Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-02-20 / 14. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1929 február 20. ellen ugyanis Oeiger Ottmár ig.- főmérnők, Boros Béla főkönyvelő és Bacskovszky Jenő főszerelő egy az Újhelyi Hírlapban megjelent sajtóközlemény miatt még az 1925. év folyamán rágalmazási pört tettek folyamatba. A birói eljárás során Szopkonics József és társait a rágalmazás alól minden birói fórum felmentette. A bizonyítás sikeresnek kimondásával kapcsolatban az ítéletek indokolása olyan súlyos ténybeli megállapításokat tartalmaz a Közmüvek fennt említett alkalmazottaival szemben, melyek a napirend előtt felszólaló képviselőtestületi tag szerint a fegyelmi eljárást a legmesszebbme- nően indokolják. Érdeklődik azért felszólaló képviselőtestületi tag, milyen stádiumban van az ügy jelenleg a városnál, ami annál is inkább érdekli, mert tudomására jutott az a szinte hihetetlennek látszó körülmény is, hogy a Közmüvek a jogerős kúriai birói ítélet után a Közmüvek érdekelt személyzetének megrdgalmazásáért birói eljárás alá vont s ennek következményei alól felmentett Szopkonics Józsefet alkalmazottul szegődtelte Azon Szopkonics Józsefet tehát, akinek tényállításairól a rágalmazás alól való felmentésével egy idejüleg, megállapítja az Ítélet indokolása, hogy „azok lényege súly és jelentőség tekintetében túlnyomó részben valónak bizonyult.“ Erősen feltűnő, tehát, hogy Szopkonics Józsefnek a Közmüveknél alkalmazásával szemben az alkalmazásra illetékesek nem láttak semminemű összeférhetetlen séget fennforogni, holott ezt minden laikus azonnal megállapíthatja. Kérdezi azért napirend előtt felszólaló, tett-e és milyen intézkedéseket a város vezetősége a Közmüvek említett alkalmazottaival szemben ? Elnöklő polgármester-helyettes a kérdésre választ nem adott s kérte annak tudomásul vételét, hogy a kérdésre a szükséges felvilágosításokat a legközelebbi köz gyűlésen a polgármester adhassa meg. Az ügynek ebben a formában való felvetése is erős izgalmat váltott ki a képviselőtestületi tagok körében annál is inkább, mert felszólaló a rendkívül súlyos tényeket megállapító ítéletekkel kezében terjesztette elő interpellációját. Szerintünk ez az ügy a város érdekében is a legsürgősebb tisztázásra szorul, mert a város egyik üzletében ezen Ítéletek a vevőközönség előtt állandóan kifüggesztve állanak. A közgyűlés egy másik tárgya, melynél a közgyűlés hosszasabban időzött, a vármegyei hozzájárulás kérdése volt. A vármegye alispánja a város 1929. évi vármegyei hozzájárulását az 1928. évinél 21.000 pengővel magasabb összegben állapította meg. A polgármester, illetve a városi tanács, figyelemmel arra, hogy ezen többlet nem volt a város 1929. évi költségvetésébe beállítható, de még inkább arra, hogy a város adózó polgárainak teherviselési képessége a legteljesebben igénybe van véve — határozat alakjában a vármegye alispánjához előterjesztéssel él a hozzájárulásnak a múlt évi arányban való megállapítása érdekében s ezen határozatát elfogadás végett a képviselőtestület elé terjesztette. Az előterjesztéshez dr. Dubay István képviselőtestüli tag fűzött kemény reflexiókat, nem tartván a méltányossággal Sátoraljaújhely szorító, nehéz helyzetével össze- egyeztethetőnek, hogy a város idei súlyos költségvetési terheit a vármegyei hozzájárulás ilyen aránytalanul magas összeggel