Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-03-31 / 24. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1929 március 31. tOk, akkor nyilvánvaló, hogy a társadalombiztosítási reform következményeképpen, az ipari termelők költségtöbbletté alig éri el a 06 százalékot. A legnagyobb magyar szociális intézmény elleni agitáció mögött tehát az a dóré tény lappang, hogy akadnak maradi gondolkozást! emberek, akik az alkalmazottak és munkások szociális védelme érdekében, még a termelési költség 0,6°/o-ának megfelelő terhet sem hajlandók magukra vállalni. Alacsonyabb járulékot, enyhébb járulékbehajtást 1 — hallatszik minduntalan. Nem lehet! Tiltja ezt a hatalmas magyar néprétegeknek egészsége, gyógyulása, fájdalmainak megszüntetése, egészséges gyermekek világrahozása, a csecsemők fizikumának megerősítése. Minthogy azonban miniszteremnek és nekem, mint első munkatársának, kimondott szándékunk segíteni a Trianont leginkább sinylő kézműipari rendet, könnyíteni annak terhein, ott ahol csak lehet, a népjóléti és munkaügyi kormányzat április hó 1-töl számítva a következő könnyítéseket adja meg az iparos és kereskedő társadalomnak. 1. a kézmüiparosság közszálli- tásokban való részvételének megkönnyítése céljából a járulék kimutatásoknál a Társadalombizto sitó, ezentúl a jelenlegi 2 pengő, illetőleg — sürgősség esetén — 4 pengő helyett, dijat egyáltalán nem fog felszámítani; 2. a Társadalombiztosító iizem- utódlással kapcsolatos vitás esetekben a lehető legméltányosabban lesz köteles eljárni. 3. Nehogy a kézmüiparost jogtalan megterhelés sújtsa azzal kapcsolatban, hogy fia átmenetileg üzemében tartózkodik, a Társadalombiztosító a kézmüiparosok családtagjainak biztosítási kötelezettségét csak abban az esetben állapítja meg, ha ezek tanszerződéssel vannak alkalmazva, vagy munkateljesítményük kifejezetten felér a rendes munkavállalók munkateljesítményével ; 4. Számos panasznak fog egy- szersmindenkorra véget vetni Vass miniszternek az a rendelete, hogy az első fizetési meghagyás után kézbesítési dijat a jövőben felszámítani nem lehet, ha a folyó járulékon kívül az iparosnak nincs hátráléka; 5. vitás eseteknek gyors elintézése, szakszerű, pontos, szolgálat- kész és gyors felvilágosítások megadásának intézményes biztosítása céljából a népjóléti és munkaügyi kormányzat elrendeli, hogy a Társadalombiztositónál mind a Kézmüiparosságnak, mind a gyáriparnak, mind a munkavállalók társadalmának rendelkezésére álljon egy-egy kitűnő tisztviselő. 6. a baleseti terhek könnyítése céljából szakítunk az eddigi rendszerrel, az 1929. évi előleg kiró - vásával kapcsolatban, ugyanis a behajtási rendszer teljesen átalakul; mig eddig a feltüntetett összegeket elvben negyedévenként fizették, április hó 1-töl számítva, a kimutatásban feltüntetett összeget, minden késedelmi pótlék felszámítása nélkül havi egyenlő részletekben lehet megfizetni. Végül a társadalombizfositási alkotmányosság helyreállításának érdekében elrendeltük, egy osztálynak önkormányzati osztállyá való kiépítését, hogy annak tisztviselői a leggyorsabb ütemben készítsék el a május 10., 11. és 12-én esedékes önkormányzati választásokat. Husvét van. Szűnjék meg az oktalan vádaskodás. Hasson át mindnyájunkat a Krisztusi szeretet gondolata az együttműködés és a megértés szelleme és bizva-bizom abban, hogy akkor valóra válik mindnyájunknak közös célja, hogy az öregek nyomorának, a rokkantak nélkülözéseinek, az özvegyek keserveinek és az árvák panaszainak megszüntetésével, vidámabbá, teljesebbé, szebbé és erősebbé váljék a meggyöngült, de életének örökkön buzgó forrásaitól gazdag magyar élet. Sátoraljaújhely és Sárospatak egymásra utaltsága Sárospataknak a sátoraljaújhelyi Közmüvekhez való bekapcsolásában Kérészy Oyula ny. városi főmérnök cikksorozatának folytatása Mig a villamos áramszolgáltatás kérdése Sárospatakra nézve az eddigi koncesszió felmondásával» Sátoraljaújhelyre pedig az uj elektromos centrálé üzembe hozásával teljesen aktuálissá vált s mindkét közösség jól felfogott érdekeinek megfelelően föltétlenül és hamarosan megoldható, addig Sárospatak város vízellátásának kérdése nagyobb előtanulmányt és előmunkálatokat igényel s a mi érdekeltségünk keretei csak ezeknek eredményéhez képest állapíthatók meg. Utolsó cikkemben már röviden jeleztem, hogy Sárospataknak fontos érdeke a vízellátás kérdésének sürgős megoldása. Nem is tartom szükségesnek e véleményem hosz- szadalmas indokolását, csupán azt említem meg, hogy Sárospatak még ivóvíz dolgában is annyira nehéz helyzetben van hogy sokan a malomkőgyár kutjából hordatják az ivóvizet, mert a városban igen kevés az élvezhető vizű kút. De sem az