Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-03-31 / 24. szám
Hatvanadik évfolyam. 24. szám. Sátoraljaújhely, 1929 március 31. Megjelenik hetenként kétezer emerdán ée szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv) I 1 El9fisétéel ár: f Em 8 Negyedévre. . 2 peng* # Mill TTVIVP / «a/ m, ||| <& j r S négyzetcentiméterenként. II I ^ « -i»tt , 1 -c**. v | sorenként 20 fillér POLITIKAI HÍRLAP § - Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. esám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 100. »ám. Más ifjúságot! Irta: Oláh György. Sevillában úgy húzzák husvétkor a harangot, hogy a harangozó fiuk maguk is lengenek a harangon, rákapaszkodnak a kötélre s kihintáznak az ablakon a város fölé, mintha ők maguk is harangnyelvek, a harangnyelv élő folytatásai volnának Aki husvétkor tollat vesz kezébe, annak ugyanilyen élő harangnyelvnek kéne lenni, ugyanígy együtt kéne repülni a feltámadást hirdető harangok szavával. Én magam is úgy képzeltem, mikor a papirt magam elé tettem, hogy most örömöt fogok hirdetni, most ifjúságról, jövőről, az uj nemzedékben való feltámadás húsvéti misztériumáról fogok beszélni. S most látom csak, hogy nincs harangkötél, amibe belekapaszkodjam nincs az ország mai fiatalságáról szólva örömet hirdető harangnyelv, aminek folytatása lehetnék. A napokban részt vettem egy ifjúsági megbeszélésen, a fiatalság legintelligensebbjei: ügyvédek, orvosok, tanársegédek, újságírók, diákvezérek gyűltek ott össze, kezdő irók, filológusok és gondolkozók, legkiválóbb agy velői a mai huszonöt—harmincesztendős fiatalságnak. A legaktuálisabb kérdésekről, a földmives proletáriátus szörnyű szegény ségéről, a földproblémáról és a városi szegényekről folyt a szó és a tárgyalás közben egyik felszólaló, egy tehetséges magyar fiú, a legnyu- godtabban kifejtette, hogy nem kell többé háború, irredenta ábránd és fegyver. A parasztdemokráciák az utódállamokban megtalálják az utat egymáshoz s ha itt agrár-demokrácia jut uralomra, egymásra talál a cseh, tót, román, magyar és horvát paraszt és akkor a magyar nép újra megtalálja elhelyezkedését a Duna-medencében. Ezeket mondta el a legnyugodtabb fölénnyel, mintha Jászi vagy Károlyi egyik októberi beszédét ismételte volna és a többiek nyugodtan hallgatták, nem tört ki felháborodás, nem volt, aki felorditson és a tintatartót az arcába vágja Nem akarok túlozni, ismerem én az én generációm sorsát, tudom én, hogy szenvedés, a fiatalkori nyomorgás csak apátiát, hidegvért és kérget csinál a lélekben. Tudom, hogy az ifjú, aki talán fronton is járt a háború utolsó évében, aki hallotta az őszirózsás forradalom matrózainak istenkáromlását, látta a proletárdiktatúra lángvörös drapériáit, aki tán akasztást is látott, román, cseh és szero kegyetlenkedést, vagonlakó volt, tagja a nemzeti hadseregnek, karhatalmista és ebédelt gyanús szuterénekben, alacsony, félhomályos, ételpárás menzákon, lakott menekült otthonokban, tömegkollégiumok fütetlen szállásain, rongypokrócos szalmazsákágyon, sósheringet vacsorázott és belesodródott tüntetések áradatába, aki végigjárta a nélkülözés minden skáláját, tanulmányaival párhuzamosan volt magánhivatalnok, órabéres és tulórás, ötven pengős délutáni pótmunkás és nyolcvan pengős déli irodarabszolga, aki a farkastorku Károlyitól kezdve a rőt Kun Bélán, Friedrichen, Héjjas Ivánon, Telekin keresztül Bethlenig annyi váratlan emelkedés és bukás, annyi