Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-09-16 / 66. szám
(tvenkilencedlk évfolyam. 6f> szám. Sátoraljaújhely, 1928. szeptember 16. Megjelenik hetenként kétszer szerdán ós szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) I I I Zemplén BlBdzetésl ár: I I Negyedévre , 2 pengi POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: §j négyzetcentiméterenként. Hyllttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 100. stám Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. nám. István közmegelégedésre tovább vezethette kormányával az ország ügyeit. Most azonban a baloldali pártpolitika Gömbös Gyula kinevezését a honvédelmi tárcához sikerrel akarja felhasználni arra, hogy megbonthassa denunciálásával az egységespárt sorait. A liberális vezetők hamar sérelmeket kiáltoztak széjjel és kitalálták, hogy legitim ista körökben sem fogad • ják jószemmel az uj honvédelmi államtitkár kinevezését. Éhez hozzávették a gazdasági miniszter kinevezését és hamar arra az önkényes megállapításra jutottak, hogy ez igy nem mehet tovább. És elutaztak Inkepusztára, hogy Bethlen Istvántól személyes választ nyerjenek az úgynevezett sérelmekre. Dehát mi itt a sérelem, ki tudná azt megmondani ? Mert inindezideig ezekkel a sérelmekkel kapcsolatban semmiféle helytálló pozitívum nem hangzott el azonkívül, hogy Gömbös Gyula személyére ujjal mutogatnak a liberális politikusok — azok a szálkakeresők, akik a saját szemükben nem lelik a gerendát. — Nincs itt sérelem, csak pa naszkodás van és okvetetlen- kedés, amellyel a baloldal meg akarja dönteni a jobboldaliak hatalmát. Személyeskedés az szélni. Ilyen szakadásról szó sem lehet s a pártból csak azok fognak továbbra is kintrekedni, akik indokolatlanul okvetetlenkednek és pedig egész. De legyen szabad meg i azért, mert irigy szemmel néjegyeznünk, hogy ilyen sze- zik az egységespárt erősödését mélyeskedések miatt még az j és Bethlen politikájának győ- ellenzéknek sem szabad a j zelmét. Szerencsére a nagyon nyilvánosság előtt álbotrányt j keresett szálka mellett most provokálni és az egységespárt mái az elrejtegetett gerenda állítólagos szakadásáról be- is mutatkozik. A Stefánia Szövetség Sátoraljaújhelyi Fiókjának évi közgyűlése Még ez év észén felépitik a Stefánia székházit Terhes nők, szülőnők és anyák otthonát, bölcsődét, tej konyhát, védőintézetet és orvosi rendelőt helyez el a Stefánia uj székházában Városunk karitativ életének mindenkor sokat jelentő eseménye a Stefánia Szövetség helyi fiókjának évi közgyűlése, mert egyébként eléggé vigasztalan társadalmi életünk nyilvánulásainak olyan magasan eszményi céljaiba enged bepillantást, amelyek előtt csodálattal határos tisztelettel kell a nagy nyilvánosság előtt meghajtanunk a leghálásabb elismerés zászlaját. Esemény a Stefánia közgyűlése mindenkor, de az volt az idén különösen, mert a fiók életének és munkásságának olyan haladásáról, fejlődéséről nyújtott beszámolót, amely a legcéltudatosabb, a legszélesebb körű jótékonysági, társadalmi és nemzetnevelő tevékenységnek bizonyítéka. A vármegyeháza nagytermében báró Waldbott Frigyesné, Mária Alice kir. hercegnő elnöklete alatt szerda délután tartott közgyűlésen gróf Széchenyi- Wolkenstein Er nő né Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hitnek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Az a bizonyos szálba az a szálka, amit azok látnak meg mások szemében, akik a saját szemükben nem veszik észre a gerendát. A közmondás jellemző hasonlata feltűnően talált most azokra a gáncsoskodókra, akik a politikai életben Gömbös Gyula államtitkári kinevezését őrült konsternációval fogadták. A mint Gömbös Gyula elfoglalta hivatalát a honvédelmi minisztérium államtitkári székében, természetszerűleg magával* vitte az egész hozzája tartozó fajvédő pártot is és beolvasztotta az egységes kormánypártba. Gömbös Gyula kinevezésével tehát az egységespárt ismét megerősödött és ezzel szemben az ellenzéki oldal sorai ismét megritkultak. Érthető tehát a felháborodás moraja és a megütközés hangja, mellyel szélsőbaloldalon Gömbös kinevezését fogadták. De még értenők ezt a felháborodást akkor, ha