Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)
1928-06-17 / 45. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1928 junius 17 ben kapják meg, mig a földértékösszeg további részét négy százalékkal kamatozó kötvények formájában bocsátja a javaslat az érdekelt birtokosok rendelkezésére. A földhöz jutottak a kölcsön módozatai értelmében a legnagyobb könnyűséggel tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségüknek, mert csak öt százalékot kell majd törlesztésül fizetniök, amiben már a kamat is Múlt lapszámunkban — lapzárta miatt csak érinthettük annak a pompás fogadtatásnak részleteit, melyben városunk közönsége gróf Klebelsberg Kunó vallás- és köz- oktatásügyi minisztert a bevonulási útvonalon is részesítette. A vámtól a vármegyeházáig vezető útvonal remek, színes képet nyújtott az ünneplő díszben felvonult iskolásgyermekek és tanuló ifjúság sorfalával, akik mögött sürü sorokban foglalt helyet a közönség. Különösen megkapó képet mutattak a Carolineum növendékei egyforma kék intézeti ruhájukban s az állami polgári leányiskola lanulóserege, Sátoraljaújhely és a környék leventéi — egy zászlóalj — fejlődött vonalban. A vámnál a róm. kát. papság Páyer Ferenc ap. protonotárius, püspöki helynökkel, Damjanovich Ágoston gör. kath. főesperes, kanonokkal, a református egyház Kiss Ernő esperessel és Meczner Béla felsőházi taggal élükön jelentek meg a fogadtatáson s dr. Orbán Kálmán polgármester vezetésével a városi tanács és képviselőtes let tagjai. A miniszter Széli József főispánnal és Bernáth Aladár aliskoldust látni, ami nem is csoda, mert hiszen ebben a nagy laby- rintben körülbelül egy millió a munkanélküliek száma. A közbiztonságot még nem említettem. Bizony ilyen nagy városban gyenge alapokon mozog. Két barátom be volt szállásolva a Knikerbocker-szállodában és reggel erős kloroform szagra ébredtek. Vagy álkulccsal hatoltak be hozzájuk, vagy pedig a betörő az ágy alatt elbújva várta őket. Egyiknek 400, a másiknak 600 dollárját vitték el s a másik szobában levő váci polgármesternek pedig ingében levő brilliáns mell- és kézelőgombjait vitték el. Egy elég előkelő kávéházban éjjel együtt volt egy társaság mi közülünk, amidőn egy néger meglátta, hogy egyik barátom pénzét számlálja, oda ment csendesen hozzá s azt súgta neki: „hogyha ide nem adod pénzedet, rögtön meghalsz!“ Zarándok magyarbarátunk nem vesztette el lélekjelenbenne van. A kormánynak ez a felbecsülhetetlen eredménye nem jelent egy fillér újabb adóterhet sem és mégis olyan segítséget nyújt a magyar gazdatársadalom- nak, mely rövid időn belül a termelés gerincét képező mezőgazdaságot válságos helyzetéből menti ki és a produktív termelést nagy mértékben mozdítja elő. pánnal Kállay Tibor, Karafiáth Jenő, dr. Görgey István, Szabó Zoltán, Szinnyey-Merse Jenő, Farkas Géza és Barathy Béla országgyűlési képviselők kíséretében 1 óratájt érkezett a vámhoz, ahol dr. Orbán Kálmán polgármester üdvözölte. Üdvözlő beszédét és a miniszter válaszát múlt lapszámunkban már közöltük. A miniszter beszédének különösen az a része érintette jólesően a városi notabilitásokat, melyben megállapította, hogy a kormány és ő is arról győződtek meg, hogy a szomorú sorsú trianoni város önerejéből, minden áldozattal és erőfeszítéssel küzd a fejlődésért