Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-12-12 / 87. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1928 december 12 ben kevés üzlet jön létre. A magyar piacon bizonyos rezel- váltság mutatkozik, ami annak tulajdonítható hogy a borkivitel elősegítésére megkezdett tárgyalások még nem fejeződtek be. A végleges tárgyalások épen folynak és remélhetőleg egy-két napon belül a kérdés végleges megoldást nyer. Attila Tokaiban Irta: Viczmándy Tamás. Egy pár évvel ezelőtt, amikor a Nobel-dij világhírű nyertese, az Indiából látogatóba jött Rabindra- nat Tagore közöttünk időzött, szóba hozta a soha el nem felejt hető hun király, Attilát is és ezzel kapcsolatban szóba jött akkor az is, hogy Attilának valami emlékművet kellene állítani és hogy az emlékmű helye Budapest legyen. Mindez a szép szándék azonban — annyi meghiúsult egyéb szép tervünkkel egyetemben — azóta már régen a feledés temetőjében nyugszik. Csakhogy mi most újra kezdjük a Rabindranat nótáját: „állítsunk Attilának emléket“ — de ezt a nótát egy kis variációval fujjuk : az Attila emlékművet ne Budapes ten, hanem Tokajban állítsuk fel! Miért Tokajban? Hiszen annak az emlékműnek ott kell állnia, ahol az Attila székhelye volt és ki tudja megmondani, hogy hol volt az ? Óbuda történetírói azt mondják, hogy Óbudán volt; Debrecen történetírója úgy véli, hogy Debrecenben; Szeged történetírója : Dugonics Salamon Ferenccel együtt azt hitte, hogy Szegeden ; — de Szeremley Hódmezővásárhelyre esküszik és megvolnának a maga hivei Kecskemétnek, Egernek és Gyulának is, ha mindnyájokkal szemben megfelebbezhetetlennek nem tartotta volna (Thierry valóban nem felebbezte meg!) néhai Szabó Károly a még néhaibb Otrokocsi után formált azt az Ítéletét, hogy Attila székhelye csak egyedül pont Jászberényben volt!... Hát ilyen körülmények között igazán hősi halált megvető bátorságot vélünk tanúsítani, amikor mi mégis Tokajra szavazunk, Ámbár ehhez egy kis hadi mu nicióval mi fel vagyunk szerelve. Nekünk elég annyi, hogy Gibbon az ő rómaiakról Írott világhírű történelmi munkájában felemlíti, hogy volt egy francia tudós, valami De Buat, aki könyvében amellett kardoskodott, hogy Attila székhelye okvetlenül Tokaj volt! És ha meggondoljuk,'hogy Tokajtól légvonalban 40 kilométer körzeten belül született Borsiban Rákóczi és Monokon Kossuth, hát melyik zempléni ember nem érzi az Isten kifürkészhetetlen akaratát és csodálatos rendelkezését abban, hogy Rákóczi és Kossuth nevéhez kell helyrajziig kapcsolódnia az Attila nevének is — és ennek kö vetkeztében melyik zempléni ember nem kiáltja örömmel a francia tudóssal, hogy igenis ott a sasfészekben Tokaj és csak Tokaj lehetett Attila székhelye!... A világhírű Attila majdan világhírű emlékműve tehát nem kerülhet máshová, csak a már úgyis világhírű Tokajba. De meglehetősen sokféle a lehetőség a megoldás körül. Állhatna az emlékmű a tokaji hegy délkeleti lejtőjén, az úgynevezett „Lencsésben, ahol 200 m. magasságban elhelyezve, déli és keleti irányban messzire volna ugyan látható, de éppen csak Zemplén- megye és maga Tokaj város felől nem látszanék, ezért tehát ez az elhelyezés semmi esetre sem felelhetne meg. Nem volna helyes az emlékművet a közúti Tiszahid Tokaj felőli hídfőjén sem elhelyezni mert egy ilyen megoldás költségmeg- takaritással járhatna ugyan, de Tokaj városának ezzel az emlékművel kevés nyeresége lenne, nem is beszélve arról, hogy az emlékmű alkotó művészének is béklyót tenne a fantáziájára. Mi az Attiia-emlékmü kérdésének olyan megoldására gondolunk, hogy azzal össze legyen kötve Tokaj városnak és a Hegyaljának a világforgalomba való bekapcso !ása és ezzel arányos fellendülése is Ezt a nem helyi, de országos érdeket tekintve, a Bodrognak és a Tiszának összeömlésénél, azon a félszigeten, ahol a Rákóczi várrom is áll — a budapesti Margitsziget alsó részéhez hasonlóan — egy kiránduló helyül szolgáló üdülő és sporttelepet kellene létesíteni, egy modern berendezésű, európai nívójú hotellel, vendéglővel és kávéházzal. Ehhez a nyaraló telephez Tokaj város központjából, valahol a Rákóczi-vár táján, a Bodrogon át egy hid volna építendő és vagy ezen a hídon — az Attila hidján —, vagy magán a nyaraló telepen, a hotel előtt csinálandó nagy sétahelyen (strandon) kellene az óriási' méretű Attila emléket felállítani. Az Attiia-emlék talán egy olyanforma szárnyas oroszlán lehetne, mint amilyen Velencében a doge- palota előtt áll, de itt az oroszlán talapzatául szolgáló oszlopnak — amelyet Attila életének egyes