Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)
1927-09-04 / 63. szám
( tvennyolcadik évfolyam. 63. szám. Sátoraljaújhely, 1927. szeptember 4 Megjelenik hetenként kétszer tserdfcngós szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) í Zemplén Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: jj négyzetcentiméterenként. NyUttór soronként 16 fillér Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. ssa A FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR ♦ FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni^örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Szuronyok hatalma A Párizsban ülésezett Interparlamentáris Unió leginkább a fegyverkezések korlátozásáról konferenciázott. A kérdés tanulmányozására kiküldött külön bizottság tervezetet dől gozott ki, mely megállapította miként volna keresztülvihető az egyes államok különleges helyzetének tekintetbevételével a további fegyverkezés megszüntetése s ezen keresztül a fokozatos leszerelés megvalósitása. Láttuk, hogy a leszerelési konferenciák a hatalmaknak egymásba ütköző érdekellentétei miatt eddig sikertelenek maradtak, a probléma elhúzódott s maga a közvélemény is bizonyos idegenkedéssel vonakodik a kérdés megoldására nyomást gyakorolni. Pedig az elfogulatlan közvéleménynek volna leginkább módjában szétvinni a népek és nemzetek tagjai közzé azt a gondolatot, hogy a népek békéje és az államok biztonsága kölcsönös garanciák által megteremtessék. A magyar csoport ebben a munkásságban is komoly részt vett s Berzeviczy Albert, a hivatalos delegáció elnöke, nagyhatású argumentációt adott felszólalásában a probléma gyakorlati megoldása érdekében. Sajnálattal hivatkozott arra, hogy az országok társadalmának az a bizalma, amely a különböző konferenciák feladataiba volt vetve, erősen csökkenőben van és ily csökkenő remény mellett kell hozzáfogniok a megértést és békét munkáló tényezőknek akár a Nemzetek Szövetségében, akár a Népszövetségi Ligákban, akár az Interparlamentáris Unióban a lefegyverzés és biztosság összefüggő kérdéseinek megvitatásához. Reménynélkül, a munka meddőségének tudatában és tapasztalva, hogy a kérdést egyes államok nem akarják politikai vonatkozásaitól függetleniteni kell, különösen az úgynevezett legyőzött és ténylegesen lefegyverzett államok társadalmának, részt venni a konferenciákon. Ily nehéz helyzetben van a magyar is, melyet állandóan fenyegetnek a környező államok katonai felsőbbségük, fegyverkezésük és kifejezett militarista irányuk által és mégis mindig ugyanezek az államok hivatkoznak biztonságuk hiányára anélkül, hogy a leszerelés tekintetében csak egyetlen lépést is tettek volna. Az a mindinkább erős- bödő köztudat, hogy a béke- szerződések, igazságtalanságokat hoztak és a tényállás, hogy a békeszerződést hozó hatalmak és pártfogoltjaik a a felfegyverkezés szándékának adják nap-nap után tanubizo- nyitékait, megingatja nemcsak a szerződések állandóságába vetett hitet, hanem meggyőzi az embereket azok tarthatatlanságáról is. Európa mai rendje a szuronyok hatalmára van alapítva, pedig békét szuronyokra alapítani állandóan nem lehet. Tessék a békeszerződéseket minden ré szűkben keresztülvinni s ne- csak az egyik félre rótt terhek viselésén őrködjék a a másik fél szuronya, hanem ébredjen fel a morális felelősség és becsületérzés is azokban az adott szó és vállalt szerződési kötelezettség betartására. Ha pedig egyes rendelkezések végrehajthatatlanoh, revideálni kell az egész szerződéskomplexumot. De, hogy egyes országok, a hatalmasabbak, kiválogassák maguknak azokat a rendelkezéseket, amelyek rájuk kedvezőek s be ne tartA belvizrendezésl kérdések tárgyalása céljából a nyári közgyűlésből kiküldött bizottság f. évi augusztus hó 31-én ülést tartott, melyben báró Sennyey Miklós elnöklete alatt dr. Barathy Béla alel nők, id. Csajka Endre, báró Sennyey István, ifj. Meczner Béla biz. tagok és Ujváry Dezső ig. főmérnök vettek részt. A bizottság részletesen foglalkozott azokkal a kérvényekkel, melyeket az érdekeltség köréből az utóbbi években fokozottan jelentkező és a mező- gazdasági termelésre káros belviz- bajok