Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-03-13 / 20. szám
2. oldal ZEMFLÉN 1929 március 13. fl városi építkezései! tulhiodásairól Miből állhatnak elő a tulkiadások? Kérészy Oyula ny. városi főmérnök véleménye Sátoraljaújhely közönsége körében napról-napra riasztó hírek kelnek szárnyra azokról az igen nagy összegű tulkiadásokról, melyek az előirányzott építkezési költségekkel szemben fölmerülnek most, mikor az építkezések már szinte befejezést nyertek. A városi képviselőtestületi tagok s a legközelebbről érdekelt adózó közönség körében állandó aggodalmas megbeszélés tárgyát képezik ezek a súlyosan nagy összegű építkezési tulkiadások és szinte riasztólag hatott a közönségre a Felsőmagyarországi Hírlap legutóbbi számában megjelent az a közlés, mely az uj villanytelep építési költségeit az előirányzott 13 milliárddal szemben a tulkiadások kai 20 milliárdra értékeli. Tagadhatatlanul a legnagyobb nyugtalanságot támasztja ez a közönség körében, az ellenőrizhetetlen híresztelések nyomán valóságos rémhírek fakadnak föl a Közmüvek válságos helyzetérői s ma már olyasmiket is hallani, hogy a város kényszerítve leend az uj telepet a Trösztnek, mely erre vár, eladni. A város és a Közmüvek vezetősége bizonyára módot fog találni arra, hogy az e kérdés körül támadt nagymérvű nyugtalanságot a helyzet őszinte feltárásával levezesse, közérdekből azonban már most szükségét láttuk annak, hogy a kérdésben városunk egyik legelső szakértőjéhez, Kérészy Gyula ny. városi főmérnökhöz forduljunk a tulkiadások okai tekintetében szakvéleményért s erre a város ny. főmérnökét annál is inkább illetékesnek tartottuk, mert nagy tudása, tapasztalatai — szakmájában országosan elismert nevet szereztek neki. Kérészy Gyula főmérnök alább következő véleményében ezúttal az eddigi építkezéseknél felmerült tul- kiadásokra s a vágóhíd tervezett építkezésére terjeszkedett ki, hogy legközelébb a Közmüveket érdeklő és egyéb közérdekű dolgokat világítson meg. — Nagyobb kiterjedésű építkezéseknél — mondotta Kérészy főmérnök tudósítónknak — tulkiadások felmerülhetnek előre nem látható körülmények folytán, mint pld. alapozási nehézségek, a talaj hordképességének elégtelen volta, sziklák, esetleg régi épüietmarad- ványok vagy talajvíz előfordulása, időjárási rendellenességek, anyag- beszerzési, szállítási, munkáitatási akadályok, vagyis általában vis- major eseteiben. — A szóban forgó építkezéseknél ilyenek nem igen fordulhattak elő, mert azok megbízható talajon épültek s az építkezés ideje alatt a szállítási és munkáitatási viszonyokban olyan fokú rendellenességek fel nem léptek, melyek jelentékeny pótmunkákat vagy károkat okozhattak volna. Hogy az építkezések mégis csak jelentékeny kiadási többlettel voltak befejez- hetők, annak oka csakis abban kereshető, hogy az építkezések a tervek végleges megállapítása, kellő részletes kidolgozása s a kivitel kellő gondos előkészítése nélkül vétettek munkába. Ilyen eljárás mellett még csak megközelítőleg sem lehet előre látni, hogy az építkezés folyamán micsoda késedelmek, változtatások és pótmunkák s ezek folytán mily mérvű többletkiadások fognak felmerülni. Ilyen eljárások egyéb bajokat is gyakran okoznak, u. m. stiláris és elrendezési, beosztási hibákat, ügy tudom, hogy a Vörös Ökör építkezésénél már az alapozási