Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-02-20 / 14. szám
Hatvanadik évfolyam. 14. szám. Sátoralfaujtiely, 1929 febuár 20. ■•(Jilenlk hátanként kétaser »ordán éa aaombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (V Érme gy ehás II. udY) BlSflaetéai ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések : négyzetcentiméteren ként. HyUttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. as&xn. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. mizsAk József M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. »ám. Hiszekegy Istenben,hiszek egy hazában ezj a forradalmak története Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Fejlett sajtó, fejlett sajtójog A Zemplén számára irta: Dr. Krüger Aladár országgyűlési képviselő. Kezdem azzal, hogy amint 1848-ban az előzetes cenzúrát eltörölték, nyomban megalkották az első sajtótörvényt. Szabad sajtó nem képzelhető sajtótörvény nélkül, sajtótörvény csak ott fölösleges, ahol cenzúra van. Az államban, a társadalomban semmi sem öncél. Nem öncél maga az állam sem, mert az államnak is célja az egyesek boldogulásának biz tositása. Amely állam ezt a célt nem tudja megvalósítani (lásd Szovjetoroszországot) annak nincs erkölcsi létalapja, annak meg kell buknia. A sajtó sem öncél, hanem csak eszköz az egyének és az állam boldogulásának előmozdításában. Szabad sajtóra azért van szükség, mert ezt a kettős célt csak a szabad sajtó képes megvalósilani. Bilincsbevert sajtó képes szol- galelkü hízelgésre, de képtelen eszmei szárnyalásra. Hitvány rög marad a göröngyök között. Határa van azonban minden szabadságnak, abszolút szabadságot alkotmányos országban elképzelni nem lehet. Mihelyt az államban valakinek szabadsága abszolúttá válik, az önkényuralmat, diktatúrát jelent, mely azután minden más szabadságjogot egyszeresen megsemmisít. Néha ilyen diktatúrára szükség van: Napoleon diktatúrája emelte ki Franciaországot a forradalom mocsarából és Mussolini diktatúrája emeli ma Olasz országot a nemzeti nagyságnak soha nem álmodott magaslataira. Ez az egyéni diktatúra, melynek többé-ke- vésbbé mindig meg van az erkölcsi felelősségérzete.. A tö- megdiktatura azonban teljesen felelőtlen, a tömegnél nagyobb zsarnok nincs, miként ! és a kommunista diktatúrák is bizonyítják. i A felelőtlen, az abszolút í szabad sajtó pedig nem más, mint tömegdiktatura a legve- ! szélyesebb fajtából. — Ismét | nem kell messzi mennünk ! bizonyitékokért, gondoljunk csak arra a .magyarországi* | sajtóra, amely az októberi lázadást a maga véresszáju izgatásaival előkészítette, fen- tartotta és a kommunizmusig, Magyarország feldarabolásáig fejlesztette. A „fejlett“ sajtó j nem mindig jelent fejlődést a nemzetnek, jelentheti a j poklok mélységes fenekére való sülyedést is. Ezerki- lencszáztizennyolc októberétől 1919 márciusáig volt a legnagyobb sajtószabadság Ma gyarországon — a szélső baloldal számára. De ez a szélső baloldal is megteremtette a sajtó bizonyos, nem törvényes korlátáit jobbfelé a terrorban, a nyomdák lerombolásában; a sajtódiktatura egyszerűen egy bizonyos irányzat szolgájává alacsonyodott és megölte a sajtószabadságot. Alkotmányos államban minden szabadság meg van, de egyik sem korlátlan. Nem lehet tehát korlátlan a sajtó- szabadság sem. Ezek a korlátok arra valók, hogy a sajtó ne veszélyeztethesse se az egyén, se az állam boldogulását. A sajtó maradjon a nemes gondolatok közlő szerve, de ne lehessen hazugságok és becsületlensé- gek mérgének keverője. Idáig: azt hiszem mindenki egyetért velem, de akkor azt mondják egyesek: eddig is volt sajtótörvényünk, elég szigorú az is, minek újabb szigorításokat kitalálni ? Felelet azért, mert