Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-03-13 / 20. szám
Hatvanadik évfolyam. 20. aaám. Sátoraljaújhely, 1929 március 13. Mtijdialk hetenként kétaier iitriti éa smombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármejcyeháx n. adv) POLITIKAI HÍRLAP BIBAseftéal ár: Negyedévre . . 2 pangd Hirdetének; négy zetcentiméteren ként. HjUttér sorsaként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. s»2.ám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. imám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Ámen. Széchenyi sajtópolitikái eszméi Dr. Hlatky Endre kitűnő sajtójogászunk tollából igen tartalmas és értékes tanulmány jelent meg „Széchenyi sajtó politikai eszméi a Hitel ben“ cim alatt; e tanulmányból — a mely talán a sajtótörvény reformjának napirenden levő kérdéséhez is fűződik — idézzük a következő részletet: Széchenyit, mint minden másban is, sajtópolitikai álláspontjában nagy erkölcsi emelkedettség, erényre törekvés és a gentleman férfias becsületessége jellemzi. Álláspontjának alapelvei ideálisak. Az ideálokhoz vezető utón egyenes irányban kíván haladni. ebbe tereli honfitársait. Számol a realitásokkal, de ezeknek pillanatnyilag sikert Ígérő esetleges immora- litásáért soha nem akar eltérni ettől az úttól s e ballépéstől mást is óva int. Tisztult lelkivilága elismeri, természetesen és mindenek fölé helyezi a szó mentségét, amely meggyőződésével egész sajtópolitikai álláspontját ide ális alapra épiti. A közvélemény politikája ugyanis — ha nem is kizárólag, de leginkább — a szó, a szavak politikája. A közvélemény szavak, elhangzott, vagy írott szavak befolyása alatt alakul és változik, nyilatkozása is inkább szavakban történik. Amikor tehát, Széchenyi a szó szentségét politikai elvként hirdeti, a legmagasabbra helyezi egész politikai, tehát sajtópolitika! álláspontját is. A jelenkor gyakorlati sajtópolitikusa tudja, hogy munkakörében számtalan csellel, fondorlattal, gáncs vetéssel, erkölcstelenséggel és bűnös mesterkedéssel kell megküzdenie. Tudja azt is, hogy ezek ellen gyakran, hasonló eszközökkel kell védekeznie és hasonló fegyvereket kell adnia a sajtótaktikai egységek kezébe A védekezés során azonban e mesterkedéseknek határt szab a szó szentsége. Amelyik fél e határt átlépi, oly taktikai hibát követ el, amely egyszer megboszulja magát és amely ellen késői bánat nem segit. Tudja azt is a sajtópolitikus, hogy fokozottan meg kell tartania a határt az állam szerveinek megnyilatkozásánál, vagyis a törvényben, az államfő s a kormány, valamint a hatóságok rendelkezéseiben és kijelentéseinél, ezenkívül — elvben mindenesétre — az u. n. félhivatalos közléseknél is. A Hitel ben a szó szentsé gének ideáljáról ekként szól Széchenyi István: — A szó szentsége azon biró, mely uralkodó és nép közt Ítél s ha egyszer megsemmisül, hiába szól a törvény s minden társasági rend és szerencsének vége. A szó szentsége uralkodóban az, ami Istenben a legszentebb tökéletesség: az örökkévaló legfőbb igazság és valamint vallás és hit a legvadabb embert is összekapcsolja a Mindenhatóval, szintúgy köti hiv- ség és engedelmesség a polgárt igaz urához. S nem valódi szón alapul-e házasok közt a szerencse? Mert mi becse van olyan szükségnek, melyet őrzenie kell? S nem igazság tart-e elválhatatlanul barátot baráthoz s hazafiakat, akármily magas, vagy alacsony helyzetűek legyenek is, egymáshoz ? De ehhez a gondolathoz mindjárt hozzáteszi Széchenyi a kővetkezőket: — Mindezen szép tulajdonoknak nincs-e mélyebb forrása s honnan származnak? Polgári erénybül. S ime már megint mélyebbre ereszkedtünk! Nem teszik most már hegyek meredeki, folyók mélységi, tengerek szélessége, várak erőssége a haza valódi