Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-05-15 / 35. szám
Hatvanadik évfolyam. 35. szám. Sátoraljaújhely, 1929 május 15. Megjelenik hetenként kéteier nerdán én szombaton 8zerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) I I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. NyUttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. a*ám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. Hám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen 9 könyv ünnepe A Zemplén számára irta: Czakó Elemér h. államtitkár. Japánban külön napot szentelnek a fáknak, madaraknak és a gyermekeknek. Olasz- és Németországban ilyen napokat rendeznek a jó könyveknek is, hogy begyökerez- tessék a szivekbe azoknak szeretetét. A német „Tag des Buches“, az olasz „battaglia del libro“ mind-mind a könyv megbecsülésének ünnepét üli iskolákban, köztereken, színházakban és boltokban. Két kézzel szórják hozzá az ötleteket, az autogrammokat, sőt a szép asszonyok mosolyait is, csakhogy a megvesztegető propaganda eszközeivel enyhítsék némileg, a könyv világszerte tapasztalható krízisét. Azt mondják, Olaszországban 40 millió lira értékű könyv van a kiadó raktárában. Amerikában több az autótulajdonos 15 ezernél, de a könyvpéldányok száma egy- egy kiadásnál nem üti meg a 15 ezret. Sőt nálunk 3828 mü jelenik meg évenkint, ezzel szemben az amerikai Egyesült Államoknak, noha 13-szornál is több a lakossága, még 3 szór annyi sincs az évi könyvtermelése. Valami itt nincs rendjén! Ugylátszik, igen nagy a tulprodukció egyrészt a kiadók részéről, másrészt pedig megcsappant az olvasóközönség érdeklődése és vásárló képessége. A könyv útja az Írótól a kiadón át a fogyasztóig meg van zavarva. Az a sokféleség, amivel a könyvpiacot elárasztották nem mindig a kulturgazdagságnak a jele. A kereskedésekben annyi hazai és külföldi könyv kínálja magát, hogy kezelésük sokba kerül, áruk felszökik és a közönség nem tud lépést tartani ezeknek iramával. Csak a nagy példányszámban megjelenő, jó könyvek lehetnek tehát olcsók és kelendők. Németországban egyesületi alapon termelik a könyvet. A tagok bizonyos előfizetési díjért, bizonyos számú könyvet kapnak évenkint s az meg is éri az árát és a kiadó előre tudja, hány példány fogy el kiadványából. Ez a gondolat annyira bevált, hogy az egyik ilyen egyesületnek Németországban 800 ezer, két másiknak pedig körülbelül 300—3C0 ezer tagja van. Nálunk már három éve működik a „Könyvbarátok Szövetsége“ s úgy a tagjainak számát tekintve, mint kiadványainak kvalitását, jelentős eredményeket tudott elérni. A kiadói túltermelés veszedelme ott jelentkezik elsősorban, hogy a közönséget rászoktatták az újdonságok iránti érdeklődésre. Nincs komoly kőnyvbirálat, csak ujságreklám. A könyvvásárlásnál nem az időtálló értéké a pálma, hanem a hangos szavú kínálaté. Így sokszor indusztrializált, elipariasitott könyvek áradata indul meg — sokszor ingyen, vagy nevetséges alacsony áron kínálva — amelyeknél a külső kiállítás vásári, a belső tartalom pedig vagy fordítás, vagy kritikát el nem biró irodalmi termelvény. A balkanizált terjesztési formák között sokat rontott a könyvek életén az erőszakos ügynököltetés és a végnélküli részletfizetés is. Ezek nemcsak a jelenre, hanem a jövőre nézve is kimerítik a felvevő piacot. És észrevétlenül felnövesztik a könyviszonyt. Más szóval a csömörletes többtermelés és az erőltetett tulterjesztés megrekesztette a könyvforgalom egészséges keringését. Nagy tőkét kötött le és kevés hasznot biztosított a kiadók részére, a közönségnek pedig elvette nemcsak a pénzét, hanem bizalmát, ízlését és