Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-05-05 / 32. szám
Hatvanadik évfolyam. 32. szám. Sátoraljaújhely, 1929 május 5. Megjelenik hetenként kóteser «■érdén ée asombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyehás II. udv) I I I Zemplén EISflsetéel ár: Negyedévre 2 pengő POLITiKAI HÍRLAP Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. Siam. FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF Hirdetések: 2 négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 20 fillér Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. esám. Hiszek egyal8tenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen iUkotmápéiIeteRi A Zemplén számára irta : Dr. Csák Károly országgyűlési képviselő A közigazgatás rendezéséről szóló, messze kiható reformot célzó törvényjavaslat, ime átesvén a képviselőház retortáin, a felsőház elé kerül, ahol bizonyára, épp oly alapos és sokoldalú vitával találkozik, mint aminőt a képviselőházban provokált. Ennek során gyakran fölcsendült az alkotmányvédelem kérdése, a melyet, úgy hallani, a felsőházban is többen föl akarnak vetni. Dehát fennállanak-e még az alkotmány ősi bástyái, képesek-e még a vármegyék mai szervezetükkel és fegyverzetükkel az alkotmányt megvédeni és biztosítani, szükség van-e alkotmányvédő belső szervekre és intézményekre és minő rendszer, vagy intézmények alkalmasak az alkotmányos szabadság megvédésére és az alkotmányos élet biztosítására? A vármegyék állnak még de erősségük nem az épit ményben, nem a bástya om ladozó falaiban rejlik, ame lyeket befutott a repkény és feldiszilett az idő nemes pa tinával, hanem a lelkekben az összetartozásnak évszáza dók alatt kifejlődött tudatában abban a nobile officiumban amelyet a közügyekkel fog lalkozó törvényhatósági bi zotlság tagjai ma is visel nek, a lokálpatriotizmusban amely nagy erőforrás ma is az alkotmányos érzésben és a hagyományokhoz való ra gaszkodásban. A törvényhatóságok ma is nagy elhatározásokra és cselekedetekre képesek. Le ne döntsük őket. De ismerjük el, hogy a vármegyei rendszer ősi jogaira való támaszkodás nem az az alkotmánybástya többé, amely volt évszázadokon keresztül, amikor megvolt az ereje ahhoz, hogy ellenálljon, amikor a vármegyék erejét a történelmileg kialakult és a Corpus Juris ban lefektetett jogszabályok biztosították. Ezek a régi bástyák mai fegyverzetükkel megvédelmezni az alkotmányt nem képesek! A büszke vis inertiae felirati joggá zsugorodott össze, meg nem szavazott adók és újoncok beszedésének és kiáliitásának megtagadására vonatkozó rendelkezések erőtlenekké váltak, mert hiszen a mi eleink még nem gondoltak arra, hogy lehetséges lesz az államháztartás pénzügyi egyensúlyát a közvetett adókra, a vámokra, a forgalmi adókra fektetni és hogy az egyenesadók tulajdonképen alárendelt szerepet játszhatnak. A meg nem szavazott adók beszedésének megtiltása ma rnár csak szép elméleti jog, amelynek azonban nem sok gyakorlati értéke van. Mint erkölcsi megítélés, igenis erős, hatalmas súllyal esett a mérlegbe, erőszakot azonban ezzel a jogszabállyal visszaverni nem lehet. Legyünk őszinték és nézzük meg az 1905 évi ellenállást, de nézzünk visszafelé a históriában is, vájjon képesek voltaké a vármegyék egy évszázadon belül, alkotmányvédő hivatásuknak eleget tenni akkor, amikor az erkölcsi megítélésen túl kellett volna erőt kifejteniük? A viszonyok maguk is visszafejlesztették a törvény- hatóságok alkotmányvédő erejét és a magyar kormányok is kénytelenek voltak ezt az irányt követni abban az időben, amikor a monarchia kötelékében igazán alkotmányoséletünk egyáltalában nem lehetett. Miben kell tehát keresnünk az alkotmányvédő erőt és milyen berendezkedések és intézmények