meglepő és ellentmondó dolgot látott éppen az élet legfogékonyabb éveiben, annak a szive kell, hogy megedződjék mindennel szemben, annak szemében először csak a cinizmus csillanhat meg minden meglepetésre és nehezebben tud hevülni, nehezen tud felháborodni, mert vastag kéregnek kell átmelegedni, hogy hinni tudjon. Nem akarok túlozni, nem kívánom én az én generációmtól, hogy minduntalan kokárdával Talpra Magyart szavaljon, Tizenkét Pontokat gyártson olyan világotmerő romantikus hittel, mint a 48-as március ifjúsága. Tudom én, hogy ez a mai nemzedék minden elődjénél kevésbé éli az eszményeket, mert minden előző nemzedéknél jobban érzi bőrén a materiális világ, közgazdaság kérlelhetetlen törvényeit. De hogy ne legyenek pillanatai, melyekben arcát mégis elönti a vörösség, ne legyen perce, melyben mégis fejébe szalad a vére, mikor e tenyérnyire szabott rongyos kis ország körül minden uj demokrácia fegyverrel les ránk és az utólsó tiz év minden népszabaditásából egyetlen tanúság ordít ki ránk.* fegyvert, fegyvert, fegyvert! Nem akarok túlzásba esni, de engem mégis csak elborít a vér, mikor azt látom, hogy mig itt az ifjúság elitjének egy része dzsesz- bend hangjain és a lokálok színes zűrzavarán át, csak egy világtörvényt ismer: zsentrinek látszani, kornyadt kis bajuszkát hordani és a mágnáshoz hasonulni, addig a másik rész, az eljövendő szellemi élet kovásza, a költők, az intellektuellek, a szellem hőseinek csoportja meg nyugodtan hallgat végig olyan előadást, melyben a magyar agrárdemokrácia összeölelkezik a cseh agrárdemokráciával, mintha maga is elhinné, hogy itt akár a tót, akár a ruthén, vagy horvát parasztság szabadon tudna tárgyalni, egyezkedni, szövetkezni a magyarral, mig egyetlen cseh, szerb vagy oláh szurony van országában! Katonafaj voltunk ezer évig, szebb, lélekemelőbb, fényesebb látványt sohasem tudtunk adni a világnak, mint mikor egy-egy viasz- csákós huszárezred parádéra vonult fel. Államéletünk legszebb formáit mindég háborúban mutattuk meg, történelmünk legkiemelkedőbb pontjai mindig azok az évek, amikor fegyver volt kezünkbe. Más tollal, hajóvitorlával, ekével, gyárkéménnyel, vagy diplomataokmány - nyal szerzett magának pozíciót Európában. Nekünk, mint abban a bizonyos tatártörzsben minden családfő újszülött fiának, kardot tett bölcsőnkbe a végzet, azok az áll amférfiaink voltak legnagyobbak, akik ismerni és használni tudták ezt a végzetajándékozta kardot. — A negyvennyolcas generációnk minden nagysága abban van, hogy egyezkedések helyett hamar rátudott térni a fegyverre. Nemcsak maga, de az egész magyar faj igazságát mondotta a költő Zrínyi, amikor azt irta, hogy nem pennával, de karddal akarja Írni az örök dicsőséget. A mi parasztunk csak katonai formákban szervezhető meg igazán, a legrongyosabb és mocskosabb zsellér fiúból is király lesz, ha egyszer huszármundért és huszárcsizmát húz magára. És mégis ugylátszik a mi ifjúságunk vezetőiben ma már annyira megromlottak az ösztönök, hogy erre az egyszerű törvényre sem képes rájönni. Bizony aki ma itt az ifjúságról akar írni, annak tolla soha sem lehet örömöt hirdető harangnyelv, legfeljebb nagypénteki kereplő, mely nem a feltámadásról szól, csak kétségbeesésről és a Koponyák hegyéről.. . Tehermentesítjük a kézműipart A Zemplén számára irta: dr. Dréh Imre államtitkár. A magyar társadalom, amelyet a Trianon és a bolsevizmus fokozott mértékben tépázott meg, dicséretre