Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)

1928-09-16 / 66. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1928 szeptember 16 I H A I 1> Fi G Fi S, II A S Z \ A L .1 O \ teljesen ártalmatlan szer, egy szemtől minden fájdalma megszűnik. Minden gyógyszertárban kapható. 13 NEOKRATHST-t nagyasszonnyal élükön részt vet­tek női társadalmunk legelőkelőbb tagjai, — mindenki — akinek szivéhez közel áll az anya és cse­csemővédelem nagyjelentőségű, a nemzeti életre kiható ügye s a kiknek felsorolása olyan hosszú névsort adna, hogy ebből még szebb kilátások menthetők a ne­mes intencióju egyesületek jövendő működésére. A jövő perspektíváját egyébként a legszebben festi alá az egyesü let évi jelentése, melyet a kir. her­cegnő szives hangú megnyitója után terjesztett elő Fejes Ernőné, a Szövetség buzgó és rendkívül agilis titkára. Produkálta a titkári jelentés a népjóléti miniszternek egy rendkí­vül meleg hangon tartott elismerő leiratát, melyben az újhelyi Stefánia fiók működését szinte példaként tárja a többi fiók elé. A titkári jelentés a továbbiakban hü beszá­molója volt a fiókszövetség egye­sületi életének és tevékenységének. A titkári jelentés méltó kiegészí­tője volt dr. Varga Béla főorvos jelentése, mely a Szövetség hár­mas tagozatú tevékenységének nagyarányú sokoldalúságát világí­totta meg számszerű adatokkal, olyan adatokkal, amelyek minden­nél beszédesebben bizonyítják, hogy Sátoraljaújhelyben s a Szö­vetség munkakörébe bevont Hosz- szuláz, Széphalom és Rudabá- nyácska községekben az anya- és csecsemővédelem ügye a legtöké­letesebb gondoskodással van ki­építve. A főorvosi jelentés és Bach Géza pénztárnoknak a számadá­sokra és költségvetésre vonatkozó előterjesztése után valósággal frap- pirozta a közgyűlést a fenséges elnöknő alábbi bejelentése, melyet fontosságánál s rendkívül örven­detes tartalmánál fogva egész ter­jedelmében közlünk : — Végül van még egy beje­lentésem, mely fontosságánál fogva minden eddigit felülmúl és amely Szövetségünk életében forduló pontot jelent. — Szövetségünk gyűlésein már több Ízben foglalkoztunk annak megállapitásával, hogy jelenleg használt helyiségeink már nem felelnek meg a Szövetségünk ál« landóan fokozódó tevékenységé­nek és bővülő célkitűzéseinek. Épen ezért három év óta minden törekvésem odairányul, hogy meg­találjam a módját annak, hogy miként lehetne céljainkat jobban szolgáló, bővebb székházhoz hoz­zájuttatni. — Terveimet közöltem Keller Lajos központi igazgató és Pettkó Szandtner Aladár államtitkár urak­kal, akik azok iránt a legmelegebb érdeklődést tanúsították és gon­dolataimat tovább szőve, azokat a Népjóléti Miniszter ur elé ter­jesztették. értéssel fogadta törekvéseinket, engem többszöri alapos tárgyalá­sokra magához kéretett és igy sikerült őt megnyerni annak, hogy intézeti székházunk átalakítására nagyobb segély összeget bocsás­son rendelkezésünkre. — Céljainkat nagyban elősegí­tette a helybeli Árvasegélyző Egye­sületnek már előbb említett azon nagylelkű határozata, mellyel a jelenleg is használt épületet és telket örök használatra átengedte, azóta sikerült már az építés kér­dését is megoldani. — Ma abban a kellemes hely­zetben vagyok, hogy bejelenthetem a tisztelt közgyűlésnek, miszerint Vass József népjóléti miniszter Ur augusztus hó 23 án kelt rendele­tével 50.000 pengőt bocsájtott rendelkezésemre abból a célból’ hogy a bemutatott és általa némi változtatással jóváhagyott tervek szerint székházunkat teljesen át­építsük, arra emeletet huzzunk és abban terhes nők otthonát, anya otthont bölcsődét, tejkonyhát és védőintézetet orvosi rendelővel he­lyezzünk el. Rövid idő múltán tehát olyan — A