emelje akkor, mikor a viszonyok a múlttal szemben még inkább kedvezőtlenebbül alakultak. Hibáztatja a város vezetőségét, a városi tanácsot, hogy annak idején, mikor a vármegyei háztartási költségvetés összeállítása, tárgyalása aktuális volt, egyáltalán nem érdeklődtek annak Ujhelyt is érdeklő tétele' iránt. Szerinte ma már az állam háztartás is szakított a feleslegek gyűjtésének rendszerével, a vármegyénél ennek mégis az ellenkezője tapasztalható. Innen van az is, hogy a vármegye a költségvetési megtakarításokból karácsonyi segélyt tudott nyújtani tisztviselőinek, amihez igy a vármegyei hozzájárulással s ennek késedelmi kamataival is terhelt Ujhely is hozzájárult, mig a maga tisztviselőinek semmit nem tudott nyújtani. Nem tapasztal az ország városai között kivételesen nehéz helyzetben lévő Ujhely városával szemben megfelelő jóindulatot s igy az előadott határozatot teljes egészében magáévá teszi. A határozatot a képviselőtestület dr. Búza Béla azon kiegészítő módosításával fogadta el, mely szerint utasítja a városi főügyész'» hogy amennyiben a hozzájárulás megállapítása ellen jogorvoslat vehető igénybe, azonnal tegye meg az ahoz szükséges lépéseket. Miután a képviselőtestület egye temét is tagadhatatlanul nagyon közelről érintette a kérdésnek valamennyire kiélezett beállítása s miután a vármegye vezetősége is aposztrofáltatott az ügy tárgyalásánál, a közönség tisztánlátása érdekében szükségesnek tartottuk, hogy felvilágosításért az illetékes vármegyei tényezőhöz forduljunk, kitől a következő kimerítő információt szereztük.- A 160224/1924. Bm. sz. körrendelet 7. §-a alapján összeállított vármegyei háztartási költség- vetés szabályszerű letárgyalás s a Törvényhatósági Bizottság jóváhagyása után felülvizsgálat végett aSINGEK. VARRÓGÉPEK meois A LE Gr elÓBBAK. I a belügyminiszter úrhoz terjesztetett föl. A belügyminiszter a költségvetést a pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1928. évi háztartási költségvetés 12.30°/o-os megállapításával szemben 12.67°/o- ban állapította meg. Az alapok költségvetését (közművelődési, kórházépítési és rendelkezési alap) az 1928. évi 2.43%-os megállapítással szemben 2.52%-ban állapította meg. Tehát a belügyminiszter és pénzügyminiszter az 1928. évivel szemben 1929. évre a háztartási alapnál 0 37%, az alapoknál pedig 0.09%-al magasabban engedélyezte és utasította a vármegye alispánját, hogy ehez képest a vármegyei hozzájárulásokat az elől hivatkozott rendelet 8. §-a alapján a községek között ossza szét. — Ez megtörtént és erről Sátoraljaújhely r. t város értesitte- tett. A hozzájárulás megállapítása ellen a városi képviselőtestület, amennyiben a felosztás alapjául vett adóknak összegét, vagy a felosztás arányának kiszámítását tévesnek találta volna, 8 nap alatt az alispánnál felszólalással élhetett s az esetben, ha az alispán a felszólalást alaposnak találja, a felosztást helyesbiti, ellenkező esetben pedig a felszólalást, mint fe- lebbezést, a vármegyei közigazgatási bizottság elé terjeszti, mely a kérdésben végérvényesen dönt. — A felszólalás határidőben nem történt meg. — Ami már most azt illeti, hogy Ujhely az 1928. évre megállapított 44511 P vármegyei hoszájárulás- sal szemben az 1929. évre 65920 P-t tartozik fizetni, az abban találja magyarázatát, hogy az 1928. évre kivetett vm. hozzájárulás a sátoraljaújhelyi m. kir