Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)

1929-02-10 / 11. szám

Hatvanadik évfolyam. 11. szám. Sátoraliaujhelv, 1929 febuár 10. Megjelenik hetenként kétesei eserdén és esombeton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház ZZ. uűt) I I I EtSBsetésl ér: ' I Negyedévre. . 2 pengő / |7 Tl/TTTT TTVATI m J Írj ifi rl J IV 1 \ I myMttr i*TT f ■* ***- m flT V ■ áronként 20 fillér POLITIKAI HÍRLAP 1 Telefon : FŐSZERKESZTŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109 Beam. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. nam. Hiszek egy istenben, hiszek egy házéban Hitzek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Szuggesztiv hatás Szomorú s egyben felhá­borító dolog, hogy egyálta­lán a leghalványabb hangot is adni lehetett Csonkama- gyarországon arról, hogy akadna olyan férfiú, aki lelke mélyéig nem kívánná s ere­jéhez mérten nem szolgálná a revízió gondolatát. Még felháborítóba azonban az, hogy éppen arról a férfiúról hiresztelték átlátszó politikai tendenciával ezt a képtelen­séget, aki a trianoni békeszer­ződés által maga is elveszí­tette úgyszólván egész va­gyonát, szükebb hazáját s fájdalommal csordultig telt leikével élére állt Csonkama- gyarország ügyeinek, amikor évek nehéz erőfeszítései által sikerült megteremtenie a nyu­godt nemzetépitő munka bá­zisát. Nagyon szomorú dolog, hogy akadhatott Csonkama- gyarország ege alatt politikai pártcsoport, vagy egyén, aki könnyelmű vádaskodásokkal és tendenciózus suttogásokkal akarta megdönteni azt a nem­zeti egységet, amelyik múl hatatlanul szükséges a revízió gondolatának megvalósításá­hoz. Nagyon jellemző az az analógia, amit fel lehetne ál litani Ttsza István és a há­borús felelősség kérdése, va­lamint gróf Bethlen István személye s a revízió gondo­lata között. Az analógiát azon­ban a miniszterelnök legutóbbi nagyhatású beszéde teljesen széttépte, mert nem hisszük, hogy akadna ember, akit tel­jesen meg nem győzött volna arról, hogy a jelenlegi rezsim a legjobb eszközökkel szol­gálja az egyetemes magyar­ság legkimagaslóbb gondo­latát. Senki gróf Bethlen Istvánt felelősségre nem vonhatja amiatt, hogy minden eszközt meg ne ragadna a revízió gondolatának keresztülvitele érdekében, ót csak hála és elismerés illeti, mert mindaz, amit eddig az ország javára tett jövőnket építette s mi a múltakat tekintve, rendületle­nül hiszünk abban, hogy meg fogja érni azt az időt, amikor az az egyéni vágya is teljesedésbe megy át, ame­lyik a revízió megoldásában nyer kielégítést. Méltó bete tőzése lesz ez annak a kor­mányzati tevékenységnek, a melyik gróf Bethlen István nevéhez fűződik. Legutóbbi szuggesztiv ha­tású beszédében helyes útra terelte a közvélemény gon­dolkozását a revízió kérdésé­ben. Ez az iránymutatás jó időben hangzott még el, mert mostanában sokan voltak a revízió hangos apostolai, de az ő iránymutatásukat követni nem lehet. A közvélemény a külpolitikai kérdések han­gos pertraktálása helyett he­lyesebben cselekszik az ország javára, ha minél többet gon­dol a dolgokra s minél töb­bet cselekszik, mint beszél azok érdekében. Bethlen beszédének kima­gasló ténymegállapítása az volt, hogy magáévá tette a székesfőváros egyhangúan lét­rejött revíziós határozatát, nem feledkezvén meg annak mél­tatásáról, hogy a főváros köz­gyűlésében nem volt disszo­náns hangja ennek az esz mének. Ennek a példaadásnak kell, hogy talaja legyen vidéken is, mert a revízió gondolatát leghelyesebben az összetartás­sal és a higgadt természetű előrehaladással építhetjük, Re­méljük, hogy a miniszterel­nök megdönthetetlen érvei s megkapó szubjektív érzésnyil- vámtása eloszlat a közélet téréi ől most már minden olyan könnyelmű vádaskodást, amelyik nem tudott felemel­kedni az alantas suttogások, per fid gyanúsítások és eléggé el nem ítélhető pártpolitikai beállítások