miniszter ur teljes meg Ha már elmulasztotta 1927 -ben, pótolja az idén és tegyen egy próbautat az 1928 -as typusu Mercedes-Benz bi Ilj helyisegeinir ßudapest ,v ’vóci ucca 24 szám Telefon: T. 229-94. és T. 140-70. Mercedes-Benz automobil R. T. székházzal fog rendelkezni a Ste­fánia Szövetség újhelyi fiókja amely képessé teendi nemes hiva­tásának minden irányú kifejtésére. A fenséges elnöknő további be­jelentése szerint még ez év őszén megkezdik az átépítést. A beren­dezés és üzembehelyezésre a jövő év tavaszán kerül a sor. Sátoraljaújhelyen kivül egyedül Pécs városa kap hasonló építke­zési segélyt. Ér'hető a közgyűlésnek az a szűnni nem akaró lelkesedése, mellyel a fenséges elnöknő beje­lentését tudomásul vette. A hála, elismerés és köszönet azonban nem nyilvánulhat egye­dül a Stefánia zártabb körére kor­látozva, mert amint a Stefánia működése az egész társadalmat magához öleli, úgy nyilvánul meg bizonyára Sáloraljaujhely és kör­nyéke társadalmának mélységes hálája a fenséges asszony iránt, kinek ez a végtelen fontosságú intézmény egyedül köszönhető. A közgyűlés hangulatának gróf Széchenyi- Wolkenstein Er n ő n é vo 11 méltó kifejezője, aki gyönyörű szavakkal koronázta meg a Szö­vetség vezetőinek munkásságát. A közgyűlés egész lefolyásában a legméltóbb kerete volt annak a bámulatosan agilis, lelkes, odaadó, fáradhatatlan, áldozatkész és te­remtő munkásságnak, melyet az egyesület fenséges elnöknője an­nak vezetésében és irányításában kifejt s annak a tevékenységnek, melyet az egyesület tisztikara ön­zetlenül, mondhatni hivatásszerűen teljesít. Legszebben ,es,tlMli, özv. Hahovszhy Sándorné kelmufestö Bercsényi ucca 5. szám i i padláson csábították a diákokat. A vásott fiuk felhasználva az al­kalmat, mig a néni délután el­szunnyadt, ellopták a mellé helye­zett kulcscsomót és megdézsmálták a gyümölcsöket. Visszatévén a kul­csokat, a kardos háziasszony soha­sem jött az észrevett hiány nyitjára. Más alkalommal nagy felhábo­rodással győződött meg róla, hogy a kosztos fiuk legszebb két tyúkját Kispatakra vitték és ott, mint szü­leiktől kapott ajándékot, az egyik diákkamarában elfogyasztották. A súlyos eset a tanár urat is kihozta flegmájából. Elhatározta a fiuknak megpirongatását, hogy tudatára ébredjenek, mennyire sérti a jó­erkölcsöket a más vagyonának ilyen eltulajdonítása. Ebédkor a bűnösök, a felfede­zést még nem sejtve, éppen a le­ves kanalazásához kezdtek, mikor Kálniczky Benedek, az ismert vers szavaival, komoly hangon tudtukra adta: .Ki vélem egy tálba mártott, Az ütött ellenem pártot.“ A célzatos szavakba burkolt in­telem, akárcsak mai napság a dor­gálás a fiatalkorúak bíróságánál, nem tett a csinytevőkre különösebb hatást. Csak akkor ijedtek meg, ahogy Tercsi néni alaposan össze­szidta őket és a szülők értesítése mellett kicsapatással fenyegetőzött. A múlt évszázad negyvenes évei­nek közepe táján még inkább meg­élénkült a sárospataki Boros-kas­tély. A Kálniczky-fiuk közül csak a legfiatalabb József (a főiskola későbbi orvosa) járt a középiskola alsó osztályába; Károly és Bence már résztvettek az akkori diák- mozgalmakban, melyek központja a még 1832-ben Szemere Bertalan által alakított önképzőkör volt. — Nagy barátságot tartottak Csengery Józseffel, a hasonnevű főiskolai tanár fiával és különösen Bajusz Józseffel. Ez Zaldoki Bajusz Mi­hálynak, a nemesek hadnagyának és nejének, Rozgonyi Erzsébetnek, a Rozgonyi József hires tanár leányának fia volt. — A Kazinczy Ferenc levelezéséhez csatolt jegy­zetekből kitűnik hogy Kazinczyné hónapokat töltött kebelbarátnőjé­nél, Bajusz Mihálynénál Patakon. Bajuszék vezetőszerepet vittek a társaséletben és a Kálniczky