pénzügyigazgatóság által kimutatott és Sátoraljaújhelyben 1927. évre kivetett 308 479 P 46 fillér állami adóalap után állapíttatott meg, mig az 1929. évre kivetett hozzájárulás ugyancsak a pénzügy- igazgatóságáltal kimutatott 447 471 P 1928. évre előirt adók után nyert megállapítást. Tehát az emelést nem a vármegye háztartási költségvetésében előállott emelkedések, hanem a vm. hozzájárulást fizetni tartozó községek és Sátoraljaújhely város 1927. és 1928. évi állami adóiban előállott eltolódások okozták. — Amelyik község állami adóbevételei emelkedtek, annak a hozzájárulási aránya is emelkedett, amelyekéi pedig csökkent, csökkent a hozzájárulási arányuk is. — A községeket az 1928 évre terhelő 219995 P hozzájárulás 1929. évre 277.140 P-re emelkedett. Ezen többletet az irodai, utazási, épületfenntartási és villany- átszereiési költségeknek az 1928. évi költségvetéssel szemben való emelkedései, továbbá a belügyminiszter által az 1929. évi költségvetésbe hivatalból beállított megtakarítások okozták. Mind olyan tételek, melyek két minisztériumi retorlán mentek keresztül. — Ami a késedelmi kamatokat illeti, Sátoraljaújhely az 1928. évben ilyen cimen 61 P 25 fillért szállított be. — A késedelmi kamatok fizetése egyébként törvényes intézkedésen alapul. Amennyiben a hozzájárulások idején nem folynak be, a vármegye háztartásának függő kölcsönt kell felvennie, mely után 12% kamatot fizet. — Ha már most végül Sátoraljaújhely városának az 1929. évi vm. költségvetéshez való hozzájárulását is az 1927. évi 308.479 P adóalap után számítanánk és nem vennénk tekintetbe az 1928. évi adóemelkedést, akkor a városnak az 1929. évi s belügyminiszteri- leg jóváhagyott % szerinti vm. hozzájárulása 46857 P 96 fillért s igy az emelkedés csak 2346 P 96 fillért tenne ki. — Legtávolabbról sincsenek elzárva Sátoraljaújhely város képviselőtestületének azon tagjai, akik egyúttal vármegyei törvényhatósági bizottsági tagok is, attól, hogy a vármegye háztartási költségvetésének tárgyalása alkalmával észrevételeiket azzal kapcsolatban megtehessék és kifogásaikat előterjesztve, módosításokat javasolhassanak. Fontos tárgya volt végül a városi közgyűlésnek a felső kereskedelmi iskola államosításával kapcsolatban hozott oly értelmű határozata, hogy államosítás esetében az intézet ideiglenes, alkalmas időben végleges elhelyezéséi biztosítja, vállalja az intézet fűtését és felszerelését. 331 I BE TZ — A legszélesebb körök l»eti megnyilvánult rémzvét kimérte utolsó mjAn ld. ffleczner Bélánét, Kedden délután temették el a ref. templomból a fővárosban elhunyt id Meaner Bélánét sz. miklósvári Miklós Lujzát. A templomot zsúfolásig megtöltötte a gyászoló közönség s a temetésen nemcsak városunk és vármegyénk előkelőségei vettek részt, hanem igen sokan a szomszédos vármegyékből is. Az elhunyt nagyasszony virágkoszoruk- tól elboritoit ravatalánál Kiss Ernő esperes mondott a közönséget mélyen megható gyászbeszédet. Id. Meczner Béla felsőházi tagot, akinek a megboldogult 56 éven át volt szerető és hűséges élettársa, nemcsak szükebb pátriánk, hanem az országos közélet előkelőségei is elhalmozták részvétnyilatkozataikkal. — Fttzeaséry Zoltán dr. temetése. Hétfőn délután általános részvét mellett helyezték örök nyugalomra Füzesséry Zoltán dr. ügyvédet, a Nemzeti Hitelintézet fiókigazgatóját. Az a megbecsülés, amely életében körül-