szintjén. Unitét hegyaljai boraink hamisításának meggátlása érdekében Ahoz az akcióhoz, melyet a Tokajhegyalja talpraállitása, re­konstrukciója érdekében Széli József főispán, mint borvidékünk kormánybiztosa, ismeretes erélyé- vel immáron teljes mértékben fo­lyamatba tett, kapcsolódik boraink külföldi hamisításának meggát- lása is. A tokaji bor közismert értéké­hez méltó igazi érvényesülését már évszázadok óta talán leginkább akadályozza a különösen külfö- dön elharapózott hamisítás. Köz­tudomású, hogy a külföld legtöbb helyén az ellenőrizhetetlen eredetű, teljesen értéktelen borokat „tokaji“ elnevezés alatt hozzák forgalomba. Ugyannyira, hogy a külföldi pia­cokon tokaji bort kereső fogyasztó ma már 70-90%-ban ily elne­vezés alatt értéktelen lőrét kap. Természetszerű, hogy a valódi j tokaji bor nem bírhatja a versenyt ár tekintetében ezekkel a silány j és ennélfogva olcsón árusitható ! hamisítványokkal. A külföld egyes államaiban van ugyan évszázados joggyakorlaton gyökerező hatékony oltalom a tisztességtelen verseny ilyen neme tekintetében. Egyes államokban azonban — különösen a bor­hamisítás klasszikus hazájában, Lengyelországban — a vonatkozó jogszabályok igen hézagosak, miért is a védekezésnek elvi és gyakor­lati lehetőségeit meg kell keresni és megfelelő szervezés utján ér­vényesíteni. Ezen elgondolástól vezéreltetve a „Magyar Védjegy Szövetség“ és az „Ipar Jogvédelmi Egyesület“ a tokajhegyaljai borok külföldi vé­delmének megszervezése céljából folyó hó 21-ére Sátoraljaújhelyre gyűlésre hívta össze a Tokajhegy- alja szőlőbirtokosait és borkeres­kedőit, amely gyűlésen Széli József főispán fog elnökölni. Módját fogjuk ejteni, hogy a közelebbi részletekkel még a köz gyűlés előtt foglalkozhassunk. aSINGER varrógépek MÉors A LEGJÓBBAK l Vásárcsarnokot Ujhelynek!* Az uj villanygyár üzembehelye­zésével a városnak is újabb gondja van : a régi telep értékesítése vagy legcélszerűbb felhasználása. A múlt év folyamán felvetődött ugyan egy eszme, mely a régi telep épületei­nek tornacsarnokká való átalakítá­sát propagálta, ezzel szemben én inkább ajánlanám ott egy vásár- csarnok létesítését. A hely, a kör­nyék, a Ronyvameder közelsége mind csak előny. Ami pedig az épületek átalakítását illeti, azok nem jelentős összegeket igényel­nének. Attól eltekintve, hogy a a csarnoki fülkebérleti dijakból és helypénzekböl az amortizáció ki­telne, a vásárcsarnok fontos hiva­tást teljesítene a piaci árak állan­dósításával, a mostani időszakon­kénti ugrásszerű áremelkedések minden bizonnyal megszűnnének és a háziasszonyok helyzete is jelentékenyen meg lenne könnyítve minden tekintetben. A helyhez kötöttség reálisabb kalkulációra és szolidabb kiszol­gálásra kényszerítené az árusokat is. Végső, de nem a legutolsó érv: végre megszűnne az a lehetetlen állapot, hogy nemcsak az árusok vannak szétszórva a városban, de a hulladékjaik is és a vásár be­fejeztével bizonyára fokozottabb munkát is adnak a köztisztasági intézményünk munkásainak. De szánalomraméltóak a piaci árusok is, midőn a huzatos uccákon eső és hideg ellen védetlen helyeken nemcsak a szerzett betegség, de az elért anyagi eredményeket ille­tően is szomorú tapasztalatok bir­tokában, inkább elkerülik az új­helyi piacot. Egy 20000 lakosú városban, midőn egy vásárcsarnok létesítése aránylag ily kisebb mérvű befek­tetést igényel csupán, nem sza­bad ezt az alkalmat elmulasztani. ________ R. B. * Készséggel adtunk helyet e valóban közérdekű cikknek azért is különösebben, mert számítunk arra, hogy a közönség köréből többen is hozzá fognak szólni e fontos kérdéshez. A magunk ré­széről a vásárcsarnok elhelyezé­sed alkalmasabbnak tartanók a régi színház épületet már csak központibb fekvésénél fogva is, mert ez más célra semmikép sem hasznosítható. (Szerk.) Egrjéé szám aia OLO fillér

Next

/
Thumbnails
Contents