munkákat is akadályozta és késleltette a részletes tervek hiánya s úgy ennél, mint az elektromos műnél is az építkezés folyamán lényeges változtatások történtek. — Hogy kellő előkészítés mellett jelentékeny tulkiadások fel nem merülhetnek, arra bizonyságul felhozhatom vizmütelepünket, mely — 800.000 arany koronát jóval meghaladó — építkezés kifogástalan végrehajtása 3% körüli tul- kiadást eredményezett, pedig ez az építkezés — természeténél fogva — igen sok eshetőségnek volt alávetve, mert a főnyomócsöveknek a Ronyva alatti átvezetései, a szivattyútelep vizszine alatti mélységben történt alapozása, a csőhálózatnál előfordult jelentékeny kiterjedésű sziklás talajba való csőfektetés stb. mind megannyi eshetőség volt előre nem látható pótmunkákra és többletkiadásokra— Másik példa a tiszafüredi belvizszivattyutelep építése, melynek ellenőrzését az Alsószabolcsi Tiszai Armentesitő Társulat 1927- ben rám bízta. Mivel a munkálatok kiadása itt a kivitel részleteinek pontos kidolgozása nélkül történt, a munka megkezdésekor azt a javaslatot tettem, hogy a munka továbbfolytatása előtt készítsük elő a mindenre kiterjedő részletes terveket és létesítsünk a vállalkozóval uj, részletes megállapodást. E javaslatom elfogadásának az lön az eredménye, hogy a végleszámolás 0.2% megtakarítást mutat, pedig ennek a munkának lényeges részei homokban és viz alatt készültek cölöpözéssel, szádfa lazássai, me lyek minden építkezésnél a legtöbb előre nem látható munkát okoznak. — Úgy tudom azonban, hogy a város elöljáróságát sürgősségi okok kényszeritették, hogy a munkálatokat végrehajtsák, mielőtt a szükséges előkészületeket a legtökéletesebben megtehette volna. — A vágóhíd szőnyegre került kérdését illetőleg kétségtelen az, hogy az jelen állapotában a közegészségügyi követelményeknek meg nem felel, de uj vágóhíd építésénél közérdekből megengedhetetlennek tartanám és nem látnék rá mentséget, ha ismét a leggondosabb előkészítés nélkül kez- denők meg az építkezést. — Nem akarom Pató Pál ur módjára halogatni ennek az égető kérdésnek a megoldását azzal, hogy ha évtizedeken keresztül nem keletkezett baj ennek a veszélyes állapotnak a tűréséből, akkor remélhetjük, hogy a kellő előkészítéshez szükséges 1 —2 hónap alatt sem történik nagyobb baj. Azonban mégis meggondolandónak tartom, hogy nem volna-e ma az uj vágóhíd építésének kérdése helyes előrelátással elodázandó s nem volna-e helyes a jelenleg» vágóhidat ideiglenesen a mai viszonyoknak megfelelő kisebb jéggyárral és hűtővel felszerelve rendbehozni? Mai elszigeltségében ugyanis városunknak lassan el kellene pusztulnia. Az iránt pedig erős kételyeim vannak, hogy ha — amiben minden magyarnak feltétlenül hinnie kell — a viszonyok javunkra megváltoznak, nem lesz-e szükséges egy uj vágóhidal nagyobb keretekben létesíteni, mint aminőre ma szükségünk volna, sőt azt is kétlem, hogy erre a célra a jelenlegi vágóhídi telek elhelyezésénél, kiterjedésénél és alakjánál fogva elegendő, megfelelő és célszerű volna? — Mindezekre tekintettel ismételten hangsúlyoznom kell a kérdés beható tanulmányozásának s ennek megtörténte után az építkezési munkák részletes tervei s a kivitel leggondosabb elkészítésének szükségességét. — Nem tartom lehetőnek, hogy a város műszaki tanácsosa a nagy építkezések elszámolásai és