Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)

1927-12-25 / 89. szám

Ötvennyolcadik évfolyam. 89. szám. Sátoraljaújhely, 1927. december 25 Meffjalenlk hetenként kétezer zserdéu éa »sombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. adv) 1 I Előfizetési ár: 7 I Negyedévre. . 2 pengő #'C'TV/f'DT T7V\T1 M.J lul▼ JlJl Jl I\ 1 * ***■"-® ír" ^ I soronként 16 fillér POLITIKAI HÍRLAP I— _______ Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 100. aaam Báró MAILLOT NÄNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszekegy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország f eltámadásában I __________________ ‘Amen. j Karácsony i Irta: Zémann Zoltán Hallelujah! zendül fent a j kéklő magasságban... Valami szent meghatódott- J ság fogja meg a lelkeket. ; Valahogy közelebb jön ilyen- j kor ehhez a bús, fekete, bű­nös földhöz a mennyország, az angyalkacagástól hangos, meleg mennyország. Mintha valami szent delejes áram futná be a sziveket, a gyű­lölet, harag, a bosszú keze által messzedobott, egymástól messzetartott sziveket és kö­zelebb vonja őket egymáshoz. Fehér angyalszárnyak borul­nak a telkekre s mint az anyamadár szárnyai alatt a madárfiókák, egymáshoz me­legednek az emberek . . . Áldott karácsony . . . Jöt- tödre melegebbé válik a vi­lág. Kint akárhogy fű is a szél, akárhogy csikorog a hó, itt belülről, a szívben szent melegség támad. Bűbájos zso lozsmákat hal! a lélek, me­lyek messzi magasból jön­nek, talán angyalajkakról . . . ... Ma a magyar lehajtja fejét a karácsonyi békeangyal ölébe ... Fájó szive úgy meg­pihen áldó, égi keze érinté­sére, karácsonyi hangulat va rázsára. Béke kell nekünk. Szeretet a mi ^erősségünk. Béke és szeretet itt belül, e csonka hazában, hogy annál kemé­nyebbek, annál félelmeteseb­bek és diadalmasabbak le­gyünk — kifelé . . . Mikor ez a kettő, a béke és szeretet fonja, köti majd össze itt a magyar sziveket, mikor egy erős, bensőséges kézfogásra egymáshoz lépnek az egymást megérteni nem 3karó magyarok, mikor a falut és a várost, munkást é^ munkaadót, szegényt és gaz­dagot egy szent akarat egye­síti — az lesz a magyar ka­rácsony ! Istenem! Segíts e kará­csonyhoz ! . . . Ezt a karácsonyt csak hus- vét, csak feltámadás követheti! Külpolitikai tájékoztató Valko Lajos ^külügyminiszter a felsőház külügyi bizottságában hosszasan ismertette az általános külpolitikai ^helyzetet és elsősorban tájékoztatta a bizottságon keresztül az ország közvéleményét az úgy­nevezett erdélyi optánsper jelenlegi helyzetéről. Románia ugyanis egy igen átlátszó sakhuzással, Títulescu betegségére hivatkozva, halasztást kért a.[Népszövetségtől ebben a tekintetben, nyilván arra gondol­ván, hogy a döntés elhalasztásával nemcsak időt, hanem pert is nyer. A magyar kormány e kérdésben higgadt álláspontját megtartva, dokumentumaként annak, hogy a döntést az igazság álláspontján akarja kivívni, közvetlen tárgyalá­sokat kezdett a román kormány­nyal, amelyben pozitív ajánlatot tett a birtokper megoldására vo­natkozólag. Ez az ajánlat tisztán gyakorlati célt kíván szolgálni s lényege az, hogy a magyar állam­polgárok nem követelnék vissza természetben elkobzott szántóföld­jeiket és rétjeiket, amelyeket már szétosztottak, ellenben méltányos kárpótlást kellene Romániának fi­zetnie, viszont természetben köte- es volna visszaszolgáltatnia az erdőket, szőlőbirtokokat, gyümöl­csösöket s mindegyéb belsőséget. A magyar kormánynak erre a loyalis ajánlatára Románia mind- ezideig nem válaszolt, de már érezni lehet külpolitikai szempont­ból a magyar javaslat kedvező hatását. A kormánynak ezt a lé­pését a külpolitikai relációk meg­ítélése alapján csak örömmel re­gisztrálhatjuk, mert lényegileg semmit sem adtunk fel eredeti jogi felfogásunkból, csak félreértés, vagy félremagyarázás alapján le­hetne az ügynek olyan beállítást adni, mintha ennek ellenkezője történnék s az optánsper mellék- vágányra tolódott volna és ez a keskeny vágány csupán kompro­misszumos megoldás alapján hoz­hatna számunkra gyümölcsöt. Tény az, hogy a magyar kor­mány teljes