Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)

1927-08-31 / 62. szám

1927. augusztus 31. ZEMPLÉN 3. oldal — Három évi fegyház lopásért. Spala József és Bellái István tarcali legényeket a tarcali Hangya szövetkezet terhére elkö­vetett többrendbeli, folytatólagosan elkövetett lopás büntette miatt vonta kedden a kir. törvényszék felelősségre. A vád szerint a múlt év második felében lábtó segítsé­gével az ablakon keresztül jutot­tak az üzlethelyiségbe, ahonnan több alkalommal 22 és fél millió korona értékű különféle árut, va­lamint készpénzt loptak. A legé­nyek tagadták a terhűkre rótt bűncselekményeket, de a kihall­gatott tanuk igazolták a vádat. — A kir. törvényszék mindkettőjüket 3—3 évi fegyházra ítélte. Az ité letben a kir. ügyész megnyugo dott, mig az elítéltek felebbeztek. — üem vették vissza az Egyetértést az első osztály­ba. Az Északmagyarországi L. A. Sz. kedden este tartott ülésén tár­gyalta a SESC azon kérelmét, hogy helyezzék vissza az első osz­tályba. Az alszövetség a kérelmet nem találta teljesíthetőnek. — Jogerős 4<iáin István büntetése. Felebbezés folytán a Kúria foglalkozott Ádám István kőműves bűnügyével, akit a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék gyermekrontásért két évi fegy­házra Ítélt. A Kúria a benyújtott semmiségi panaszokat elutasította és helybenhagyta a törvényszék, illetve a tábla Ítéletét s így az télét jogerős. — A dicsőség útja. Ismét világhírűvé lett egyetlen film ut­ján két ember: az egyik Janet Gainor, a másik Chales Farrell. Mindketten eddig kisebb szerepe­ket játszottak és talán sohasem emlegették volna világszerte ne­vüket, ha Frank Borzage, annyi nagyszerű Fox-iilm rendezője fel nem fedezi őket és rájuk nem bízza a „Hetedik menyország« cimü remekművének lőszerepeit' A film newyorki bemutatója óta úgy beszélnek Janet Gaynorról és Carles Farrel-ről, mint Ame- kai legnagyobb filmszínészeiről. .— Középiskolai alsó osz­tályú tannlökat teljes ellá­tásra elvállal egy tanári kurzust végzett róm. kát. pap. Internátusi rend, állandó felügyelet, lecke­kikérdezés, jó bánásmód, egész- i séges, modern lakás a gimnázium- 1 mai szemben, fürdőszoba, szép ! udvar. — Cim a kiadóhivatalban. GRAND HOTEL FARK NAGYSZÁLLODA BUDAPEST VIII. BAROSS TÉR 10. Telefon : J. 330-82, 330-83. A főváros legnagyobb és legkényel­mesebb szállodáinak egyike 200 szobával a Keleti pályandvar érkezési oldalával szemben. Központi gőzfűtés, állandó meleg és hideg vízszolgáltatás. Szobák 3 pengőtől feljebb. Kitűnő konyha. — Fajborok. — Családi kávéház elsőrangú ci­gányzenével, nyári terrasesal. Különtermek. — Meghűlésnél, náthánál,to- | rokfájásnál, idegfájdalmaknál szag­gatásnál naponta fél pohár ter­mészetes »Ferenc József» keserü- viz rendes gyomor- és bélmükö- dést biztosit. Egyetemi orvosta­nárok véleménye szerint a Fe­renc József víz hatása gyors, kellemes és megbízható. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben. Tanuljunk! A Magashegyi Széli József ki­látótorony olyan helyet foglal el, mintha örök idők óta ott állana és a város kiegészítő részét ké­pezné. Onnan körülnézve gyö­nyörű látvány tárul elénk Tekin­tetünket első sorban Sátoraljaúj­hely városa vonja magára, mely kiterjedtségével, tornyaival, zöld lombfedte tarka-barka házaival szinte impozáns benyomást tesz. Messziről szép, parkszerű a város, közelről némi csalódás ér ben­nünket. És mégis szeretnünk