egyéb elfoglaltsága mellett rövid időn belül kellő időt és erőt fordithatna ennek a kérdésnek helyes és teljes megoldására, azért indokoltnak látnám, ha ennek az ügynek előkészítésével — külön szakértő bevonásával — egy ad hoc bizottság bízatnék meg. dacára is érhetünk el tiszta jövedelmet. Az olcsóbb termelés tehát ne jelentse azt, hogy a napszámot szorítsuk le, mert ha az egy holdra felhasznált évi, mondjuk 100 napszám mindenikékől le is vonnánk attól a hosszú télen át elnyomor- gott napszámostól 10—20 filléreket, ez csak 10—12 pengőt jelentene; mig ha egy holdon csak 1—2 hl.-rel sikerül is többet termelnünk, annak értéke 80—100 pengőt tehet ki. A többet termelhetésnek első feltétele, persze, hogy minél kevesebb legyen a hiányunk, mert hiszen a tőke nélküli puszta karón fürtök sohasem lesznek, miért is mielőbb termő és pedig biztosan termő, tehát nem rugós és ma- dárkás fürtöket hozó tőkékkel kell pótolnunk. Ez máról holnapra bizony nem fog menni, mert most úgy a gyökeres ripáriához, mint a kész oltványokhoz a múlt évi gyilkos szárazság következtében nehezen lehet hozzájutni. * Mivel pedig a téli kemény fagyok sokfelé erősen megrontották a termőrügyeket, ezért a meglevő tőkéink idei termése is bizonytalanná vált. Nagyon szükséges tehát lelkiismeretesen megvizsgáltatni úgy a befedett, mint különösen a be nem fedett szőlőket s a működésnek induló hegyközségi vezetőségek első ténykedéseihez elsősorban annak megállapítása tartoznék, hogy a határban mely dűlők azok, melyekben erősebb avagy melyekben gyengébb a fagykár, hogy azután az érdekelt birtokosok alkalmas módon lennének figyelmeztetve a megfeleld metszésre. A maholnap meginduló metszést u. i. ha a megszokott módon végeztetjük, vagyis meghagyjuk pld. a négy 2—3 rügyes csapot s közben tőben lemetszük a másik négy vesszőt, úgy megtörténhet, hogy éppen az el nem fagyott rügyeket metszettük le s meghagytuk a romlottakat. Minden rügyet nem lehet megvizsgáltatni, hogy jó- e vagy rossz s ezért mi most pld. 2—3 rügyes csapokra előmetszettük tőinket, de a végleges metszést majd csak akkor végezzük, ha a fakadásnak induló rügyek biztosan láthatók lesznek, amikor azokat, de még inkább a már úgynevezett zöldmetszéskor a fürtökkel fakadókat fogjuk meghagyni. Megjegyzem, hogy ezen eljárásra csak azon szőlőrészeken lesz szűk, ség, ahol jelentékenyebb fagykár észlelhető, mert különben az alábbiakra való tekintetből inkább mellőzzük ezen előmetszést. Egyik túlságosan esős májusban ugyanis megesett velünk, hogy egyik táblánkban jó két hétig nem tudtunk metszeni, ahol azután ezalatt fél méternél is hosszabbra nőttek az összes meghagyott csaHegyhOzségeiolihez! Hegyaljánk azon jelentékenyebb bortermelő községeiben, melyekben január és február folyamán hegyközségi alakuló gyűlések zajlottak le, nagyon sok kisebb- nagyobb birtokos előtt volt alkalmam ezidőszerinti legnagyobb bajunkat (t. i, hogy borainkat nem tudjuk eladni, vagy csak nagyon olcsóért) tárgyalni s több helyen kifejlettem, hogy a világforgalomban nagyon mélyre csúszott borárakat csakis azzal lehetünk képesek ellensúlyozni, ha többet és amellett jobbat is fogunk termelni, mert csaknem ugyanazon termelési költséggel, ha nehány hektóval többet sikerült szűrnünk, úgy az ekként nyert nagyobb tér més mellett az alacsony vételár
