Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)

1928-08-05 / 57. szám

( tvenkilencedik évfolyam.

57 szám.

Sátoraljaújhely, 1928. augusztus 5.

Megjelenlk'hetenként

kétezer

iierdan és nombaton

Szerkesztőséi; és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház XX. udv) I

I

Zemplén

i

i

Előfizetési ár:

Negyedévre ,

2 pengő

Hirdetések:

POLITIKAI HÍRLAP

2 negyzetcentiméterenkénl. Nyllttér

soronként 20 fillér

Telefon ;

FŐSZERKESZTŐ:

FELELŐS SZERKESZTŐ:

Telefon ;

|M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. mám

Báró MAILLOT NÁNDOR

Dr. MIZSÁK JÓZSEF

M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ntm.

Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában

Amen.

8 forrongó Balhén

A Balkán mindig a nyugtalanság és az elfajult emberi szenvedélyek fészke volt s elég volt Macedonia, Szerbia, Montenegró nevét említeni, hogy máris bombafüst szaga üsse meg az ember orrát. Elvitathatatlan való tény, hogy a Balkánon több merénylet történt egy év alatt, mint 10 év alatt az egész föld kerekségén. Az is letagadhatatlan igazság, hogy a világháború ördögi lavináját a szerajevói gyilkosság indította meg. Ha ma a Balkánra nézünk nemcsak, hogy nem enyhült a helyzet, de megállapíthatjuk, hogy a békeszerződések egyenesen megsokasitották azt a sok gyű anyagot, amiben sohasem volt hiány a Balkánon.

Idáiggyülöltéka „svábákat“, mint ahogy a középeurópai népeket nevezték, most azonban a gyűlölet határvonalai kiszélesedtek és ma, az egy állami életbe kényszeritett állítólagos fajtestvérek jobban gyűlölik egymást, mint gyű lölték hajdan elnyomóikat, a svábákat. Romániában ellenparlament ülésezik. Nem az elnyomott nemzeti kisebbségek tartanak ellenparlamentet, hanem a románok, a románok ellen, vagy amint ők gyűlölettel megkülönböztetik egymást, a regátbeliek az ar- deleánusok ellen. Regát, az a volt királyság, amelyet osztrák magyar támogatással alapítottak 50 évvel ezelőtt. Ardeal, az Erdély, amely évszázadok óta szerepet vivő állam volt s Európa úgy ismerte, mint a türelmesség és az egyenjogúság fellegvárát. Most a pá rizsi szerződések alig 10 ik esztendejében bosszú villog az erdélyi román ember szemében s a gyűlölet tüzszikiái elől félve szüköl a regáti román testvér.

Szerbiában is ellenparlament ülésezik. A horvát testvérek kényszerittettek arra,

hogy a szerb önkénykedés ellen a nemzeti önvédelem fegyvereihez nyúljanak. Régebben is volt Zágrábban parlament akkor, amikor Horvátország egyenjogúsága alapján önkormányzati törvényhozó ‘ üléseket tartott Zágrábban s ! annak alapján beligazgatását I népének teljes megelégedésére végezhette. Akkor is voltak differenciák, de sohasem a gyűlölködéséig menő differenciák. A differenciák gyártásáról akkor Bécs gondoskodott s jó időbe telt, amig horvátok és magyarok belátták azt, hogy a differenciák fészke nem Zágráb ' s nem is Budapest, hanem Bécs.

A horvát ellenparlament mélyebbreható okokból ült össze. A horvát vérre szomjas szerb gyilkosság csak ki robbantója volt a lelkek mélyén izzó gyűlöletnek. A párizsi békék létrehozták a délszlávok egyesítését. Kérdezhetjük, hol van a horvát nép fejlődési szabadsága, öncélu- sága.? Kérdezhetjük hol van a szabad és önálló Horvátország?

Hiába mondják a horvát politikusok, hogy ők nem az egység ellen, hanem a horváth öncéluságért küzde9 „ZEMPLÉN" EREDETI TÍICÍlfl

A hóhér

Irta: H. Balzac

Franciából fordította: Eperjessy Qyula.

III.

