Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-05-15 / 35. szám
2. oldal ZEMPLE'N 1929 május 14. árpa 95%-os fagykárt szenvedett. A 2000 hold lóhere és lucerna vetésterületből kiszántottak 1300 holdat. A fagykárosult gazdák részére juttatott 200.000 pengő ve- tőmag-kölcsönből a felügyelőség vásárolt és kiosztott 64 vagon vetőmagot. — A tavaszi vetések állása sem kielégítő, ami a késői vetéseknek tudható be. -- Jó minőségű legelő és szénatermés alig várható. Javaslatára a közigazgatási bizottság előterjesztést tesz a föld- mivelésügyi miniszternek 450 vagon őszi búza és 4 vagon őszi árpa vetőmagszükséglet beszerzése iránti segély, illetőleg vető mag kiutalása érdekében, nehogy a gazdaközönség üzéreknek legyen kiszolgáltatva, vagy rossz minőségű magot vessen. Utasítják az I. fokú hatóságokat, hogy az aratási és cséplési szerződéseknél a szerződésekben vállalt kötelezettségekre nézve már most kíséreljék meg az egyezség megköté sét, mert a birtokosság nem lesz abban a helyzetben, hogy a szerződés szerinti őszi buzavetéste- rületen arathasson, mert az kifagyott és tavaszival pótoltatott. — Sebeö Gyula javaslatára köszönetét mondottak lovag Frasanelly Zoltán gazdasági felügyelőnek a 200.000 pengő vetőmag-kölcsön kiosztása körüli eredményes tevékenységéért. Dr. Schmotzer György vármegyei tiszti főorvos ismertette azokat a helyeket, ahol szórványosan fertőző betegségek fordultak elő. A vármegye közegészségügyi helyzetét kielégítőnek találja. Róih Lajos vármegyei főállatorvos jelentése szerint az állategészségügyi viszonyok kielégi- tőek, csupán az ebveszettség van oly nagy mértékben elterjedve, hogy 13 község fertőzött e betegségtől. A közigazgatási bizottság a jelentésben tett javaslatra elhatározta, hogy a kóbor ebek garázdálkodásának és az ebtartó közönségnek a hatósági intézkedésekkel szemben tanúsított magatartása következtében a vármegyei szabályrendelet erre vonatkozó §-ainak megváltoztatását hozza javaslatba, hogy Sátoraljaújhely területén — a külterületek kivételével — az összes kutyák a vadászebek kivételével, adózás szempontjából luxusebeknek nyilváníttassanak; Sebeö Gyula indítványára elhatározták hogy a községekben a házőrző kutyák adójának kétszeresére való felemelését tartják szükségesnek. Zboray Károly min. tanácsos pénzügyigazgató havi jelentése szerint a vármegyében 1.388 252 pengő, vagyis 66°/« az adóhátralék, ami az elmúlt évinél is kedvezőtlenebb. Lőwy Ignác műszaki tanácsos ismertette özv. Blumenfeld Emá- nuelné és Blumenfeld Sándor sátoraljaújhelyi lakosoknak a transzformátor házakkal kapcsolatos fe- lebbezését. Nevezettek kifogást emeltek az ellen, hogy a városi Közmüvek transzformátorházat építtetett — utólagosan kiadott építési engedéllyel — Rákóczi uccai házuk mellé. A vármegye alispánja másodfokon foglalkozott a beadvánnyal és a városi tanács véghatározatát, amellyel a Városi Közmüveknek a 7 darab transzformátorház építésére az építési engedélyt megadta, jóváhagyta; ellenben a tanács határozatának a kihágási eljárás el nem rendelésére vonatkozó részét megváltoztatta s az előzetes építkezési engedély nélkül történt építkezésért kihágási eljárást rendelt el. A közigazgatási bizottság