általában a tiszta kulturális értékű megbecsülés fogalmát a könyv ránt. De a könyvek ügye nemcsak a kiadókon fordul meg, hanem elsősorban, a fogyasztóközönség helyzetén és viselkedésén. Mindenki érzi a gazdasági helyzet szöges ostorának suhogását feje fölött. Azonkívül a mozi, a rádió és a sport is sok érdeklődést és anyagi áldozatot elvon a könyvvásárlás elől. Hiányzik pedig legfőképen annak a belső lelki szükségletnek az érzete, amely a könyveket tulajdonba akarja venni, birtokban tartani, megőrizni és saját külön könyvtárrá fejleszteni. Ennek a kérdésnek nem szociális, vagy gazdasági alapon történhetik megoldása, hanem csakis a ráne- velés, a kultúrpolitikai meg- érlelődés révén. Az a néhány szép nap, amit a könyv tiszteletére fognak ünnepelni, rá fog világítani arra, hogy milyen fontos, lelki berendezésünk szempontjából a könyv. Szebbet fogunk akarni olvasni, mint az élet. A limonádés fércmüveket vissza fogják utasítani még a leányiskolái növendékek is. A fiuknak sem kell Nick Carter, a falu nem fogja venni „A megskalpolt püspök“ cimü füzetes ponyvaregényt. Igényesebbek leszünk mindannyian. Megérjük azt, hogy a könyv Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel Szélt József főispán elnöklete alatt tartotta május havi rendes ülését. Bernáth Aladár alispán havi jelentéséből kitünőleg az elmúlt hó folyamán Kanadába 21, Argentínába 3, Uruguay, Egyesült- Államok és Mexikóba 1—1, más államokba 99 uj útlevél állíttatott ki, mig 88 régi útlevél érvényessége meghosszabbittatott. — Az időjárás jobbra fordulásával teljes egészében jelentkezett mind az a pusztulás, amelyet a szokatlanul szigorú téli idő vármegyénk gazdasági életében is előidézett. A mező és kertgazdasági munkálatok csak igen későn voltak megkezdhetők. Az állattartó gazdák igen nehéz helyzetben vannak. A Hegyalja szőlőit ért fagykár mérvét még nem lehetett pontosan ünnepe egyúttal nemzeti műveltségűnk ünnepe is. A mi magyarságunk sorsát elsősorban emeli és erősiti jelen helyzetünkben a nyomtatott betű. Nemcsak üres és keserű negyedóránkat vidámitja és tölti meg értékes tartalommal, de képes megjavítani a világvéleményt rólunk és képes kiépíteni cselekvő erőnket. A szép kirakatokon át, ha e napokon felénk kopog a magyar könyv, hallgassuk meg annak szavát: — Én vagyok számodra a -tudás, a jövő és a nagy magyar problémák megoldója. Kapcsot adok az előző generációkhoz s a határontuli testvérekhez. A világ nagy szellemeit raktározom el kis helyen. Csinálj tehát otthonodban egy bizalmas sarkot a számomra. Válogass és becsülj meg jóbarátodként. De csak olyat válogass és becsülj meg, amelyik erősiti lelkedet és gazdagítja tevékenységedet. Halott könyvhalmazra nincs szüksége senkinek. Az ilyen tanítások, egészen bizonyosan meg fogják nyitni a sziveteket és az elméket, sőt még a zsebeteket is! megállapítani. — A lakosság egészségi állapota a beérkezett jelentések szerint, általánosságban kielégítő. Az influenza járvány megszűntnek tekinthető s ez a betegség most már csak szórványosan, leginkább a tokaji járás területén fordul elő. — A tanitás az egész vármegye területén zavartalanul folyik. Lovag Frasanelly Zoltán vm. gazdasági felügyelő havi beszámolójából megállapítható, hogy a fagykárok miatt a vármegye 48 ezer hold őszi vetéséből kiszántottak 21 ezret. A megmaradt 17 ezer holdban felülvetettek részben búzával, részben árpával 9 ezer kát. holdat, mig 8 ezer kát. hold további kiszántása folyamatban van. Ezen katasztrófális fagykárok következményeként alig marad 2500 hold őszi buzavetés. A rozs átlagosan 20%, repce 90%, őszi A közigazgatási bizottság ülése
