Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)
1927-08-03 / 55. szám
ZEMPLÉN 1927. julius 3. 2. oldal erejével, harcoljon értünk, de közben Kossuth Lajos mintájára emlékeztessen bennünket: — Segíts magadon, az Isten is segít! Ezeknek tudatában rendezzük ünnepségünket és tegyünk lehetővé mindent, hogy nemcsak a csonka országból, de a megszállás rabigáját szenvedő országrészekből is eljöhessenek az ünnepségre. Alakuljon egy rendezőbizottság, mely az idegenforgalomhoz szükségeseket is előkészíti, az ünnepség idejét, rendjét — a hatóságokkal egyetemben — megállapítja. A hatóságok, egyesületek és a lakosság egyetértőén hívják és fogadják vendégszeretettel magyar testvéreinket, kikkel együtt kell hirdetnünk Kossuth Lajos és első katonáinak halhatatlan emlékét, fiz újhelyi cserkészek Qaál gasztonnál Révfülöp, julius 30. Pihenők alatt, konyha körül, még a Balatonban is egyre többször hallom a fiuktól a Gaál Gaszton nevét. — Hát ti érdeklődtök a politikusok iránt is ? — Ááá. . . Végre az egyik újonc előáll. A parság szégyenli az esetet, azért hallgat róla. Csúnyán megjárták azzal a bizonyos Gaszton méltóságos úrral. — Teccik tudni úgy volt, hogy a megérkezésünkkor szerettünk volna csónakot bérelni. De hiába járt utána a parság, nem talált. Még odaát Bogláron sem. Pedig egész oda is elmentek Kafferka( Józsi bá’, meg a Gönice. (Ezt a civileknek úgy tessék írni, hogy A ZEMPLÉN EREDETI TflRCflia Roily Irta: Kossuth János VIII. Roily uram, mikor az első szüret bicskanyitogató lögymörét megkóstolta, menten kiadta a rendeletet, hogy az első szüret imhol az utolsó is legyen, vagyis megelőzte száz esztendővel Kállay volt pénzügy- miniszterünket azzal a parancscsal, hogy »vágjátok ki a szőlőt. “ Csak a neve maradt meg a nép ajkán, ma is „vinyinának* csúfolják. Még nagyobb és merészebb tervet forralt ki a nábob. Felcsap vasgyárosnak. Mikor belső titkos tanácsosai ellenvetették, hogy nincs ezekbe a sziklákba egy patkószögre való érc se, hát itt szarva közt fogja keresni a tőgyét, azt válaszolta, hogy : „mit tátja itt a száját haszontalanul az a sok paraszt, aló mars vasérc után!“ Mert hát volt a nagy urnák a Szepességen (Krompach körül) egy egész hegy- nyi vasköve, emitt pedig négy Czékus Tamás cserkész tiszt ur, Gárdonyi József segédtiszt ur és Gnädig László rajvezetö ur.) — Szóval, ahogy aztán este jöttek volna hazafelé Boglárról, vihar támadt s a hajó nem mert átjönni a Balatonon. De hát, ugye, a cserkész találékony, ók is találtak egy majort a közelben. — Bementek. Kaffka kereste a házigazdát. így kerültek össze Gaál Gaszton méltóságos úrral. Bemutatkoztak neki és menedéket kértek éjszakára. Kaptak. A ló istállóban két strájfa közé, még szalma almot is adtak nekik, meg egy pokrócot. — Ép akkor vonult keresztül a tanyán két lovász, egy ezredes ur három lovával, akik szintén kaptak szállást. Ők voltak az expedíció hálótársai. Nem a lovászok ! A lovak. Azt mondják, csendes hálótársak voltak. De a tábori kutyánkat, aki szintén velük volt, meg kellett kötni, mert Kicsit rugósak voltak a hálótársak. Mégis kötötték két cipőzsinórral a Kafferka lábához. — Ja! de előbb megvacsoráztak. Mert vacsorát is kaptak. A