komoly alapja és ha tényleg volna valami megtámadni való az egységespárt összetételében. De nincsen. Egyedül Gömbös Gyula személye az, amelybe bele lehet kapaszkodni. És bele is kapaszkodnak. Lássuk azonban, hogy a baloldali radikális lapok által félrevezetett nagy nyilvánosság előtt tulajdonképen miben is áll az a mübotrány, amelyet Gömbös kinevezése és a fajvédőpártnak az egységespárthoz való csatlakozása előidézett? Tudott dolog, hogy mióta Bethlen István a kormány élén áll és az egységes- párt évről-évre óriási többséggel kerül ki a választási harcokból, a baloldaliak minden erejük megfeszítésével igyekeznek módot és alkalmat találni a kormánypárt egységének megbontására. Ez azon ban mindezideig nem sikerült nekik. Hiába volt a pártpolitika aknamunkájai, hiába volt a sajtókampány erőfeszítése, az egységespárt egységes és erős maradt és Bethlen A „ZEMPLÉN“ EREDETI TÍKiÜA A Boros-kastély Sárospatakon. Irta: dr. Kálniczky Géza. Szinnyei Oerzson, a sárospataki kollégium történetírója nagybecsű cikksorozatot irt a Sárospataki Hírlapba (1916. évi 3—21. szám) „Sárospatak város házai, romjai, melyekhez nevezetes történelmi emlékek fűződnek“ cim alatt. Bár elismeri, hogy a nagyatyám lakásául szolgált udvarházat a Kovács uccában egyidőben a legszebbnek tartották a városban, csak rövid pár mondatban emlékszik meg róla; pedig ez a porta minden tekintetben a legnevezetesebbek közé tartozott Patakon. A házat Kálniczky Benedek apósa, Nemze- tes és Vitézlő lunyogi Boros József és neje Góna Mária — akik az abaujmegyei Kemencéről jöttek Patakra — a múlt század elején építették, széles homlokzatú, Mansard tetővel, ahogy Mária Terézia óta a falukban a nemesi kúriákat szokták. Magas földszintjével any- nyira kiemelkedett a szomszédságában levő kis házak közűi, hogy szél- tében Boros-kastélynak nevezték. Boros uramnak a kollégiumba járt 7 fia közül az idősebbek a kőfaragás mesterségét kitünően értették. Ök végezték az ilyen munkát az építésnél és kőbe vésték a kastély homlokzatán a nemesi címert, mely fényes bizonysága a Borosok hősiességének. A címerben ugyanis hármas halom felett a páncélos kar által tartott egyenes kardra törökfej van felfűzve Efajta épületet azért más helyen is lehetett látni Zemplénben, de messze földet bejárhatott valaki, mig olyan nevezetességre bukkant, mint a Boros-kastély gondosan ápolt kertjében. Ide a fiuk kőemlékeket állítottak s rájuk vésték a család történetére vonatkozó fontosabb eseményeket. A legnagyobb emléken egy vallásos vers diszlett, amelynek elolvasása után, vidámabb hangulatba hozta a látogatót a szomszéd emlékkő felirata, mely a család eredetéről megállapította: „Hogy a bort szerettük, Borosokká lettünk.“ Ezek a sorok annak voltak bizonyságai, hogy abban az időben, Bacchus pogányistennek széliében áldoztak a Hegyalján. Még a tisztes korú professzorok is borozás közben együtt énekelték a fiatalokkal a „Hajtogassuk a kancsókat* kezdetű diáknótát. A szives vendéglátás és a jó 1 borok a Boros-kastélyba vonzották a vendégeket azután is, hogy Kálniczky Benedek 1822-ben Boros Teréziát nőül vévén, oda költözött. A göttingai egyetemen ta nult házigazda egyháztörténeti tanulmányait félbeszakítva, esténként maga is résztvett a csendesebb mulatságokban. Mint nagy zenekedvelő, a régimódi klaviron kisérte a vendégek énekét, mikor rákezdték a Balog Ádám kuruc- vitéz nótáját: „Török bársony süvegem, Most élem gyöngy életem.“ A Szinyei Gerzson által szelid- ielkü tudósnak elnevezett Kálniczky Benedek könyvei közé húzódva, teljesen átengedte a ház kormányzásának gyeplőit élete párja erős kezébe. Ez, ha nem vetekedhetett is szépségre nézve barátnőjével, a pár házzal tovább lakott Apáthy Jánosnéval, — aki különben is a szépészet tanárának a felesége volt — mint jó háziasszony a legelsők közé tartozott Patakon. Szigorúan felügyelt a cselédségre, rendet tartott gyermekei között és gondja volt, hogy a kert felé külön házban elhelyezett kosztos diákok le ne térjenek a jó magaviselet útjáról. Híresek voltak befőztjei, télre eltett almái, körtéi és különösen a finom gyümölcs-aszalványok, melyek a tágas Mansard tető alatt a