rész létéit ábrázoló reliefek díszítenének — sokkal magasabbnak kellene lenni. Az észak felé tekintő oroszlán azt is jelezné, hogy a magyar készen várja a pillanatot, amikor a trianoni határra — mint egy Attila — lecsaphat és elkergetheti onnan a csehet. A tokaji kiránduló hely hotel és vendéglő berendezkedése arra szolgálna, hogy azok a külföldi vendégek, akik Budapestet látogatni szokták és látogatni fogják, Tokajt és a Hegyalját is felkereshessék. A mostani viszonyok között kinek volna közülünk bátorsága ahhoz, hogy a külföldieket oda küldje? . . . Hová szállnának, mit és hol ennének? Amerikában gyönyörű kertekben egy sereg hotel épült a Niagara- vizesés mellett, csupán azért, hogy azt a természeti ritkaságot mindenki megbámulhassa. Hát Tokaj nem ilyen ritkaság?! Egy gyönyörű hegy, amely kilép társai közül s fejét magasra emelve, úgy bámul belé az Alföld végtelen rónaságába, mint a Fáraók 4000 éves piramisai a Szaharába — és bort terem olyat, hogy nevét a világon mindenki ismeri és a francia Voltaire, meg az angol Browning is megénekelték. (Az ott termett nagyszerű sárgadiny- nyét és őszibarackot eddig ugyan nem énekelte meg talán senki, de felérnek azok is egy-egy költeménnyel ! A SINGER VUTRÓGÉPEK mégis A LEGJOBBAK! A júliustól novemberig tartó idény alatt tehát, ha a tokaji hotel vagy később több hotel már elkészült, naponta különvonat vi hetné az idegent Budapestről Tokajba. (Hogy ki ne fogyjunk a vendégből, arról a nemzet nagy barátjának: Rothermere lordnak lapjai is gondoskodnának.) A külföldi leszaladna Pestről Tokajba, megnézne ott és Tarca- lon minden látnivalót, az elsőrendű ellátáson kívül kapna az ebédjéhez és vacsorájához finom gyümölcsöt és bort és másnap — tele jó emlékkel és talán néhány üveg összevásárolt tokaji asszú- val — a Hegyalja részletes megismerése céljából egy olyan állandó autóbuszjárattal, amelyet csak az idegenek használhatnának, egész Ujhelyig menne, ahol részére ugyancsak egy európai nivóju hotelnek kell készen állnia. De nemcsak a külföldieknek kell Tokajt felkeresniök. Amikor mi 50 évvel ezelőtt felsőbb tanulmányaink céljából Münchenben laktunk, egyszer egy német megkérdezte tőlünk, hogy láltuk-e már a Tátrát? Amikor pedig nemmel feleltünk, azt válaszolta nekünk: hát amíg nem láttuk, addig minek megyünk külföldre? A goromba németnek teljesen igaza vdlt; mi meg is szívleltük az ő leckéjét, de most rajtunk a sor megmondani a fiatalságnak, hogy addig nem illik neki a külföldre menni, amig csonka országunk legnagyobb nevezetességét: a gyönyörű tokaji hegyet nem látta. De, hogy megnézhesse, elébb azt a szállásul is szolgáló sporttelepet mégis csak meg kell ott, Tokajban részére csinálni, hogy ha odamegy, egy kicsit teniszezzen és csónakázzon is és — ha már ismeri jól a tokaji hegyet és az Attila emlékművet — ráadásul egy kis finom tiszai kecsegét is egyen. IE3: X S5 E — A közigazgatáai bizottság ttllse. Hétfő délelőtt 10 órakor tartotta Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága december havi rendes ülését. A bizottság Vavrek Andor szerencsi állami polgári iskolai igazgató ellen el rendelte a fegyelmi eljárást és őt állásától felfüggesztette. — Kinevezi«. Zemplénvármegye főispánja a vármegyei Erzsébet közkórháznál megüresedett segédorvosi állásra dr. Khindl Imre vm. közkórházi napidijas orvost nevezte ki. — Hitközségi választás. A sátoraljaújhelyi orth. izr. hitközség f, hó 9-én tartott tisztújító közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel elnöknek újból Schweiger Márkusz szesznagykereskedőt, alelnöknek Alexander Vilmos bank igazgatót I választották meg, Köztisztviselők fogy. Szov. Sátoraljaújhely fő-ucca 3. Likőrt a rendes árnál 10%-al olcsóbban árusítunk karácsonyra és szilveszterre Pengő 1 kg. szaloncukor doboz nélkül sima 1 96 1 „ „ dobozzal „ 216 1 „ „ staniolos doboz nélkül 2 36 1 „ „ „ dobozzal 2 56 A dobozos szaloncukor netto súlyban van mérve, friss, puha idei áru 1 kg. cacao — — — — — — — 4 — 1 * mogyoróbél idei — — — — 4‘— 1 db. narancs (nagy) — — — —-----------22 1 kg. gesztenye garantált jó és nagy-------80 1 „ füge koszorús — — — — — 1 10 1 „ „ szmírna, hordós — — — 150 Rum, tea, kávé, bor, konyak és finom felvágottak, cukrozott gyümölcsök, valamint mindenfajta karácsonyfa díszek a legolcsóbb napi árban, vidékre is, díjmentes postacsomagolás a frankó költség felszámítása mellett kaphatók. F. hó 15., 16 és 17-én textilosztályunk nagy karácsonyi kiállítása vételkényszer nélkül megtekinthető. KÖZTISZTVISELŐK.