a ház- tulajdonosok felebbezését elutasította és kimondotta, hogy az j egyébként műszakilag is kifogás- \ talanul, az építési szabályrende- I letben foglaltak teljes betartásával épített transzformátorház lebontására semmi ok nincs. Az a körülmény, hogy a transzformátorház felépítése következtében a ház értéke csökkent kizárólag magánjogi természetű kérdés, mely az építkezési engedély kiadását nem gátolhatja meg. A felépített transzformátorház lebontására annál is inkább nem kerülhet sor, mert az építkezési engedély kiadása magánjogi igényeket nem érint. A felebbezésben foglalt az a rész hogy az építmény ablakot fed el, a helyini szemle adatai szerint annyiban fedi a valót, hogy — vakablakot takar; nem foglalkoztak az illemhelyre vonatkozó résszel — t. i., hogy a szabály- rendelet szerint a házaktól csak nagyobb távolságra állíthatnak ilyen helyet — mert az jelenleg nem aktuális és az építési engedély kiadását nem érinti. Az ülés 12 óra után ért véget. Jíajöuvármegye népiskoláinak kirándulása Jokajba Vasady Lajos debreceni és Pet- reczky Jenő zemplénvármegyei kir. tanfelügyelő a hajdumegyei elemi iskolai tanulók, tanítók s a zempléni tanítók részvételével hatalmas kirándulást szerveztek meg Tokajba. E kirándulás célja az volt, hogy a hajdumegyei gyermekek, akik vármegyéjükben hegyeket nem láthatnak, fogalmat szerezzenek a hegyvidékről, a hegyaljai szőlőművelésről, láthassák a Tiszát s a Bodrognak a Tiszába folyását, továbbá hogy bemutassák ének és tornagyakorlataikat, amelyekre mintát két évvel ezelőtt Zemplénvármegyéből vettek. A kirándulást pedagógusok szervezték pedagógiai célok elérésére. aSINGER ^ERŐGÉPEK mégis A LEGdOBBAK l Ugyanis a gróf Klebelsberg Kunó miniszter által kiadott uj tanterv nem elégszik meg a szótanitással, hanem azt követeli, hogy a tanítók lehetőleg mindent szemléltessenek. A szemléltetésnél sem elég a rajz, a kép, hanem a valóságot kell megmutatni, hogy a közvetlen tapasztalatokból konkrét, biz tos tudásra, termékenyítő gondolatokra tegyenek szert a gyermekek. Ezért az iskoláknak minél több kiránduláson kell résztven- niök. Iskolánként legalább évi 10 kirándulás kötelező a község határában. Olyan nagyarányú kirándulást azonban ritkán tehetnek az iskolák, mint amilyen a tokaji. Ugyanis május 12-én Tokajban 460 tornaegyenruhába és magyar ru hába öltözött elemi iskolai tanuló lett látogatást Vasady Lajos kir. tanfelügyelő vezetésével és 200 tanító s vendég kíséretében. A vonatnál hatalmas tömeg várta őket. Kivonultak fogadtatásukra az el. iskolai tanulók, a zempléni tanítók Petreczky Jenő tanfelügyelő vezetésével, Fejér Andor járási főszolgabíró, Veress Viktor főbíró stb. Nagy késéssel robogott be a vonat. A zenekar hangjai mellett egymásután szálltak ki a vonatból részint Hajduvármegye, részint Debrecen sz. kir. város színeiben pompázó egyenruhás iskolás gyermekek tanfelügyelőjük s tanítóik vezetésével. Festői látványt nyújtott a hatalmas gyermeksereg. — Vasady Lajost Veress Viktor főbíró üdvözölte. Fejér Andor főszolgabíró leánykája gyöngyvirágcsokrot adott át neki. A tokaji tanulók üdvözlő énekkel fogadták hajdumegyei tanulótársaikat. Ezek az „Oly rég epedtünk a napért“... c dallal feleltek. Majd menetoszlopokká alakultak az egyes iskolák s a magukkal hozott hajduszo- boszlói zenekar indulóira kemény, katonás lépésben meneteltek a városba. 