egészében fenntartotta azokat az elveket, amelyeket Géni­ben képviselt s a Romániával való külön' tárgyalási plattform nem je­lent egyebet, mint perenkivüli egyezkedést, ami a vitás kérdés előbbrejutását számításunk szerint segíteni fogja. Szó sincs arról, hogy ezt a pert és annak egész komplexumát kivettük volna a nemzetközi fórumok ügyköréből, mert még abban az esetben is, ha a román kormánnyal sikerül egyez­séget létesíteni, akkor is fennáll a szüksége annak, hogy a Nemzetek Szövetsége biztosítsa ‘pótbirák ki­küldése által a vegyes döntőbíró­ságok működését. Nem lejtőre jutott tehát az er­délyi birtokper, ellenkezőleg újabb utat nyitottunk annak legjobb le­vezetésére, gondosan őrködve azon, hogy követelésünk lényegé­ből semmit fel ne adjunk, mert ez a per nagy horderejű elvi, de ugyancsak nagyjelentőségű anyagi kérdést van hivatva az igazság­szolgáltatás alapján eldönteni. — az igazságszolgáltatás alapján és nem politikai princípiumok figye­lembevételével, mert természetesen, ha precedens létesül arra, hogy a nemzetközi fórumok tisztára jogi vonatkozású problémákat politikai alapon döntenek el, akkor még csak látszata sem marad meg an­nak, hogy a Nemzetek Szövetsége és a nemzetközi vitás ügyek elin­tézésére létesített döntőbíróság ideális feladatát be tudja tölteni. Igen örvendetes dolognak tart­juk, hogy a kormány az utóbbi időben fokozott mértékben gondol arra, hogy a közvéleményt külpo­litikai kérdések felől tájékoztassa s reméljük, hogy az ilyen legille­tékesebb információk után nem­csak, hogy tisztán látja a nemzet külügyi munkánk útját, de ahhoz higgadt megítélésével segítséget is nyújt. Hangsúlyozottan mondjuk, hogy 9 TSroényhatósági Bizottság évnegyedes közgyűlése A hercegprímás üdvözlése. — Az alispán évnegyedes je­lentése. — Az erdélyi események megbélyegzése. — Hoz­zájárulás a balsa—kenézlöi hid építéséhez. — Újjáépül a vármegyeháza Bercsényi uccai része Zemplénvármegye Törvény ható sági Bizottsága Széli József főis­pán elnöklete alatt csütörtök dél­előtt tartotta téli rendes közgyű­lését, amelyen a csikorgó húsz fokos hideg dacára, szépszámmal jelentek meg a bizottsági tagok, hogy ez év utolsó közgyűlését tartva, újabb, fontos és a csonka vármegyének eredményt Ígérő ha­tározatokat hozzanak. Elnöklő Széli József főispán a közgyűlés megnyitása után javas­latot nyújtott be a hercegprímás üdvözlésére vonatkozólag. A köz­gyűlés a legnagyobb lelkesedés­sel elhatározta, hogy táviratilag üdvözli Serédi Jusztinián biboros- hercegprimást és a kinevezés fö­lött érzett örömének jegyzőkönyvé ben is kifejezést ad. A közigazgatási bizottságba név­szerinti titkos szavazás utján meg­választattak : Dókus Ernő, gróf Mailáth József, báró Maillot Nán­dor, Meczner Béla és gróf Szé- chenyi-Wolkenstein Ernő. a vár­megyei igazoló választmány és az állandó bíráló választmányba ugyan csak 5—5 uj tagot választottak. Bernáth Aladár alispán évne­gyedes jelentése szerint a keres­kedelmi minisztérium Balsa és Kenézlő községek között egy uj Tisza-hid építését határozta el. Szabolcs vármegye alispánjának meghívása folytán résztvett azon az értekezleten, mely a leiratban foglaltak megbeszélése, a szüksé­gesnek mutatkozó intézkedések megtétele s elsősorban az építke­zéshez előirányzott, de részben még fedezetlen összeg előterem­tése körüli helyzettel foglalkozott. Az értekezlet Zemplén vármegye, Sárospatak és Sátoraljaújhelynek anyagi hozzájárulását is kívánja. — A Rothermere lordhoz intézett üdvözlő iratot igen tetszetős for­mában, magyar és angol szöveg­gel (Forgács Gyula sárospataki ref. lelkész fordításában) elkül- dötte. Beérkezett 792 darab útlevél iránti kérelem, melyre kiállíttatott: az Egyesült Államokba 16, Kana­dába 17, más államokba 256, meg- hosszabbittatott 278 régi útlevél. A sátoraljaújhelyi m. kir. pénz­ügyigazgatóság adatai szerint a vármegye adófizetőinek adóhátra­léka november hó végén 891.889 pengő. E nagy adóhátraléknak egyetlen magyarázata az a nyo­masztó helyzet, melyben Zemplén vármegye adófizei' ■ özönsége már

Next

/
Thumbnails
Contents