minél fejlettebb a sajtó, annál fejle- tebb kell, hogy legyen a sajtójog is. Más volt a magyar sajtó 1848 ban, más világháború előtt és megint más ma. Más sajtótörvény volt, tehát szükséges 1848-ban, más 1914-ben és megint más 1928 ban. Kossuth Lajos, Kemény Zsigmond, Jókai Mór korában elég volt egy nagy lap megindításához egy kiváló elme, mint szellemi vezér. A körül már csoportosult tőke, munkatárs, közönség. Ma az elsó a töke, az veszi bérbe a szellemi vezérek tollát és a szedők kézi erejét egyaránt, fizeti és kihasználja a maga érdekében mind a kettőt. A töke 'parancsol ma a sajtóban, a szellemi vezérek pedig csak vezéri címekkel ékes és ünnepelt sakkfigurák, melyeket a töke húzogat ide-oda az érdekösszeütközések világsakktábláján. A tőke a sajtó nélkül is nagyhatalom. A sajtóval együtt világuralkodó. Ezzel a tőkéből kinövő sajtóval szemben egészen más korlátozásokra van szükség, mint aminőre volt szükség akkor, amikor például Rákosi Jenő egy napon kivált addigi lapjának kötelékéből és kizárólag nevének varázsával uj lapot tudott teremteni, uj iránnyal, uj stílussal, uj eszmékkel, uj közönséggel és minden érdekeltségtől való teljes függetlenséggel. Próbálja meg ezt ma valaki, ha nem állanak mögötte aranyhegyek. Az 1918-iki lázadást nem pusztán a sajtó egy része csinálta meg, az bizonyos, de az is kétségtelen, hogy ez a rettentő esemény Magyaror szág történetében elsősorban sajtózendülés volt. Hónapokon keresztül valóságos szabad prédája volt a sajtó egy részének az egyéni becsület, a haza érdeke, minden ami szent. A nagyszerű technikai felkészültség, mellyel a modern sajtó rendelkezik, néhány kalandornak és csirkefogónak a rendelkezésére állott, vele szemben nem volt elégséges erő az államhatalom kezében, sem a megtámadott egyéni becsület nem tudott kellő eréllyel fellépni, megtörtént tehát a katasztrófa. Most a béke éveiben kell előkészülnünk rá, hogy még egyszer ilyen szörnyűséges idők ránk ne szakadjanak. A sajtónak biztosítanunk kell az igazi szabadságot azzal, hogy megszabadítjuk a vele visszaélők kalandorkodásaitól és üzleteskedésétől. Részletekről most nem beszélek, csak általánosságban kivántam rámutatni arra, hogy amint halad a sajtó, úgy kell uj páncélba öltöznie a sajtójognak is. Fejlett modern sajtó mellé az egyén is, az állam is joggal követel épen olyan fejlett és modern sajtójogot. Ezért vált szükségessé és aktuálissá a sajtójog reformja. Városi közgyűlés A közgyűlésnek váratlan szenzációja támadt Ladányi Miklós képviselőtestületi tagnak a Közmüvek vezetőségének rágalma- zási perével kapcsolatban tett napirend előtti felszólalásával« A képviselőtestület előterjesztéssel él a f. évre kivetett vármegyei hozzájárulás ellen. A hozzájárulás emelkedését az adóalap emelkedése okozta. (Saját tudósítónktól.) Saujhcly, febr. 18. A már megszokottan csendes lefolyásúnak ígérkezett a városi képviselőtestület ma délutáni közgyűlése, melyen a polgármester betegsége folytán dr. Csaplaky I Lipót városi tanácsnok elnökölt, aki napirend előtt kegyeletes szavakkal parentálta el a képviselőtestületnek az utolsó közgyűlés óta elhalt tagjait: Képes Gyulát, i Hönsch Dezsőt, Hegedeós Miklóst, Nagy Tamást és dr. Füzesséry Zoltánt. Ladányi Miklós képviselőtestületi tag napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt s jogerős bírói ítéletek alapján a városi Közművek vezetőségével szemben felettébb kellemetlenül diffamáló dolgokat tárt a közgyűlés elé, az iránt érdeklődvén, hogy e jogerős bírói ítéletek kapcsán történt-e intézkedés, megtorló intézkedés az ítéleteknek a Közmüvek érdekelt személyzetét terhelő súlyos megállapításai folytán. Szopkonics József és két társa