11 hajdumegyei iskola vett részt a kiránduláson. Kíséretükben voltak: Hajduvármegye törvényhatósága képviseletében Demjén Ferenc ref. lelkész, tvh. biz tag, dr. Bállá Bertalan Debrecen sz. kir. város képviseletében, Bodroghy László ezredes, dr. Millekker Rezső egyetemi tanár, Benkő András szabolcsi kir. tan- felügyelő, számos lelkész és szülő, továbbá nagyszámú tanítóság. A sportpályára indultak. Csomagjaikat biztonságba helyezve, kirándultak a szőlőhegyekbe, majd a Tisza—Bodrog összefolyásához. Kirándulás után a 460 gyermeket Tokaj vendégszerető házaihoz osztották szét ünnepi ebédre. A vendégek a polg. iskola udvarán teritettt asztaloknál helyezkedtek el Mintegy 300 teritékü közebéd volt. — Magyar szokás szerint számos felköszöntő hangzott el. Az elsőt Fejér Andor főszolgabíró mondotta a kormányzó ur Őfőméltóságára. A többi fel- köszöntökben az a gondolat nyert kifejezést, hogy a kirándulás kiváló pedagógiái célt szolgál, mert közvetlenül oktat és nevel. Meg kell ismerni hazánk földjét, hogy megszerethessük. Ismernünk kell egymást, hogy egy akaratban ösz- sze forrhassunk. Megható volt Boldog József debreceni gazdálkodó beszéde, akinek gyermeke részvett a kiránduláson; mint mondta, büszke a magyar népoktatásra ennek uj irányára, mert saját gyermekén tapasztalja, a tanítók csodás nevelő s tanító munkájának hatását. Közben a gyermekcsapatok a sportpályán gyülekeztek. Remek volt a felvonulás. Minden csapat kitűnő fegyelemről tett tanúságot. Valóságos kis leventék vonultak fel. A megnyitó beszédet Petreczky Jenő kir. tanfelügyelő mondta. Utána Vasady Lajos hajdumegyei kir. tanfelügyelő beszélt. Mint mondta, a Hajduföld gyermekei a délibábos aranyróna üdvözletét hozták a Hegyaljának. Ezután az ének és tornaünnepély gyors egymásutánban pergett le óriási közönség jelenlétében. A kitűnő precizitással betanított közös gyakor latok után az egyes iskolák csa patgyakorlatai s énekszámai következtek. Meg kell állapítanunk, hogy bár a hajdumegyei tanítók a zempléniek ének- és tornaünnepélyét • vették mintául, most mégis teljesen önálló fejlődésről tettek tanúságot. Minden tornagyakorlatba hazafias nevelési célzatot vittek be. Ez tudatos pedagógiai munka. Ilyen tornagyakorlatokról valóban elmondhatjuk, hogy ezek nemcsak az izmok erősítői, hanem a hazafias akaratnevelés biztos iskoláját képezik. Igen izmos legyen a kar, egészséges, erős a test, de a hazafias nevelés biztosítékot adjon arra, hogy a megacélozott izmok sohasem a haza ellen, hanem mindenkor a hazánkért fognak feszülni. Vasady kir. tanfelügyelő s a hajdumegyei tanítók büszkék lehetnek nagyszerű tejlesitményükre. A zempléni tanítók pedig azzal a tudattal folytassák ének- és tornatanitásukat, hogy jó utón járnak s másoknak is példát adtak úttörő munkásságukkal. Kneiszl Emil Keresek 3 szoba és mellékhelyiségekből álló uccai lakást lehetőleg fürdőszobával, legkésőbb augusztusra elfoglal- hatót. Esetleg cserébe adok Miskolcon egy modern lakást. Rássó, Első Magyar Általános Biztosítónál, Sátoraljaujhely.S