konyhája előszobájában meg is vendégelte őket a szives házigazda. A dicsekvő bevallás szerint a menü: szalonna, zöld paprika, kenyér és egy-egy csupor bor volt. A két lovász persze ugyancsak részt vett a lakomán. A csupor borok őket terhelik. — Ez után következett az alvás. — A korai ébredés kedélyesebb volt. A két lovász rájuk nyitotta az ajtót, bejött és elintézte a lovak reggeli szépítését, fölvetette az ágyukat. — Én rosszallóm, de ekkor elhangzott az egyetlen kritika. Kafferka megkérdezte: — Alólunk is kihordják az almot? Mert akkor fölkelünk. .. — A két lovász nem vállalta ugyan a dolgot, de azért felkeltek. Elbúcsúztak a gazdasszonytól (a házigazda aludt) és hazajöttek. — így esett az eset, Hitelesen. Csak el ne tessék árulni, hogy én beszéltem, mert a parság igen resteli az esetet... Csintalanul nevet a kis cserkész és szalad tovább dolga után, csak annyit szól vissza: — Emlékezetes egy eset... és viszi magával az „Eset'-et fiatal fogékony lelkében elraktározva — bele jövendő életébe. De én bízom benne, hogy ha egyszer összekerül Gaál Gaszton úrral az életben, nem fogja neki vissza adni a kölcsönt, amit a vele egy test egy lélek : cserkész liliomos feljebbvalói kaptak ÖméltóságátólAzt hiszem teljesen nyugodt lehet Gaál Gaszton ur. Ha felnőnek az újhelyi Kazinczy cserkészek és kikerülve az életbe, esetleg összetalálkoznak vele, akkor igaz magyar úri emberek módjára fognak viselkedni. Nyugodt lehet, nem fogják emlékeztetni erre az „esetre, mert — tessék tudomásul venni — úgy nevelik őket a feljebbvalóik ebben a táborban. (-S) Magóntanfolyam Budapest, Vili. Rákóczi-ut 51. Telefon J. 323-99. Olcsón és sikerrel készít elő bármely középiskola tananyagából összevont magánvizsgákra és érettségire, valamint az egyetem jogi és közgazdasági fakultásán vizsgákra és kolioquiumokra jggyzetekből vidékieket is. Felvesz korlátolt számban családi felügyelet alatt bennlakó növendékeket is. Válaszbélyeg csatolandó. SI BE TZ — Személyi hir. Speczián Gyula vezető-rendőrtanácsos öt heti szabadságát megkezdette. — Távol létében Tóth Elek rendőrtanácsos a kapitányság vezetője. — Szeptember lS-án lesz megtartva a Népkonyha javára rendezett ünnepély. Nemrégiben hirt adtunk arról, hogy a gr. Széchenyi-Wotkenstein Ernőné vezetése alatt álló sátoraljaújhelyi Népkonyha javára a nemes grótnő az agilis rendezőbizottság támogatásával f. évi szeptember hó 11-én kocsiversennyel egybekötött jótékonycélu sportnap rendezését tervezi. Amint most értesülünk, a sportnap dátumát megváltoztatta a rendezőség és azt szept. lB-án szándékozik megrendezni. Ezt előzőleg idejében fogjuk a nevezetesnek ígérkező nap programját közönségünkkel közölhetni. — Jubileumi naptár. 1527 (Négyszáz év) A mohácsi vész után1 megkapoan romantikus drámajszin- helye az újhelyi vár. Pálóczy István a vár ura elesett Mohács mezején, de szépséges özvegye: Ráskay Magda nem hiszi el férje halálát. Perényi Péter a szomszédos Patak várának ura, aki baj nélkül jutotthaza Mohács mezejéről első szerzeményéül az újhelyi várat és Ráskay Magdát akarja bírni, de kudarcot vall. Már lemond a várról és Magdáról, amikor nem várt eset történik. Egy éjszaka megnyílnak a vár kapui és Perényi hadai kitűzik a vár ormára a hóditó lobogóját. A vár kapujának rugója a szerelem volt. A szép özvegyet kapitánya, Ulrich spanyol lovag eredménytelenül ostromolta szerelmével. A szerelmi tébolyától elva- kitott ember akkor bosszút esküdött és árulóvá lett; megnyitotta a vár kapuját az ellenség előtt, azután megbánva tettét önkezével vetett véget életének. A mondák szerint a véres dráma helyét örökítette meg a „Gyilkos Korcsma.