kell e viharverte végvárat, mint anya a pajkos és csúnya gyermekét, hiszen mégis csak az ő gyermeke és idővel megjavulhat A Magashegy körül gyönyörű hegylánc változatos kúpjaival, melyeknek oldalain és völgyeiben festői községek terülnek el. Mindenütt szinmagyar vidék s mégis közel ott van már az ország határa, mely szomorúan jelzi az elvesztett anyaföldet. A hegyek is komoran pillantanak át, mintha szemrehányást tennének nekünk, Itt, közel a határhoz építették fel a szép kilátót, hogy onnan szét­tekintve folyton lássuk vesztesé­geinket, hogy szüntelenül sajog­jon a szivünk érte. Ez a kilátótorony szimbólum. Nemcsak az egész környéken ural­kodik mint legmagasabb pont, hanem jelképezi az évezredes ma­gyar műveltséget, mely a magyart minden időben a nyugateurópai kulturnemzetek közzé sorozta és a nyugati műveltség védőbástyájává tette Ha végig tekintünk a magyar történelmen, aránytalanul sok ki­váló egyéniséggel találkozunk, akik nemzetünknek mindmegannyi kul- turharcosai voltak, akik istenál­dotta tehetségükkel és tudásuk legjavával az ország előbbrevite- lén fáradoztak. Nekünk is nem­csak magyar számbeli, hanem kulturfölényünket kell bebizonyí­tanunk Elvehetik tőlünk az ösz- szes földi javainkat, mindennemű kincsünket, de nincs az a hata­lom, mely szellemi túlsúlyúnktól megfosztana. Ezt a szellemi túl­súlyt kell nekünk is tovább fej­lesztenünk s hogy ezt elérjük, teljesítenünk kell a mai kornak egyik legfontosabb feladatát: a jövő generáció alapos, sokoldalú kiművelését. Ne féljünk attól, hogy a mű­veltség túlsúlyánál fogva egy bi­zonyos fajta szellemi proletáriátus fog előállni mely az életben nem tud kellőképen elhelyezkedni, hisz a kereskedő és iparos is csak úgy boldogulhat, ha kellő tudással bir. Az igazi műveltség mindenütt tért hódit és győz, még a jég hátán is megél. Az igazi tudás még „A ko­porsóból is kitör és eget kér 1“ — Petőfi még szegényeknek nevezi a tudósokat, de 1927-ben ezt egy­általán nem lehet állítani róluk. Igaz, hogy az ő érvényesülésük is gyakran a vakszerencsétől függ, de ebben a tekintetben Fortuna igen szeszélyes s nem tesz kü­lönbséget tanult és tanulatlan közt. A tudás nemcsak az egyének és társadalmi osztályok, hanem az egész nemzet nívóját emeli, a rágalmazók és megalázók fölé emel, fokozza és erősiti a nemzeti öntudatot, önbizalmat. Különösen fontos a határváro­sok műveltsége, amelyek kultúr­intézményeikkel a tudománynak és haladásnak mindmegannyi védő bástyái. Reméljük, hogy Sátoralja­újhely már nem sokáig lesz vég­vár, de addig is, mig ez a bol­dog idő eljön, akár atyafi, akár idegen lépi át e város küszöbét, kell, hogy lépten-nyomon érezze már e végvárban a velünk történt nagy igazságtalanságot. Ezt min­denek előtt a műveltség terjeszté­sével lehet elérni. Elsősorban a tanuló ifjúság be­csülje meg az iskola szent falait, fáradhatatlanul gyarapítva tudását. A bodrogközi járás főszolgabirájától. 