A spanyolok, amikor az angol vitorlákat megpillantották, teljesen biztosak voltak győzelmükbe. — Minthogy azonban az angol csapatok nem tudtak még partra szállni, a város, megfosztva védelmezőitől, majdnem lövés nélkül jutott a franciák kezébe. A lakósok, a terrortól remegve, megadták magukat. Attól az önzetlen önfeláldozástól vezettetve, amely oly gyakori a félszigeten, a franciák gyilkosai önként jelentkeztek a tábornok előtt, mert tudták azt, hogy ellenkező esetben az egész város a lángok martaléka lesz, a lakosságot pedig kardélre hányatja a kegyetlenségéről ismert tábornok. Ennek tetszett is ez az áldozat s ehez csak azt követelte, hogy a kastély lakóit, a márkitól az utolsó

nek. Az igazság az, hogy az ellenparlament, az önállóság jelképe, annak beigazo- { lása. hogy sem a centralisz- ; tíkus törekvésű Bukarest, sem a diktatórikus hajlamú Bel- grád nem lehet hü sáfára

Ujhely

Azok a mesterséges injekciók, amelyeket a trianoni Ujhely köz- gazdasági élete kapott, rövid idő múlva elvesztik hatásukat és akkor újra elénk mered a kérdés, mivel mentsük meg a beteget ?

A pénzügyi palota kész már, a Vörös Ökör, a villanygyár építkezése októberre kész lesz; a télre még jó bortermés esetén is kopogtatni fog ez a kérdés.

Magát a várost, mint erkölcsi testületet is szorongatni fogja ez a kérdés. Bár rossz jós lennék, de meglátjuk, hogy a városnak a Vörös Ökör hasznosításához fűzött reményei is füstbe fognak menni s a ma 2400 pengő évi bérért bérbeadott bolthelyiségek egyrészét kénytelen lesz olcsó pénzen kiadni, különben üresen maradnak azok. A vendéglőre pe dig a mai helyzet mellett alig fog akadni vállalkozó.

Segítségre van szükség.

szolgáig adják kezeibe. Mikor ezt is teljesítették, a tábornok kijelentette, hogy most már a város la kóinak megkegyelmez s meg fogja akadályozni, hogy katonái felgyújtsák és kirabolják a várost. Hihetetlen nagy váltságdíjat vetett ki a városra, de a város leggazdagabb polgárai önként jelentkeztek túszokként és személyükkel garantálták, hogy a kívánt összeg negyvennyolc óra alatt kiegyenlítést fog nyerni.

A tábornok elrendelte a csapatai érdekében szükséges biztonsági intézkedéseket. Gondoskodott a környék nyugalmáról s katonáinak megtiltotta, hogy a város házaiban lakjanak. Katonái számára tábort üttetett, ő maga felment a kastélyba s azt megszállta. A de Léganes család tagjait és a személyzetet megbilincselve abba a terembe záratta be, ahol előzőleg a bált tartották.

A vezérkar az egyik galérián rendezkedett be. Itt a tábornok először tiszti gyűlést tartott, ameama népek érdekeinek, amelyeket hatalmuk alá kénysze- ritettek. A Balkán nem elégszik meg ellenparlamentekkel, hanem előbb-utóbb tettekkel felel elnyomói garázdálkodására.

jövője

Egy gyökeres segítséget mindnyájan tudunk. Ez az országhatárok kitolása, de ez sem tőlünk függ és arra, hogy ez máról-holnapra bekövetkezzék, biztosan számítani nem lehet, ezt tehát számításainkból egyelőre mellőzni kell.

Más módokról kell tehát gondoskodnunk.

A legkézenfekvőbb és leghamarabb elérhető segítési mód ha: Ujhely bői kellemes tartózkodási helyet csinálunk, ahol az Alföld porától és hőségétől irtózó ember szívesen megtelepszik. Az elszakított Felvidék sok fia sohase tudja megszokni Hajdudorog és a Kunság porát, forróságát; ha Ujhely kelierr.es város lenne, so kan telepednének itt le, akik vágynak a hegy, az erdő, a felvidéki levegő után, ameljet itt megkaphatnak. Cholnoky mondta; „Uj- helyből magyar Grácot kell csilyen az angolok partraszállásának megakadályozását tárgyalták meg, azután szárnysegédét útnak indította egy jelentéssel Ney marsallhoz. Elrendelte, hogy az ágyukat a part mentén állítsák fel s végül a foglyok kihallgatásához kezdtek.

Kétszáz spanyolt, akiket a lakosság kiszolgáltatott, a kastély teraszán azonnal főbelőttek. Ezután a katonai kivégzés után elrendelte a tábornok, hogy annyi akasztófát állítsanak a teraszra, ahány ember van őrizet alatt a bálteremben. Elhivatta a városi hóhért.

Victor Marchand arra használta kis szabad idejét, hogy meglátogatta a foglyokat. Rövidesen visz- szajött a tábornokhoz.

— Kegyelmet jövök kérni — szólt megindult hangon.

— Ön ? — válaszolt a Irfibornok keserű iróniával hangjában.

— Sajnos — felelte Victor — szomorú kegyelem az, amit kérek. A márki látja, hogy akasztófákat állítanak fel; reméli, hogy családjával szemben ön meg fogja vál-