“ — 1827. (Száz év) Kossuth Lajos megalakította Ujhely szervezett tűzoltóságát. A tűzoltóság létszáma: 826 fő. — 1827. (Százév) Kossuth Lajos jegyzősége alatt az újhelyi ág. ev. egyház közgyűlése kimondja, hogy a prédikáció csakis magyar nyelven tartassák. Az eredeti jegyzőkönyv Kossuth Lajos fogalmazásában és kézírásával készült. Cime: A prédikációk mindétig és egyedül magyar nyelven tartassanak. — 1877. (Ötven év) A községi és körjegyzők egyesületének megalakulása. — /S77, (Ötven év) A II. Egyesült ipartársulat megalakítása. — 1897 (Harminc év) A kereskedelmi társulat megalakítása. — 1902. (Huszonötév) Sátoraljaújhely rendezett ta- nácsu város lett. — 1902. szeptember 14-én, Kossuth Lajos születésének 100 éves évfordulója alkalmából a város megjelöli Kossuth Lajos volt lakóházát. — 1902. A Kazinczy kör megalakulása —• kvadrátmértföldnyí őserdeje plusz mindezekhez a sok paraszt, kész volt az egyenlet. A fábíika egykettőre fel is épült (omladozó állapotában ma is látható még Szinna közelében) és aránylag rövid idő alatt kezdetét velte a gyáripar történetében ama hallatlan furcsaság, hogy a gyártól 150 kilométernyire (150 oda és 150 vissza, summa summárum 300 kilométer) eső felgyártandó nyersanyag az ingyen fuvar segítségével kombinációba vehetővé vált. És ennél a fuvarnál ne méltóz- tassanak izmos stájer, vagy pláne mecklenburgi lovakra gondolni, hanem ama vidék elkényszeredett gebéire, amelyeknek egy a múlt század elején arra járt angol, amint úti naplójába irta, a fajtáját sem tudta meghatározni, írván: „utaztam olyan szekeren, amelyből hiányzott a vas, olyan állatok voltak elébe fogva, amit nem ös- mertem, ott ,kony‘-nak (tótul: ló) hívják s a szerszámból, amibe az állatok voltak fogva, hiányzott a szij.“ ilyen szállítási lehetőségek mellett elképzelhető annak a vállalkozásnak a nyomorúsága, amelynél az elképzelhető haszon az ingyen munkából állhatott. Ajob- bágy — amint tudjuk — abban az időben az évi 52 napi lovas és 104 napi gyalogfuvar napszámon kivill bizonyos számú hosszú fuvarral is köteles voll a földesurat szolgálni, amely hosszufuvar nagyon is önkényesen volt kimérve. Hát bizony a szinnai vasöntöde a népnyuzás unikuma volt. De nem volt azon áldás a gazdára sem. Hogy meddig nyomor- gott, nem tudjuk, amit a kiégetett vasérc mennyisége után megállapítani lehetett, rövid lélegzetre vallott. Arra jártunkkor a szinnai kastély kertjében látható volt egy szerecsenhez hasonló emberalak, amit valami kariatid vagy kályhának^) gondoltak önthetni abban a hires gyárban. Valószínű, hogy az első és egyben utolsó példánya lehetett a fabrikatumnak» amelyre Smi'h Ádám, vagy valamely más közgazdasági klasszikus tudós bizonyára megfordult a sírjában. (Folyt, köv.)