méltó szeretettel és megértéssel vállalta a gazdasági harcra nem képes, magára maradt egyén védelmét. Tudást és szeretetet öntött azokba a törvényekbe, amelyeknek hivatása letörölni a könnyet a kétségbeesettek arcáról, tartóssá tenni az örömet ott, ahova ez véletlenül betenkin- tett. Ezt a tényt állapították meg a külföldön is, mindazok, akik a magyar társadalombiztosítás épületébe betekintettek. De vájjon, háládatos-e könnyeket felszáritani, szegényeket gyámoli- tani, betegeket gyógyítani, éhezőknek ételt adni, csüggedőket bátorítani? Aki az utolsó hetekben a napi sajtó termékeit lapozta, arra a szomorú következtetésre jut, hogy bizony nem érdemes. Lehet azonban, hogy ez csak felületes megállapítás, mert a sok, igaztalan, kicsinyes, piszkálódó támadás nem a Társadalombiztosító Intézet biztosított tagjaitól jön, hanem olyanoktól, akik talán sajnálják már azt, hogy valaha átérez'ék a társadalom szivszaggató szavát és nagylelkűen magukra vállalták a szociális terhek viselését. Vannak olyanok is, akiket a ki nem elégített egjéni ambíció tüzelt fel az oktalan támadásokra, mások meg anélkül, hogy a társadalombiztosítás labirintjába valaha is betekintettek volna, feljogosítva érezték magukat a kéretlen — és helytelen — tanácsok osztogatására. Azt panaszolják némelyek, hogy a magyar társadalombiztosítás drága. Ezzel szemben le kell rögzíteni azt a tényt, hogy mig nálunk a betegségi és az öregségi biztosítási teher a bérek 10°/» ára rúg, addig a legtöbb külföldi országban ez a teher a bérek 13—15°/o-ig emelkedik fel, az egyesektől bálványozott Szovjetoroszországban pedig, számos iparágnál egészen a munkabér 22%-ig! Az a tény azonban, hogy a magyar társadalombiztosítási teher a munkabérek 10%-át jelenti, nem lehet alapja annak a lelkiismeretlenül megnyilatkozó vádaskodásnak, amely szerint a társadalombiztosítás 10%-kal drágította meg a termelést. Nézzünk a szemébe ennek a vádnak! Az idei társadalombiztosítási reform végrehajtása azzal kezdődött, hogy miniszterem, dr. Vass József, saját hatáskörében, a betegségi biztosítás járulékkulcsát 7%-ról 6% ra csökkentette, ami a betegségi biztosítással járó köztehernek még akkor is 7%-kal való mérséklését jelenti, ha tekintetbe vesszük, hogy ezzel egyidejűleg megszüntettük a bérosztályok rendszerével összefüggő mindazokat az igazságtalanságokat, melyeknek bántó hatása eddig a munkások százezreit érintette. Ezzel egyidejűleg hatályba- lépett az uj, öregségi és rokkantsági biztosítás. Vájjon milyen uj terhet jelentett ez az életgondok alatt küzködő kézmüiparosra? Az uj biztósitási ágazat járulékterhe 4%. Ennek fele a törvényalapján a munkást, nem pedig az iparost illeti. A fennmaradó 2% a kézmüiparosok tulajdonképeni terhe. De valótlant állít az, aki ezzel kapcsolatban azt hangoztatja, hogy ime 2 százalékkal drágítottuk a kézmüiparos- ság termelési költségeit! Mert nem a termelési költséget fokoztuk a szóbanlevfl 2%-kal, hanem csupán a munkabért, tehát a termelési költségnek csak azt a hányadát, mely a munkabérben jelentkezik. Minthogy pedig, átlagban az ipari termelés költségének legfeljebb 40%-a esik a munkabérre, a kézmüiparost terhelő 2% os járuléktöbblet csak 0*8 százalékkal fokozhatja a termelés költségeit. Ha tekintetbe vesszük, hogy a betegségi biztosítási járulékkulcs csökkenése következtében, nagy átlagban, a termelési költséget 0 2 százalékkal csökkentet33gT3res assésa Ära* IQ fillér