alkalmasak az alkotmányos szabadság megvédésére és az alkotmányos élet biztosítására? A válasz az én felfogásom szerint, három rövid mondatba foglalható össze: önkormányzati jog, mint a kormányzati hatalom ellensúlya; az önkormányzati közigazgatás, a társadalomnak a közhatalom gyakorlásába való bevonása és a végrehajtó hatalom megosztása céljából; és bírói védelem az önkormányzati jogok biztosítására. Azt hiszem, ha megteremtjük az igazi önkormányzatot, ha önkormányzati közigazgatást fogunk inaugurálni és kiépíteni az egész vonalon és ha az önkormányzatok a törvényben szigorúan körülhatárolandó jogait bírói védelem alá helyezzük, akkor igenis alkotmánybiztositék a vármegye, mert alkotmánybiztositék maga az autonómia, mert az autonómia maga az alkotmányos szabadság. Az önkormányzati jog a legerősebb alkotmánybiztositék, mert nemcsak a kormányzati hatalom ellensúlya, hanem egyedül képes paralizálni a napi politikai irányok túlsúlyát. Érezték ezt már abban a korban is, amikor monarchisztikus és dinasztikus érdekek kedvéért bénítani kellett az alkotmányvédő erőt Az önkormányzati jog gyengítésével elgyengült az alkotmányvédelemre való képesség és készség is. Az önkormányzati közigazgatás alkotmányjogi szempontból, de közigazgatási érdekből is a legjobb, mert egyrészt bevonja a társadalmat a közcélok megvalósítására irányuló elhatározásba és cselekvésbe, másrészt olyan erőt is egyesit, amely törvényes utón segíti a kormányt és az általa kifejezésre jutó állami akarat érvényesülését ; de a törvényben biztosított jogai alapján szinte automatikusan szembe kerül vele akkor, amikor a kormány törvénytelen útra lépett. A végrehajtó hatalom megosztása a legerősebb hatalommérséklő tényező, a centralizáció egyetlen ellenszere. Az alkotmánybiztositék és alkotmányvédelem kérdése tehát az önkormányzati jogok feladata, azok kiterjesztése, szabatos körülhatárolása, — talán helyesen: visszaállításán — az önkormányzati közigazgatás rendszerén, a végrehajtó hatalom megosztása és az önkormányzati jogok bírói védelem alá helyezésén dől el. az uj villenytelep hiteltullépéséneh ügye a képviselőtestület előtt Városi közgyűlés. A polgármester belügyminiszteri vizsgálatot kért a hiteltullépés tisztázására. (Saját tudósítónktól) Sátoraljaújhely, ápr. 30. Széleskörű érdeklődés előzte ; meg a városi képviselőtestület ! kedden délután 4 órára összehívott rendes közgyűlését Sokak fantáziája és talán várakozása is már eleve terhes viharfelhőket látott gomolyogni a közgyűlési terem fölött, tüzes villámlások és menydörgések fészkét, melyből mindent elsöprő égszakadás és földindulás zúdulhat alá. A fantázia azonban túlságosan élénknek bizonyult, a várakozás teljességgel hiábavalónak, mert Sátoraljaújhely város képviselőtestülete, mely a legnehezebb időkben fejtette és fejti ki hivatását trianoni városunk közügyeinek intézésében, ezúttal is a legnagyobb komolyságról, higgadt bölcseségről s nehéz helyzetben levő határszéli városunk érdekeinek meglátásáról tett tanúbizonyságot. És ez igy is volt helyénvaló és méltó a képviselőtestülethez, mert a komoly tárgyalásnak, a higgadt mérlegelésnek a szenvedélyektől mentes, nyugodt atmoszféra a levegője, nem pedig az indulatok és hangulatok zajlása, a józan megfontolást kizáró felkorbácsolása, a mint ezt a közgyűlés lefolyása — elejétől a végéig — igazolta is. Az elmaradt vihar magvát — az időjósok szerint — az uj villanytelep építkezésének hiteltullé- pései rejtették volna magukban. Azok a hiteltullépések, melyeknek hire már hosszabb idő óta nyugtalanítja a város közönségének hangulatát. Az ilyen hiteltullépé- seknek a város érdekelt közönségére nézve is azonkívül, hogy a alázza. IQ áSLIlér