orvoslása iránt nyújtottak be. Figyelembe véve az irányadó műszaki szempontokat, valamint a sák azokat, amelyek a másikra kedvezőek, ez az ököljog uralmára vezet és az úgy kezelt békeszerződések végül senkit sem fognak kötelezni. Ha tehát hirdetik a szerződés szentségét, tartsák be azok is, akik annak érinthetetlenségéről szónokolnak, elsősorban vigyék keresztül a lefegyverzést, mert ellenkező esettel maguk szolgáltatnak fegyvert a letaposott ellenfelek számára. rendelkezésre álló anyagi eszközöket s mérlegelve az egyes kérelmek közérdekű voltát és gazdasági jelentőségét, a bizottság úgy határozott, hogy a folyó évi őszi munkaprogram keretében a következő munkálatokat indítja meg: a karádi főcsatorna alsó 4T km-es szakaszának mélyítése és bővítése, a vajdácskái főcsatornán megkezdett mélyítés folytatása a bodrog- halomi és alsóbereckii határokon, a felsőbereckii főcsatorna alsó 2 km-es szakaszának tisztítása, a Nagytó-i csatorna építése Bodrog- halom határában, a pácini legelőcsatorna és Cigánd község határában a Béla-tanyai csatorna kieseményeinek, a többi közt azt is, mikor Kelecsényben Szency András nemes ember létére bitóra került. Hogy rászolgált, ahhoz nem fért kétség, mert paraszt (armalis) nemes ember létére vezetője volt a vidék fellázadt parasztságának és különösen a felesége excellált a legvadabb kíméletlenségekben. A statáriális biróság a „mitgefangen mitgehangen“ kérlelhetetlen princípiumát alkalmazva—nem törődve azzal, hogy a nemes embernek pallos dukált és nem istráng — a delikvens tiltakozása dacára nem tett kivételt. Mikor a sor Szenczy- nére került, azt a gráciát kérte a kivégzésre kivonult komissiótől, hogy csecsszopó kis fiát az akasztófa alatt még megszoptathassa, amire engedelmet is nyert. Sokan emlékeznek még Szenczy Ferencre, az emberkort ért gyermekre, aki holtig emlegette, ha indulatba jött, ami mint zehernyés, perpatvarkodó hajlamú emberrel gyakorta megesett, hogy ellenfelét azzal a kijelentéssel rémitette el: „Te, apámat, anyámat felakasztották, tudd meg, hogy én se félek az akasztófától!“ (Vége köv.) 0 Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat munbaprogramja fl ZEMPLÉN EREDETI TÍRCÉIS Roily Irta: Kossuth János XII. Amint a néhai özv Pereszlényi Istvánná úrnő, Reviczky Gusztáv és Szentkirályi Albert által gyűjtött jegyzetek, a néhány évvel ezelőtt elhalt Lehoczky Endre szinnai plébános által nyújtott felvilágosítások, de a néphagyomány is egy behangzóan bizonyítják a harmincas évek elején történt a sirhábor- gatás Szinnán és nem Sztakcsiny- ban és az újra való eltemettetés körül Kossuth Elek nem intézkedhetett, aki — amint tudjuk — a múlt század utolsó s a jelen század első éveiben élt és viselte a főszolgabírói hivatalt. Az 1831-iki pórlázadás, amelynek nemsokára gyászos centenáriumát érjük meg, szomorú emléke a múlt század elei vármegyei korállapotoknak s elsősorban a rég anachronizmussá vált megyei köz- igazgatásnak. — Visszapillantva a sok tekintetben specifikus tünetekre, ha szükebb, sőt legszűkebb mederbe szorítjuk a gondolatmenetet, megállapíthatjuk, hogy a példabeszédben, amely szerint „aki káros az rendszerint bűnös is“ sokszor igazság vagyon A pórlázadás elfojtását követett bünperek aktáiba nem állt, s amint tudjuk ma sem áll módunkban betekinteni, mivel azokat az események lezajlása után a Helytartó Tanács felvitette Bécsbe, ahonnét soha többé vissza nem kerültek. De hogy a perek nagy része „breviter et confusu“ intéztettek el és hogy igen sok esetben az ítéletet a vak bosszú diktálta a tárgyi igazság és a humanizmus szuverén megvetésével, arról a hagyomány eleget beszél az egri hóhér egy visz- szamaradt számlájával együtt, mely akta töredék archívumunk egy gyászos emléke a boldogtalan korból. Az egzekuciók tömege, amelyekről a hóhér beszámol, eszünkbe juttatja a Monmouth herceg nevéhez fűződő angol pórlázadást, melynél a rögtönitélő bíráskodást is a hóhér végezte, csakhogy mindaz II. Jakab király uralma alatt történt, amely csaknem kétszáz évvel előzte meg a zemplénit. A hagyomány több epizódját őrizte meg a pórlázadással kapcsolatos terrorisztikus megtorlás