és életfeltételeiért. Ezt a tiszteletreméltó, heroikus erőfeszítést ő is és a kormány is a lehetőségig támogatni fogja Az iskolások virághintése és harsonás éljenzés között vonult ezután a miniszter a vármegye- házára, hol rövid pihenőn főispánunk vendége volt. Majd a Szárhegyre vonult kíséretével. A napok alatt szinte rögtönzött ut, mely Hegyközségünk elnökének páratlan fáradozását dicséri, fényesen állta ki a próbát s az autók percek alatt értek el a villa bejáratához, ahol létét, átvetette magát az asztalon, társaival együtt kirohant az uccára, autóba ültek s elvágtattak. Igen ám, csakhogy a néger négy társával együtt utánuk iramodott, egy ucca torkolatánál elállta útjukat s csak az mentette meg őket a négerek bosszújától, hogy nyolc rendőr megjelent a sarkon és gummibotjaikkal a négereket leverték s barátaink ezalatt elmenekülhettek. Mig Amerikában voltam, szinte autentikus helyről hallottam, hogy a newyersei országúton egy autóbusz utasait négy fegyveres bandita megállította, teljesen kifosztotta s azután tovább engedte őket. Nagy hiba, hogy magánosoknak nem ad az állam fegyverviselési engedélyt s e tekintetben oly szigorú a törvény, hogy akinél revolvert találnak, hat évi súlyos börtönnel büntetik. így tehát még a lehetősége sincs meg annak, hogy ilyen alakok ellen valaki védekezhessék. (Folytatjuk.) Oláh Istvánné a Mansz elnöke üdvözölte 70 újhelyi magyar asz- szony s a Mansz leányegyletének gyönyörű hölgykoszoruja élén pár meleg szóval a minisztert, kinek Orbán Izabella remek csokrot nyújtott át. Kedves jelenet volt, mikor egy ennivalóan aranyos kis leány — pá Klebi bácsi — megszólítással üdvözölte a minisztert, aki magához emelte s összecsókolta az ügyes kis csöppséget. Fogadás után a miniszter közelebbről is megtekintette a környéket, azokat a helyeket, amelyek a Mansz üdülőtelepének s a tervezett erdei iskola létesítésére alkalmasak. A minisztert valósággal meglepte az egészséges, ózon- dus, a természet szépségeivel megáldott tájék. A villa fenyvesei alatt Vz3 órakor kezdődött a Mansz kiváló asszonyainak gazdasszonyi tudó mányát, Ízlését, konyhaművészetét dicsérő közebéd. A koros, kitűnő asszu- és szamorodni borokat a város és az újhelyi szőlősgazdák ajándékozták az ebédre. Az ebéden szebbnél-szebb magyar ruhás leányok szolgáltak föl a tőlük elválaszthatatlan ízlés, kedvesség és tapintattal. Ábrahám Vally és Edith, Boronkay Bäby, Dómján Baba és Aranka, Győry Margit, Gyarmathy Anna, Kail Márta és Edith, Nyeviczkey Anna és Bözsi, Orbán Angyalka, Pet- rasovszky Gyógy a, Stoff ián Ica, Szent-Györgyi Judith, Szentgyör- gyi Sári, Szirmay Sári, Várjon Dundi és Zwolenszky Bözsi neveit tudtuk feljegyezni — szebbnél- szebb leánykák neveit, akiknek dekoratív megjelenése pompás harmóniában vegyült el a szabad természet örökszép hangulatával. A miniszterre Emődy László kir. törvényszéki tanácselnök mondott poétikus szépségű, a történelmi távlatokba, a kultuszminiszter gazdag kulturprogramjába elmélyedő beszédet. (A beszédet szerdai számunkban közöljük.) A miniszter válaszában abból a parlamentben tett kijelentéséből indult ki, hogy a kultusztárca ma tulajdonképen honvédelmi tárca. Ma, amikor a békeszerződés megfosztotta az országot fizikai eszközeitől, nincsen más fegyver az ország kezében, hogy a reménységért küzdjön, mint a kultúra. Nem akarja azt mondani, hogy nem került még sor a magyar virtusra, egyenlőre azonban nincsen más fegyver a kezünkben, mint a magyar kulturfölénnyel kimutatni azt, hogy igazságtalanul sújtott ránk Trianon Nem szereti az olyan minisztert, aki csak beszélt és nem cselekszik. Ezért ment el Berlin és Róma egyetemére, ahol megmagyarázta azt, miért van Magyarország mai helyzetében. Magyarország évszázadokon át védte a török veszedelem ellen Európa kultúráját. Ha átengedte volna a testén a i) kultuszminiszter látogatása Ujhelyben Bevonulás — Közebéd a Kovács-villában — A miniszter látogatása a tanintézetekben — Az elemi iskolások torna- és énekbemutatója — Délutáni tea a főispánnál törököt, akkor ma Közép-Európa állana azon a műveltségi nívón, amelyen ma Nyugat van. Magyarország nem akarta a háborút. Az egyetlen államférfi, a magyar miniszterelnök volt, aki tiltakozott a háború ellen. Még se ismernek minket odakint, mert a régi Ausztria diplomáciája részben meghamisította, részben elsikkasztotta Magyarországot. Ezzel együtt működött a nemzetiségek propagandája, amely rákente az országra azt a rágalmat, hogy idehaza elnyomják a más nemzetiségüeket. Ezt a rágalmat odakint elhitték, ebből a tudatlanságból fakadt a trianoni ítélet. Azonban már kezd derengeni, a magyar művelődés fényénél kezdik felismerni a magyar igazságot. Idejött a világ legkitűnőbb borának vidékére. Azt kell látnia, hogy amig a világ nagy borvidékei öntik a gazdagsá got, addig a Hegyalján csak szomorúság terem. Nincs más segítség, mint ökölbe szorítani a kezet, összeszoritani az ajkakat, dolgozni és hinni abban: nem, nem, soha. Lesz még feltámadás. Az ebéden mintegy 45 en vettek részt a meghívottak. Sok szó beszédre adott alkalmat, miért nem rendeztetett nagyobbsza- básu bankett, melyen a város közönségének, hivatali életének valamennyi számottevő egyénisége részt vehetett volna. A kultuszminiszter a főispán előtt aláhuzottan hangsúlyozta, hogy az iinnepeltetést mindenké pen kerülni óhajtja s ha már elkerülhetetlen, szeretné, ha az ebéd is lehető szűk, intimebb körben rendeztetnék — a szabadban. Erre tágabb hely — a szabadban való rendezés nehézségeit is tekintve — nem kínálkozott — s igy az ebédre még a hivatalvezetők közül is C6ak azok nyerhettek meghívást, akik a kultusztárcával közelebbi vonatkozásban állanak Ebéd után a miniszter a főispán és polgármester kíséretében a tanintézeteket látogatta meg: a Carolineum intézeteit, a reálgimnáziumot, a felső kereskedelmi és állami polgári iskolákat. Az intézetek bejáratánál az igazgatók a tanári testületek élén fogadták, üdvözölték s kalauzolták a minisztert, aki a legnagyobb érdeklődést tanúsította, úgy az intézetek elhelyezése, mint azok felszerelése s a szükséges tennivalók és kívánalmak iránt. Minden iskola remélhet fejlődést és haladást a miniszteri látogatás nyomán. A Carolineumnak már biztosítva van az anyagi segítség az építkezéshez, fejlesztéshez. — Huber Imre reálgimnáziumi igazgatóval közölte a miniszter, hogy 100.000 pengőt már kiutalt a rend- főnökség rendelkezésére s az igazgatónak juttatta a szerencséd hogy erről a rendfőnökséget azonnal értesíthesse. A polgári fiúiskolának megadta az engedélyt, hogy a „Kossuth Lajos áll. polg.