1961/1927. szám. Pályázati hirdetmény. A nagyrozvágyi körjegyzőségben lemondás folytán megüresedett és a m. kir. belügyminiszter ur 54945/1927. sz. rendeletével betölteni engedélyezett segédjegyzői állásra pályázatot hirdetek. Az állás javadalma: a 62.000/1926. évi B. M. rendelet értelmében a megválasztottak rangosztálya sze­rbit megillető fizetés és lakbér. Felhívom a pályázni óhajtókat, hogy képesítésüket, magyar állampolgárságukat, eddigi magaviseletüket, er­kölcsi és politikai megbízhatóságukat igazoló okmányok­kal és születési anyakönyvi kivonattal felszerelt pályázati kérvényüket hozzám folyó évi szeptember hó 28-ának déli 12 órájáig annál inkább terjesszék be, mert a ké­sőbb érkező kérvényeket figyelembe venni nem fogom. A választás határidejét később fogom kitűzni. Riese, 1927. augusztus 24-én. Dr. Osváth főszolgabíró. De az iskolát elhagyó ifjúság se riadjon vissza a továbbképzéstől. Nagyszerűen ecseteli ezt az a régi magyar közmondás, mely azt kí­vánja, hogy „Légy okosabb apád­nál!“ s egy másik, mely szerint „A jó pap holtig tanul.“ Mennyi ambíciót, mennyi haladást rejtenek magukban e bölcs mondások 1 — Fiainknak jól meg kell ezt szívlel­niük, ha azt akarjuk, hogy a jövő generáció túlszárnyaljon bennün­ket. Nagy felületesség jellemzi a mostani ifjúságot: igen sokat és sokfélét tanul, de nagyon keveset tud. Ha meggondoljuk, hogy a modern technika és a sport nem­csak a háború alatt, hanem az utána következő néhány év alatt milyen óriási lépésekkel haladtak előre, milyen tért hódítottak nem­csak a tanuló, hanem a tanulmá­nyait végzett ifjúság között, milyen közkedveltségnek örvendenek, be kell látnunk, hogy az ifjúság szel­lemi tudása korántsem tartott lé­pést evvel. Ezt a hézagot kell ala­posan pótolni, ha egy jellemszilárd, becsvággyal és önbizalommal el­telt ifjúságot kívánunk az életbe kibocsátani. Leányainkat se féltsük a tudás erejétől. A műveltség sohasem volt házassági akadály ; ahol ezt állít­ják, ott a hozomány csekély és az igények túlzottak. Sőt akárhány­szor megtörtért, hogy Hamupipőke csinos zongorajátékával, ügyes francia csevegésével, kellemes éne­kével, olvasottságával, szép szava­latával meghódította a várva-várt herceget. A müveit nő férjének a szó legnemesebb értelmében vett barátnője, lelki meghittje, tanács­adója, a családi élet felszentelt papnője, ékessége. De ha valaki azt kérdezné, hogy mit tanuljunk, egy jóakaratu, rö­vid szóban foglalhatjuk össze a választ: mindent! Mert az életnek igen sok követelménye van s ha sikerrel akarjuk megállni helyün­ket, a tudás sokoldalúságával kell felfegyverkeznünk. Tanuljunk, művelődjünk, mert a tudás hatalmánál fogva nemcsak vissza tudjuk szerezni elvesztett javainkat, hanem meg is őrizni! A Mindenható adjon kitartást hozzá. Alexander Vümosné. 376/1927. szám. árverési hirdetmény. 160 pengő tőke, ennek 1927. évi május hó 10. napjától járó 8 százalék kamata és eddig összesen 57 P 63 fill, perköltség erejéig a sátoraljaújhelyi kir. járásbíróság 7000/1927. sz. végzése folytán a végrehajtást szenvedőnél 1927. évi julius hó 5-én biróilag lefoglalt és 2896 pengőre becsült ingósá­gokra az árverés — azon foglal­taik követelése erejéig is, akik törvényes zálogjogot nyertek — elrendeltetvén, annak Sátoraljaúj­helyben Wekerle-lér 6. sz. alatt leendő megtartására 1927 évi szeptember hó 2-ik napjának d. e. 10 óráját tűzöm ki, amikor a foglalás alatt lévő lovak, búto­rok, stb. a legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés melleit, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. * Amennyiben a követelésre idő­közben részfizetés teljesittetett, a fizetett összeg a követelésbe be lesz számítva. Az árverési vevő a vételáron felül köteles fizetni a vételi ille­téket és forgalmi adót is. Sátoraljaújhely, 1927 jul. 28. Gáli Vilmos kir. jbirósági végrehajtó

Next

/
Thumbnails
Contents