előbbi, sem az utóbbi viz- források nincsenek a higiénikus követelményeknek megfelelően felszerelve és kezelve. E vizek nagy része még fizikailag sem tiszta, a kutak majdnem kivétel nélkül ki vannak téve a talajvizek, sőt szennyvizek és foccaliák általi fertőzés veszélyének is. A viz ke- ménységi fokánál fogva mosásra nem alkalmas, sőt főzésre és ipari célokra sem nagyon. Mennyiségénél fogva köztisztasági és tűzrendészed szempontból teljesen elégtelen. Sátoraljaújhely vízmüveinek a Ronyva nagykiterjedésü s átlag 30 méter mély kavicsmedencéje kitűnő ivó- és ipari célokra is igen alkalmas vizet szolgáltat, mely a fertőzés veszélyétől megfelelő védőterülettel s azonkívül is egy 2—3 méter vastag vízhatlan agyagtakaróval szinte ideálisan meg van óva, vízhozama pedig oly nagy, hogy komoly aggodalom nélkül vállalhatnék hasonló város vízzel való ellátását. Igaz ugyan, hogy újabban a medence vizszinének csekély sülyedése volt észlelhető, de ez — véleményem szerint — csak időszaki jelenség és nincsen mélyebben fekvő geológiai oka. Mindazonáltal ennek a jelenségnek okait szükségesnek tartom a legalaposabban tanulmányozni és természetét megállapítani. Sárospataknak azonban, mielőtt az újhelyi vizmü igénybevételét elhatározhatná, a legalaposabban tanulmányozni kell azt a kérdést» hogy nincs e egyáltalán lehetősége annak, hogy szükséges mennyiségű és megfelelő minőségű vizet a város közelében feltárhassanak, mert az újhelyi vízműtől Sárospatakig építendő távvezeték költsége, a terep és talajviszonyokban várható nehézségektől eltekintve is a közvetlen vizbeszerzés költségeihez képest igen nagy, megközelítőleg is félmillió pengőt meghaladó többköltséget jelent s a hosszú csővezetékben érvényesülő akadályok (súrlódás) a vízszállítást is megdrágítják, tehát az üzemi költségeket emelik. Ma különben is a legelőnyösebb helyzetek mellett is 10.000 körüli lakossal biró, nem nagyon sűrűn beépített város vízmüvei való ellátásának költségei egy köbméter víznek legalább 40 f-el való értékesítését követeli. Amíg tehát a közelebbről való vizbeszerzés lehetőségének kérdése legalaposabban tisztázva nincs, addig Sárospatak város az újhelyi vizmü igénybevételére nem is gondolhat. Ez a kérdés pedig meglehetősen nehéz. Alapos feltárásokat, megfelelőnek látszó vizforrások megtalálása esetén próbaszivattyuzáso- kat és vizvizsgálatokat igényel. Nem tudom történtek-e már ez irányban komoly lépések, de e téren a halogatás a közérdekre föltétien káros és igazán nem tudom helyeselni, hogy mikor annyi — sürgősnek igazán nem, de fényűzésnek vagy gazdasági kísérletezésnek inkább minősíthető — nagy befektetésekre bőven van pénz, ily fontos egészségügyi kérdések alapos tanulmányozása és végleges megoldása nálunk újabban jóformán teljesen háttérbe szorult. A kérdés érdemének megvitatását nem tartom e cikk keretébe illőnek, sőt még a követendő eljárás irányainak kijelölését sem, általánosságban azonban azt hiszem nem tévedek, ha úgy vélem, hogy ezeknek a tanulmányoknak és kísérleteknek az eredménye negativ lesz. A legolcsóbb, gravitációs vízműről a geológiai viszonyok mellett szó sem lehet. Csak egy kedvező esetet tartok lehetségesnek, de azt is csak kevés valószínűséggel, hogy a Radvány patak völgyében és pedig a halastó felső határa körül volna feltárható megfelelő hozamú és jó vizet szolgáltató vizvezető réteg, vagy medence. A város körül elterülő kőporos rétegben vagy közvetlenül az alatt sincs ennek eshetősége kizárva, de itt a viz minden valószínűség szerint a terepszint alatt több mint 20 méter mélységben van, mely a vízszállítást igen megdrágítja, esetleg igen költséges mély építkezéseket, pl. a szivattyútelepnek földalatti felépítését tenné szükségessé. Ha bármiképen is sikerülne a város közeléből való vizbeszerzés lehetőségét beigazolni, akkor a gazdasági szempontok teljesen kizárnák a viznek tőlünk való beszerzését s akkor közmüveink Sárospatak vízellátásának kérdésében csakis a létesítendő önálló vizmü üzemének energiával való ellátásánál lennének érdekelve. Akár külön vizmü tétesitése válik lehetővé, akár az újhelyi vízműből lesz célszerűen megoldható Sárospataknak vízzel való ellátása, a folyamatositás gyorsítása érdekében Sárospataknak már most tanulmányozni kellene a kivitel gazdasági alapját is és meg kellene állapítani a városnak azokat a körzeteit, amelyben a vízvezeték kötelező használatával s az ebből fixre kiszámítható jövedelemből (átalányrendszerrel) a befizetés törlesztése biztosítható volna. Finom húskonzervek, vérbélü narancs a Magyar Köztisztviselőit Fogyasztási-, Termelő- és Értékesítő Szövetkezete sátoraljaújhelyi árudájában Telefonszám: 172.
