre tűzésének. Nagy hiba volna azonban azt hinni, hogy a francia politikusok között nincsenek barátaink, akik szívesen látnák Trianon revízióját. Berger abbé például a francia parlament legkiválóbb papszónoka, a múlt évben Bordeauxban, a magyar követ jelenlétében, ezrek részvételével rendezett tüntetést Magyarország mellett. Ausztria és Németország Anschluss kérdéséről volt alkalmam francia politikusokkal beszélni és ezek beismerték azt, hogy abban a pillanatban, amikor Anschlussról van szó, nem lehet francia érdek elzárkózni a versaillesi, trianoni és saint-germainei szerződések revíziója elől. Ha a franciáknak sikerül a trianoni szerződés revízióját kitolni addig, amig az Anschluss bekövetkezik, akkor kétségtelen, hogy Németország a lekapcsolt nyugatmagyarországi kétszáz községgel nagyobb lesz, mintha a trianoni revízió előbb következik be. Már pedig maguk a tárgyilagos franciák is elismerik, hogy az Anschluss előbb vagy utóbb feltétlenül bekövetkezik. Mármost, ha Francia- ország egyelőre — tegyük fel — pár évig vagy évtizedig a maga államszövetségeseivel meg is akadályoztatja az An- schlusst, az végtére mégis be fog következni és nem lehet francia érdek az, hogy a német birodalom még kétszáz községgel növekedjék éppen Magyarország rovására. A francia külügyminisztérium félhivatalos lapja annak idején, mikor Bethlen István miniszterelnök a soproni beszédet mondta és amikor Leöwe német birodalmi elnök Bécs utcáin nyiltan hirdette, hogy Nyugat-Magyarország- hoz a nagy németségnek, a német birodalomnak van jussa, azt irta, hogy Bethlen István nem is mondhatott mást soproni beszédében, mint amit mondott; amilyen jogon Leöwe beszélt arról, hogy Nyugat-Magyarország a németeket illeti, éppoly jogon beszél — mondja a francia fél- hivatalos — Bethlen István miniszterelnök arról, hogy a trianoni szerződést Nyugat- Magyarország miatt revizió alá kell venni. A francia fél- hivatalos sajtó elismeri, hogy Bethlen István politikája mentette meg Magyarországot, törte meg az elszigeteltséget, amelyből sikerült Magyarországnak kijönnie és a Bethlen- kormány tette lehetővé az olasz barátság révén, hogy ma már Magyarország is helyet talál abban a koncernben, amely befolyást gyakorol Közép-Európa sorsára. Megnyugvással magyarázza időnkint a francia félhivatalos az olaszmagyar barátság megnyilvánulásait és olyan akciót talál csak veszedelmesnek, amely kerülő utón iparkodik a béke- szerződések területi rendelkezéseit megváltoztatni. Nyolc év óta sokat változott a francia sajtó, speciálisan a francia fél- hivatalos sajtó hangja is. A revizió kétségtelenül közeledik Egy vaskos füzet fekszik előttünk: Sátoraljaújhely megyei város háztartásának, alapjainak és üzemeinek 1930. évi költségvetése, mint legfontosabb tárgya a polgármester által szept. hó 5-én d. u. 4 órára esetleg folytatólag ugyanezen időre másnapra összehívott rendes képviselőtestületi közgyűlésnek. A költségvetések tárgyalása alkalmával mindenkor panasz tárgyává tették a képviselőtestületi tagok felszólalásaikban, hogy kinyomatott s előzetesen rendelkezésre bocsátott költségvetés hiányában teljesen tájékozatlanok a közgyűlésen s nem állott módjukban, hogy a költségvetési vitához felkészülhessenek, azt — amint azt a bizalom kérdése megkívánja — kimerítő és objektiv bírálat tárgyává tehessék. Valóban a város főszámvevője által a közgyűléseken ismertetett számadatok annyira spontán kerültek évek óta a képviselőtestület elé, hogy kimeritő, a kérdés lényegét érintő bírálatra soha nem nyílt alkalom s mondhatjuk, a képviselőtestület legtöbbször vaktában approbálta a háztartás alapját képező költségvetést és szavazta meg a községi pótadót. Ezúttal a város vezetősége megelőzte a panaszokat s a jövő évi költségvetést már kinyomatta s megküldötte a képviselőtestületi tagoknak. Az azután megint erősen problematikus, hogy az a két napi határidő, mely a költségvetés megküldése és a közgyűlés ideje közé esik elegendő-e arra, hogy azok a képviselőtestületi tagok, ahhoz az időponthoz, amidőn már nem kerülő utón, de a népszövetségi statútumok alapján tűzhetjük a kérdést napirendre. De viszont az itt vázolt körülmények minden komoly magyar embert arra intenek, hogy bízzuk Bethlen István kormányára annak az időpontnak megválasztását, a mikor kudarc kizárásával lehet ezt a kérdést a Népszövetség asztalára vinni. akik a költségvetési vitában részt óhajtanak venni, a költségvetést annyira áttanulmányozhassák, hogy észrevételeiket kellő alapossággal megtehessék. Mi nem akarunk a dolog elébe vágni. A költségvetés első fóruma a képviselőtestületi közgyűlés s az hivatott első sorban elbírálni, honorálja-e a város vezetőségének s a pénzügyi bizottságnak azon javaslatát, mellyel a városi pótadót 72,5'/o-ban kívánja az adózók vállaira súlyosbítani. A képviselőtestület hivatott megbírálni, úgy van-e beállítva a szükséglet és megállapítva a fedezet, hogy a mai, minden eddiginél súlyosabb helyzetben az eddigieknél jóval messzebbmenően vétessék igénybe a polgárság teherviselési képessége. Sátoraljaújhely megyei város képviselőtestülete mindig, kivétel nélkül jelét adta megfontoltságának és bölcs belátásának. Bizton reméljük, hogy ezúttal is — számolva határszéli városunk minden eddiginél nehezebb helyzetével — nyugodt, önuralmas, a körülményekkel számot vető, tárgyilagos vita keretében hozza meg döntését az illetékesek számvetése fölött. De a költségvetésen kívül is több nagyobb fontosságú ügy teszi a tárgysorozatot érdekessé. Ilyenek: A belügyminiszter határozata az 1929. évi költségvetés tárgyában. A vármegye főispánjának véghatározata Nyeviczkey László főjegyző fegyelmi ügyében. A Társadalombiztosító Intézet Gsütiirtnlinn tárgyalja a képviselőtestület a sáros 1930. évi költségelőirányzatát A pótadónak 72,5%-ra való felemelése vált szükségessé
