Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)

1928-06-17 / 45. szám

Ctvenkilencedik évfolyam. 45. szám. Sátoraljaújhely, 1928. jutiius 17 Megjelenik hetenként kétszer «serdán és esombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyehál II. udv) Elöflxetésl ár : Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. NyUttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. »iám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ■iám. Uj alkotás Nagy napja van a politikai élet­nek. A miniszterelnök a pártérte­kezlet előtt ismertette a gyufaja­vaslatot, mely rövidesen a Ház elé kerül. Tartalmas háttere van a gyufajavaslatnak, mert nem foglal ez a nagyjelentőségű alkotás ki­sebb problémát magában, mint a földreform pénzügyi megoldását, amelyre már évek óta vár a gazda­társadalom. Ismeretes, hogy ami­kor nyolc évvel ezelőtt megalkotta a nemzetgyűlés a földreformra vo­natkozó törvényt, az tisztán szo­ciális intézkedés volt. Pénzügyi megoldásról akkoriban nem történt gondoskodás. Ahogy a miniszter- elnök megállapította, a tulajdono­sok azt hitték, hogy a pénzügyi megváltás gondolata elaludt és emiatt elkeseredés vett rajtuk erőt, hogy talán sohasem jutnak földjük vételárához. Az uj tulajdonosok viszont olyan illúziókba ringatták magukat, hogy a föld, amit kap­tak, ingyen lesz majd az övék. A nagy összegű kölcsön folyósí­tása megerősíti a tulajdonjog szentségét, mely az elmúlt évek folyamán a pénzügyi megoldatlan­ság következtében kissé elhalvá­nyodott. A pénzügyi megoldásra 200 millió pengőt fordít a javaslat, mely összeg a földbirtokosok kár­talanítására és a földigénylők köl­csönigényeinek kielégítésére hasz­nálják fel. A gazdasági élet vér­keringésére is jótékony hatást fog gyakorolni ez a nagy összeg, me­lyet a pénzügyminiszter a gyufa­monopolium engedélyezésével tu­dott szerencsésen megoldani. A gyufa ára nem fog lényegesen emelkedni, mert azok a vállalatok, amelyek a gyufa előllitására nézve az országban kizárólagosságot fog­nak kapni, kötelesek a gyufa árá­nak meghatározásánál a kormány befolyását teljes mértékben bizto­sítani. A 200 milliót kitevő 36 millió dollár, amelyet a gyufamo­nopóliumot elnyerő társaság bo­csát nagyon előnyös feltétek mel­lett a kormány rendelkezésére és ehez véve az az összeg, amellyel már eddig is a kormány a mező- gazdaság segítségére sietett, na­gyobb, mint az egész népszövetségi kölcsönnek összege. A kormány pénzügyi megoldása előnyös vol­tánál fogva lehetővé teszi, hogy a magyar mezőgazdaság kilábalhas­son kétségtelenül súlyos helyzeté­ből. Nagyjelentőségű ez a megol­dás a magyar nép szempontjából is, mert a javaslat eredményekép­pen tudatára ébred a nép annak, hogy szociális haladásra szükség van és hogy a haladás gondola­tától a kormány a jövőben sem fog idegenkedni. Természetesen azzal a vezérelvvel, hogy a refor­mok áldozatait nem csupán egyes rétegeknek kell viselni, hanem arra a nemzet összessége hivatott, a haladás és a jobb jövő érdekében. A kisajátítást szenvedő birtoko­sok kártalanítását a javaslat sze­rint úgy oldják meg, hogy föld­értékük kétharmad részét két év alatt három részletben, készpénz­Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. 3 csBh-jugoszláo koppidor A napokban Pilsenben gyü­lekeztek össze kongresszusra a cseh, jugoszláv ligák. Ez volt a második összejövetelük a szláv érdekek védelmezé- sére és propagálására alakult szervezeteknek. Az ünnepi szónok Hodzsa kultuszminisz­ter volt, a régi magyar or­szággyűlés egyik közismert tagja. Fejtegetéseinek rendjén szólott a cseh-jugoszláv gaz­dasági közeledésről s az erre irányuló politika legközelebbi feladatának jelölte ki a Po­zsony és Zágráb közt meg­valósítandó közvetlen vasúti összeköttetést. Más szavakkal azt jelenti ez, hogy az egy időben sokat emlegetett cseh- jugoszláv Korridor megvaló­sítását elevenítette fel és tűzte ki felélesztett programpontul. Amint igen jól tudjuk, a cseh jugoszláv korridor egy időben már csakugyan közel állt a megvalósításhoz. Abban az időben, amikor a háború kaotikus zűr-zavarában minden kívánságait teljesítették a bé­keszerződéseket megkoncipi- áló győztes nagyhatalmak az utódállamoknak. A tényleges megvalósítását azonban a