erejét s bátorságát. Nem teszi azt az alkotmányok szabadabb vagy függőbb léte; az most már csupán azon emberektől függ, kik az országot lakják. Bár mi szerencsétlen helyez- tetésü legyen is az ország, bármily láncok által legyen is lebilincselve a nemzet, t előbb-utóbb mégis szabadabb létre viv, ha lakosaiban a polgári erény tiszta vére buzog. S viszont, akármilyen boldog fekvésű legyen is egy ország, bár mily szabadságokkal bírjanak is lakosi, lassan lassan még is rabigába görbéd, ha romlott az erkölcs s polgári erény nem fénylik többé! Ezekből az utóbb idézett szavakból két tanulsághoz és két tény bizonyítékához jutunk. Egyrészt ugyanis, ha a szó szentségének mélyebb forrása a polgári erény, úgy az okos is helyes sajtópolitika tehát már csak saját érdekében is ■polgári erényre kell hogy neveljen, mert ha nem ezt teszi, elveti saját alapját. Ezt az elvet alkalmazza Széchenyi. amikor a Hitel-t a „polgári erény s nemzetiség véd- angyali“-nak, mint á dediká- ció mondja: „Honnunk szebb- lelkű asszonyinak" ajánlja, mondván: „Ti viszitek karjaitokon életbe a kisded ne- vendéket és jó polgárrá nevelitek, a ti nemes tekintetetekből szi a férfi lelki erőt és elszánt bátorságot.“ Másrészt viszont a sajtó életében is igaz, hogy a romlott erkölcs rabigához visz. A korlátozott sajtószabadság ellen nincs erősebb és hatékonyabb érv, mint a sajtó jó erkölcse. A sajtószabadság vesztét pedig a bűnös sajtó teszi természetessé. A közigazgatási bizottság ülése Zemplénvármegye Közigazgatási Bizottsága hétfőn délelőtt tartotta j Széli József főispán elnöklete alatt ; március havi rendes ülését. | Bernáth Aladár alispán jelentéséből kitűnőleg a múlt hó folyamán az Egyesült Államokba 4, Kanadába 27, Egyiptom és Palesztinába 1—1, más államokba ( 55 uj útlevél állíttatott ki, míg 81 régi útlevél érvényessége meg- hosszabbittatott. — A lakosság egészségi állapota a járási főszol- gabirák és Sátoraljaújhely r. t. város polgármesterének jelentése szerint február hó folyamán rosz- szabodott. Az influenza megbetegedések egyes helyeken járvány- szerüen léptek fel, szerencsére azonban a súlyos és szövődményes esetek száma a vármegyében kevés volt. Az előadók jelentéseiből nagy érdeklődést keltett lovag Fraza- nelly Zoltán gazdasági felügyelő jelentése, amelyből kitűnik, hogy a hosszantartó tél az őszi vetéseket igen megviselte, sőt egyes helyeken ki is pusztította. Egyes gazdaságokban végzett kísérletek bői az állapítható meg, hogy több helyen a vetésekben 40—50, sót 100 százalék a fagykár. A hideg a tavaszi munkálatokat késlelteti és igy nem nagy megnyugvással tekinthetünk a gazdasági év elé. Janka Károly szólott hozzá a jelentéshez és rámutatott arra, hogy a Bodrogközön, ahol a termőföldek 20—25%-át burgonya- termesztésre használják, a burgonyában 60— 70% a fagykár. Indítványozta, hogy forduljon a bizottság a földmivelésügyi miniszterhez burgonyavetőmag beszerzési kölcsönért. Dr. báró Waldbott Frigyes szólott hozzá az indítványhoz. Pénzt nem lehet elvetni, — mondotta. A gazdaközönség a költséges bekebelezésektől irtózik és az is egyik oka annak, hogy helyesebbnek tartja, ha természetben, kellő időbeni szállításra burgonyavetőmagot kérnek. A gabonane- müekre vonatkozólag az a megállapítása, hogy Sátoraljaújhely határában a kötött talajú földeken nem sok fagykár lehet és igy csak a laza talajú helyeken van nagyobb kár. Nagy általánosságban a kárt 20—25 százalékra teszi. Széli József főispánnak a gazdasági felügyelőhöz intézett kérdései után a közigazgatási bizottság úgy határozott, hogy a nagy burgonyafagykárokra való tekintettel a földmivelésügyi minisztertől a gazdaságok részére burgonyavetőmagot kér. Egrsroe escéxrx érsi lO fillér