Be­nedek családjával baráti viszonyt tartottak fenn. A fiuk főrendezői voltak az ifjúsági szinielőadásoknak, melyek­nél a női szerepeket kellően masz­kírozott diákok játszották. Kál­niczky Károly (édes atyám» lá­nyos arcával és éles hangjával volt közöttük egy személyben naiva és drámai hősnő. A városház termében a szin- előadások akkor emelkedtek na­gyobb jelentőségekre, mikor Pal- kovics Antal a főiskolához került fiatal tanár maga is résztvett a rendezésben. Palkovitcs 8 nyelvet beszélt és nagy tudományáról hát­rahagyott munkái tanúskodnak. Benedek bácsival együtt tanulmá­nyozták az egyháztörténelmet mi­nek a szives vendéglátással és a házikisasszony kedvességével kap­csolatban az lett a következménye, hogy 1846-ban nőül vette a Kál­niczky Benedek leányát Teréziát. A szinelőadásokon a Rákóczi-vár tulajdonosa, herceg Bretzenheim Ferdinárid és neje, herceg Schwart- zenberg Karolina rendesen meg­jelentek Nagy mecénásai voltak az ifjúságnak és az Önképzőkör első emlékkönyvét Parthenon cím­mel, a hercegné költségén és neki ajánlva adták ki. Legtöbbször vígjáték került színre, érthető volt ezért a közönség hő vágya valami szivet indító tragédia iránt. A diákok a közkívánatnak engedve, nagy gonddal betanulták a Kotzebue modorában irt: „A két testvér harca, vagy az ég bosszúja“ című 5 felvonásos tragédiát, mely Bajusz József elbeszélése szerint azzal végződött, hogy a párvia dalrakelt két testvér közül az egyik leszúrja a másikat, mire az ég haragja az elvetemült testvér­gyilkost villámcsapás képében ott rögtön a színpadon agyonsujtja. Pi villámlás intézője Csengery József, a színfalak mögött egylopón keresztül fújta a kolofoniummal átitatott égő vattát, mely villám­ként cikkázott a levegőben, mig egy másik fiú nagy pléhlemez rázásával utánozta a mennydörgés tompa moraját. A darab nagyszerűen sikerült és Bajusz József hosszú spádával leszúrta a testvéreként szereplő diákot, aki mint megölt emberhez illik, hanyatesett a színpadon. Ba­jusz. ahogy a villám fényét látta, nyomban utánozta példáját A végzet utjai azonban kifür- készhetetlenek a legérzékenyebb tragédiánál is. Hogy, hogy nem, a színpad felett cikkázó égő vatta éppen a Bajusz Józsi fején kere­sett leszállást. A testvérgyilkos a nagy fájdalom közt szerepéből kiesve, döhösen felkiáltott: — Józsi 1 a teremtését ne bolondozz! A másik szereplő e szavak hal­latára azt hitte, hogy már lebo- csátották a kortinát és szintén térdre emelkedve, szembe nézett 3HC X JEx — Virilis h füleli tagok t nek kiigazító mester az 1886. 33. §-a alapján é közönségét, hogy városi legtöbb ad< képviselőtestületi 1 zékének kiigazítás alakított bizottság d. u. 3 órakor fog ügyosztály 9. szám lyiségében eszközö — Ki a evezés ap. kormányzói ált. Antal rk. tanítót el. kinevezte. — Vauitól 1»« lás és közoktatás Petrasovszky Emm; nitónőt a sátoraljauj iskolához h. tanít« beosztotta. — Feveute z lém. A vajdácskái 1 f. hó 8-án délután keretében tartotta ünnepségét. Bajusz Józsival. A véres tragédia megoldása általáno ritette a nézőközöns Bretzenheim Ferdir csuzott el a rendem — Ha ilyen széj szani máskor is e cégnévéi megnézni Az az nevezetes e az 1847-ik évben átutaztában a Palkó dége volt, már n annak elbeszélése 1848 őszén a Pálk vett hires tanár m zados vezetése alat a diákok egyrészt nyujtanná e cikke vázlatos visszapille taknak a forradalm A Boros kastély a növekedett házak k gaslik már ki, mini idegen kézre is jut címer régen leke homlokzatról. Az e: csenek meg az elhaj a rájuk vésett felii az idő és mauadVí egyik zugában pori mes tulajdonosok állítottak fel ott, i mily szerepe volt a régi Sárospatak

Next

/
Thumbnails
Contents