kor­ridornak megakadályozta az olasz diplomácia, melynek ter­veit és aspirációit erősen ke­resztezte a közvetlen cseh-ju­goszláv összeköttettés riasztó terve. Riasztó, mert a két újdonsült ország ölelkezése a pánszlávizmus veszedelmes előretörése lett volna. Már pedig a pánszlávizmus lehet igen gondosan ápolt és dé­delgetett eszméje, mondjuk agyréme, az elszórtan élő szlá- voknak, de voltaképen a nem szlávokra nézve európai ve­szedelem, mint minden áron érvényesülni akaró imperializ­mus. Az olasz diplomácia erről a veszélyről sikeresen győzte meg annakidején a nagyha­talmakat és a politikájukat irányitó európai közvéleményt, mód felett csodálkozunk tehát, hogy a politikai eszmék hul­laházából most újra előránci- gálják ezt a gondolatot a csehek és jugoszlávok.. Most, amikor az eszmét egykor el­lenző Olaszország még hatal­masabb tényező lett az európai koncertben, mint volt annak- elötte s amikor az angol po­litika is egy gondolatkörben mozog az olaszéval. Hozzá­tehetjük még a helyzet meg­világítására azt is, hogy Né­metország is feléledt dermedt­ségéből s mint egyre aktívabb külpolitikai tényező eminens nemzeti érdekből maga is ellene kell, hogy legyen a pánszlávizmus tultengésének. Nyilvánvaló tehát, hogy nem­csak népszerűtlen, de idejét meghaladott gondolat már a cseh-jugoszláv korridor meg­valósítása, mely gondolat már születése pillanatában is torz­szülöttnek minősíttetett Európa irányitói részéről. Természetes dolog, hogy a magyar köz­vélemény a lehető legnagyobb mértékben ellenzi még a szó­bahozását is ennek a szörnyű eszmének, mely fokozottabbá tenné azt a szorítást, amely­ben részünk lett az utódálla­mok megalkotásával és kí­méletlen, önző, magyarellenes politikájuk megnyilvánulásá­val. A „ZEMPLÉN“ EREDETI TÄBCÄMj Visszaemlékezés amerikai zarándokomról. A Városi Színházban május 21-én fel­olvasta : Bajusz József árvaszéki elnök VI. Téves hitben van az, ki azt hiszi, hogy csak úgy repülnek a dollárok Amerikában. Nagyon is meg kell azért dolgozni. Aki ott nem dolgozik, nem eszik. A férfi­nek, a családfenlartónak a vállán nyugszik minden teher, az fárad és tartja el családját addig, mig neje egész nap az élvezetek után futkos. Háztartása az amerikainak úgyszólván nincs, mert egész nap távol lévén, neje konzervek és gyümölcsök elfogyasztásából él, amely rossz táplálkozás meg is látszik rajtuk. Még nem beszéltem semmit Newyorkról, a világ legnagyobb városáról, melynek kb. 8— 9 millió lakosa van, tehát körülbelül annyi, mint megcsonkított hazánk összes lakosainak száma. Ha az ember hajón közeledik az amerikai partokhoz, figyelmét megragadja legelőször a szabad­ságszobor s a felhőkarcolók tö­mege. A szoborleleplezés utáni nap felmentem liften Marczinkó József és Meczner Béla barátaim­mal Newyork ezidőszerint legma­gasabb épületének tetejére, a Woulvorth Building 56 emeletes palota tetejére, ahonnan gyönyörű kilátás nyilik s belátni egész New- yorkot. Fent látcsövek állanak a közönség rendelkezésére s az autók lent olyanoknak látszanak, mint egy gyufaskatulya. Ez az épület 200 méterrel magasabb a párizsi Eiffel-toronynál s igy mindenki fogalmat alkothat annak magas­ságáról. Fent a tetőn árucsarnokok s cukrászdák vannak. Humoros jelenet volt, midőn megkérdeztem Marczinkó József barátomat, hogy meddig látni innen ? Mire ő azt mondotta: „Erdőbényéig“. — Persze nagyot nevettünk. Newyork óriási méretei, uccái, palotái, árucsarnokai, forgalma, különösen autóforgalma minden képzeletet felülmúl. Egy-egy uccakeresztezésnél meg­állásra kényszerítenek egyszerre pár ezer autót s mig a vörös lámpát látja maga előtt a vezető, addig nem indulhat tovább, csak akkor, ha a zöld lámpát látja ki­gyulladni. Nagyon vigyáznia kell a veze­tőnek, mert ha csak egy pillanatra félrenéz, úgy ő, mint utasai a leg­nagyobb életveszedelemnek vannak kitéve. Ha Passaic városából Newyorkba mentünk át, a következő jármü­veket lehet igénybe venni: autót, autóbuszt, tengeralatti vasutat, hullámvasutat vagy villamost. Az autónak, autóbusznak és villamos vasutaknak hajón kell átmennie, hogy Newyorkba vigye át a jármüveket. Newyork városában temérdek !E3^37-©s e-záuao. ára, 1.0 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents