Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)

1927-07-10 / 49. szám

Ötvennyolcadik évfolyam. 49. szám. Sátoraljaújhely, 1927. julius 10 Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre. . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 16 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. közérdeknek s nemzeti szem­pontból kivánhatunk-e na­gyobb erényt ennél. A felsőház nagy megértés­sel hallgatta a népjóléti mi­niszter fejtegetéseit s csatla­kozott az ő felfogásához. Ennek lett a következménye, hogy a felsőház is elfogadta a munkásbiztositásról szóló törvényjavaslatot, ami szoci­ális téren igen nagy előreha­ladást jelent. Ilyen előzmények után a felsőház összetétele garancia arra, hogy minden modern, korszerű előrehaladásnak csak támogatója lesz. A borpiac helyzete Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Társadalmi befektetés Hat hónappal ezelőtt ült össze a felsőház s ha most, kapuzárásakor visszapillantást vetülik munkásságára, meg kell állapitanuk, hogy várako­zásaink teljes mértékben be­teljesedtek. A felsőház ösz- szetétele méltó színvonalat biztosított törvényhozásunk­nak, mert ülésein bármily kérdés vetődött is fel, olyan értékes, tárgyilagos s a napi politikán felülálló bírálatok hangzottak el, amelyek való­ban a köz érdekeit szolgálták. A felsőház kapuzárásakor meg kell állapitanunk, hogy munkáját jól, derekasan, az ország minden rétegének ér­dekeit szem előtt tartva vé­gezte. Utolsó ülése, amelyet ebben a ciklusban tartott, méltó volt minden előzőhöz, méltó ahhoz a törvényjavas­lathoz, amelyet épen tárgyalt. Előkelő személyek ajkáról hangzott el beszéd a munkás- biztositó javaslattal kapcsolat­ban s a szónokok között szerepelt József királyi herceg is, aki pompás beszédben zengett himnuszt a magyar munkásságról, amelyet mód­jában állott megismerni azok­ban a nehéz időkben is, ami­kor a hazát fegyverrel kellett szolgálnia. A legkisebb mun­kásnak is éreznie kell, hogy bajában nincs magára hagyva, ezt kivánta József főherceg a felsőház diszes csarnokában, amire Vass József népjóléti miniszter válaszolva kifejtette, hogy a kormány miként fogja szolgálni szociális törvények utján a munkástársadalom érdekeit is. A kormánynak az a felfogása, hogy a leg­jobb társadalmi befektetést teszi akkor, amikor szociál­politikával foglalkozva, minél elhagyottabbak s minél arra rászorultabbak érdekeit védel­mezi. Ezek a szociális alko­tások lesznek hivatottak arra, hogy mindazok, akik egy társadalmi berendezkedés el hagyottjai, sorsukon szociál­politikai utón történjék segités. Vass József miniszter ebben a felsőházi beszédben a leg­magasabb piódesztálra helyez­te a munkát, annak fontos­ságát úgy az egyén, mint a társadalom, de legfőkép az állam szempontjából, a köz érdekeit tekintve méltányolta és dicsőítette, amely kiaknáz- hatatlan lehetőséget, biztosit minden nemzet számára, ame­lyik ezt valóban meg tudja becsülni. Nagyon jól fogta meg a miniszter a munka megbecsülésének kérdését' ak­kor, amikor junktimba állí­totta ezt a dolgozók tömegé­nek életviszonyaival s a mun­kát nemcsak elvégezendő tel­jesítménynek, hanem kellőleg honorálandó produktumnak is nevezte. Az állam szempont­jából, de a társadalmi rend, a békesség s a zavartalan lelki harmónia érdekében is szükséges, hogy a kormány minél nagyobb befektetéseket tegyen szociálpolitikai téren, mert ha ezen az utón okos intézkedéseket teszünk, elkép­zelhető e, hogy súlyos forra­dalmi megrázkódtatások kö­vetkezhetnek országunkra gaz­dasági okok miatt. Az ilyen társadalomban élő egyén sze­mélyét képes alárendelni a a ZEBPLÉH EREDETI ÉÉI Roily Irta: Kossuth János II. Családi éleiét jellemző esetként szolgáljon az, amikor fonákjára fordult eszébe egy fixa idea fura- kodva be, aminek a hatása alatt horribilis ostobaságra szánta el magát. Volt egy kis leánya, akit a szépségéről és angyali jóságáról messze földön hires édesanyja, Usz Borbála asszony, hol maga gondozva, hol hires nevelőintéze­tekbe neveltetett serdülő koráig fel, amikor is a párját ritkított úrnőt kora halál érte. Ez körülbelül 1810 ben történt. A kis leány szakasztott mása volt elhalt édes anyjának nemcsak ritka szépségét, hanem szelídségét, jó­ságát is örökölte annak. A gyer­mek, aki úgy érezhette magát ár­vaságában lehetetlen természetű atyja mellett, ahogy egy kis ma­Ezzel a címmel a Tokajhegyalja közönségét legközelebbről érdeklő cikk jelent meg a Zemplénvárme- gyei Gazdasági Egyesület értékes szaklapjának, a Zempléni Gazdá­nak ma megjelent számában Deák Andor m. kir. szőlészeti és borá­szati főfelügyelő avatott tollából. A termelők és kereskedőkre nézve egyaránt értékes cikket a még szélesebb körben való nyil­vánosság számára, laptársunk szer­kesztőségének szives engedelmé- ből, mi is egész terjedelmében le­közöljük. * Talán nem lesz felesleges munka, ha ezúttal pár szóval megemléke­zem az európai bortermelő álla­mok jelenlegi borpiacáról. Köz­ismert dolog, hogy 1926. évben nemcsak hazánkban, hanem egész Európában rossz volt a szüret. | Emiatt aztán Franciaország, mint dár érezhetné, ha egy fülesbagoly kietlen odvába tévedne, sokat szen­vedett a természetétől messze el­ütő minémüségü környezetben. Gyakran engesztelte meg könnyei­vel is a nekiszilajodott apát, hogy valamely durva cselekedetétől visz- szatartsa. Valóságos jótékony nem­tőjévé lett a vad tivornyafészek­nek, reménysége és oltalma a ház népének. Mindez, ahelyett hogy szeliditö hatással lett volna a beszkidi Orlando furiozóra, elked­vetlenítette azt, s amint fentebb már említettük, egy fertelmes gya­núra szolgált rá. Hát ha ennek a szelíd bájos teremtésnek az erei­ben nem is a Rollyk vére csör­gedez ? Amint a gyanú férge még kö­vérebbre hízott, elhivatta fiskálisát s komolyan megtárgyalva a dol­got, aziránt kezdett érdeklődni, hogy mi a módja annak, ha va­laki a gyermekét ki akarja tagadni vagy köteles részre akarja szorí­tani, vagy másfajta csúfsággal akarja illetni. legnagyobb bortermelő állam is csak részben tudja borszükségletét fedezni, ez évben aztán mondhatni hogy borszükségletének csaknem egy harmadát külföldön kénytelen beszerezni. Olaszország éppen hogy csak el van látva elegendő borral és csak kis mennyiségű az a készlete, amit külföldre exportálhat. Csehszlovákia mint rendesen, úgy ez évben is importra szorul, mert neki a piaci követelményeknek megfelelő eladásra való alkalmas bora nem igen van. Ami borkész­lete van, az is rendszerint közön­séges savanyu áru, amihez lágyabb, nehezebb, de egyúttal erősen háza- sitásra alkalmas borokat kénytelen más államokból beszerezni. Németország mint rendesen, szintén importra szoruló állam, mivel legnagyobbrészt kevés és fő­ként kommerce borai vannak. Ju­goszlávia ugyan el tudja látni magát Tupinszky uramnak fel kellett csavarni a srófos prókátori eszét, mert ismerte jól a gazdáját, aki egyik képtelen őrültséget a má­sikra halmozott életében, erre a legujabbra is képesnek tartotta. A józan ész argumentumaival elő nem állhatott. Hogy nincs jogcím hozzá. Hát mi a hét sárkánykigyó az a jogcím ?! Akarom és punktum, lett volna rá a válasz. Majd bi­zony holmi érthetetlen mükifeje- zésekkel fogja engedni magát za­vartatni ! Ha pedig megpróbál a lelkére beszélni, nemhogy falra hányja a borsót, de egyenesen olajat önt a tűzre. Időt akarva nyerni, mellékvágányra terelte az ügyet. Hogy hát ilyesmi az ő prak- szisában még nem fordult elő, utána kell néznie, esetleg nálánál verzátusabb emberek tanácsát ki­kérni stb. stb. Az az orvosság aztán, melyet ez ellen a Roily áfium ellen kieszelt, igazán dicséretére vált eszének és emberösmeretének egyaránt. Titokban hozzá látott a kis ál-

Next

/
Thumbnails
Contents