Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)
1927-12-11 / 87. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1927 december 11 ben utunk az 589 méter magas Fekete-hegy mellett vezet el. Mi- kóháza, Radványt érintve a Kemence-patakhoz jutunk. A Kemence-patak völgyének kőkapui szűkülete igen alkalmas arra, hogy egy völgyzáró gáttal a völgy felső részében óriási kiterjedésű, mesterséges, gyönyörű tavat létesíthessenek (aránylag nagyon kis költséggel). Nyugatra esik Kéked-fürdő kénes tartalmú vizforrásaival — de bármere is haladjunk itt, szebbnél szebb helyeket találunk. Ugyanez áll a hegyaljai részre is és éppen ezért nem szabad késlekednünk, ki kell használnunk természeti viszonyainkat és e célból feltétlen szükségünk van a Hegyalja-Hegyközi Idegenforgalmi Szövetség megalapítására. — t. fi közeli falvakat is bevonta működésébe a Stefánia Szövetség helyi fiókja A Stefánia Szövetség helyi fiókjának a múlt hóban tartott közgyűlésén mint egyik legközelebb megvalósítandó programpont je- len'kezett a közeli községeknek bevonása a fiók működési területébe, másrészt az anya- és cse- csemővédö Otthonnak létesítése. Alig múlt el pár hét s ma már arról adhatunk számot, hogy mindkét lényeges programpont a megvalósulás közeli stádiumába jutott. Szerdán ugyanis dr. Petkó-Szandt- ner Aladár népjóléti minisztériumi h. államtitkár és Ipolyi Keller Lajos, a Stefánia Szövetség ügyvezető igazgatója városunkba érkeztek és miután a Stefánia Szövetség fiókjánál és a Napközi Otthonban látogatást tettek, részt vettek a Stefánia fiók választmányának br. Waldbott Frigyesné Mária Alice kir. hercegnő elnöklete alatt tartott ülésén. Az értekezleten elhatározta a választmány, hogy az Ujhelyhez legközelebb eső falvakat: Alsó- és Felsőbereckit, Széphalom, Hosszú - láz és Rudabányácska községeket bevonja a fiók hatáskörébe, illetve működését kiterjeszti ezen községekre is. Szóba került másrészről a tejkonyhával kapcsolatos anya- és csecsemővédő Otthon létesítése is, melynek felállítása egyelőre a szükséges helyiségek hiányán múlik. Minden remény megvan azonban arra, hogy ezt a nehézséget is leküzdi a fiók és ezzel a rendkívüli fontos ágazattal mihamarább kiegészíti működését, hogy az eddiginél is tökéletesebben fejthesse ki áldásos működését. — Ragyogó fehér fogsor a szítja diadémja, a mosolygó arc legszebb ékessége, örvendve tapasztalják ezt nap-nap után azok, akik a száj és a fogak cél szerű ápolására EGLEO fogpépet használnak. Tudományos összetételével legjobban bevált, mert fog- kő-oldó, antiseptikus, jól habzó, kellemes izü fogkrém. Sátoraljaújhely város monográfiája A „Magyar Városok Monográfiája“ szerkesztősége elhatározta. hogy megiratja és kiadja több magyar város, köztük Sátoraljaújhely r. t. város monográfiáját. Szeged és Nagykőrös monográfiája már megjelent. Ezidőszerint Miskolcon és Sátoraljaújhelyben folyik előkészítő munka. Nagyjelentőségű ez a vállalkozás. A magyar városok története az ország történelmével szorosan összefügg. A magyar városok a dicsőséges múltban az ország kultur gó cai voltak és a gyászos jelenben is azok maradtak. A magyar városok történetéből nemcsak a városok, hanem az ország egész népe is megismerheti a kulturális haladás minden eszközét, minden feltételét. Sátoraljaújhely város monográfiájának megjelenése különösen nagyjelentőségű. E megcsonkított, életfeltételeitől megfosztott város a jövő fejlődés nagy munkájához erői egyedül ezer éves történeti múltjából meríthet. A készülő monográfia Sá toraljaujhely ezer éves múltját fogja feltárni. A helyi szerkesztőbizottság megalakult. A bizottság tagjai megkezdték az adatgyűjtést. A monográfia anyagbeosztása a következő A szerkesztőbizottság tagjai és az anyag felosztása: Dr. Orbán Kálmán polgár- mester: Előszó. Márton Elek közig, tanácsnok: Ujhely múltja, jelene és jövője. Dr. Visegrády János f. ke- resk. isk. tanár: Ujhely az őskorban. Dongó Gyárfás Géza m. kir. kormánytanácsos: Ujhely a honfoglalástól a XVI11. század végéig. Prihoda Sándor jegyző: Ujhely a XIX. században. Dr. Dómján Elek ág. h. ev. főesperes : Kossuth Lajos Ujhelyben. Lánczi Aladár v. jav. hiv. főnök: Ujhely 1899-től a világháború kitöréséig. Dr. Ambrózy Ágoston kir. tvszéki biró: A nemzeti ellenállás Ujhelyben. Dr. Brunyánszky István a keresztény sajtóvállalat igazgatója: Ujhely a világháború alatt. Dr. Kossuth János ügyvéd: Ujhely a forradalmak alatt. Márton Elek közig, tanácsnok: Ujhely Trianon után. Dr. Emődy László kir. tvszéki tanácselnök; A város kulturális fejiődése. Kontraszty Dezső kegyesrendi tanár: a Pálosok és a Piaristák története. Prihoda Sándor jegyző: Az újhelyi egyházak. Szentgyörgyi Géza a Zemplén könyvnyomda rt. igazga tója: A társadalmi egyesületek működése. Csernyiczky Kálmán ipar- testületi titkár: Az ipar és kereskedelem fejlődése és hanyatlása. Dr. Kossuth János ügyvéd: Szőlőmivelés, gyümölcstermelés, erdő és mezőgazdaság. Dr. Ábrahám Gerő polgári isk. tanár: A városkörnyéke (turisztika). Lánczy Zoltán hirlapiró: Az újhelyi sport. Igyál KATHREINER-féle KNEIPP maláták ávét Nyitva soha nem kapható, hanem kizárólag zárt eredeti csomagolásban, Kneipp tisztelendő arcképével. Dr. Székely Albert ügyvéd: Ujhely tűzrendészete. Lánczi Aladár v. jav. hiv. i főnök; Az újhelyi közhivatalok. Az irodalmi értékűnek igér- ! kező mü előreláthatólag a jövő j év első felében jelenik meg. HIBEK — A ZEMPLÉN legközelebbi száma f. hó 17-én, szombaton a rendes időben jelenik meg. — Bem aprf inagyaror- “záRi ntja. A sebhelyektől torzult képű, vézna kis öreg Bem i József tábornok messzi Szíriából j útra kél, hogy újra szabad lengyel ; hazájában lelje meg örök nyugalma ! helyét. A szabadságharc legendás hőse ő, kit Petőfi és a székelymagyarok a rajongó szeretet nemes hevületével vettek körül. Az orosznak mindig legádázabb ellenfele volt az osztrolenkai hős, aki gyönyörű fegyvertényekkel irta be örök időkre nevét a magyar szabidságharc mindig dicső emlékű hőseinek sorába. A gyűlölt orosz túlerő őt is menekülésre késztette. Törökországba bujdosott, ahol még a hitét is megváltoztatta. Bem apóból Amurát basa lett Aleppó kormányzója. Most dec. 16-án 77 éve lesz, hogy a lengyel oroszlán Aleppóban Állatihoz tért. És mert azóta sokat fordult a világ — szülővárosa, a galíciai Tarnov is szabad lengyel föld lelt. Bem apót most hazaviszik a jó hazai földbe. Átvonul majd hazánkon is és a mi megcsonkított szegény hazánk büszke kegyelettel fogja elkísérni a határokig azt a hőst, aki értünk, szabadságunkért hullatta egykor vérét s akinek át vonuló, porló hamvai a feltámadás hitét sugározzák szerte a magyar lelkekbe. — Brmutiiló ti Vároni N/,inlinzb >n. Zsúfolt házzal honorálta az újhelyi közönség azt a hatalmas munkát, amit az Ipar testületi Dalárda végzett jótékony- célú estjének megrendezése körül. A dalárda, a csaknem teljes előadást betöltő ..Jessy“ c. operett szöveg és zeneszerzője: Guth Zoltán zenetanár, aki egyben rendezője és zenekarvezetője, és a darab szereplői egyformán gondoskodtak a sikerről. Az előedást a Dalárda énekszámai nyitották meg. Utána került színre az operett, ami színes muzsikájával szerzőjének etős, fejlett tehetsege mellett bizonyít De ép oly érdekes, kedves, rendkívül lendületes a darab szövege is A szereplők kitűnőek, de különösen ki kell emelnünk: Németh Árpádné, Szabó Vilma, Takács Ica, Kőszeghy Ica. Fred, Garanyi, Szopkó és Kleinman Gyulát. „Forog vagy nem forog ?“ címmel színre került parasztkomédiában sikerülteit alakították szerepeiket: Miklós Etus, Pap Gegyu, Boros Béla. — Az előadást hétfő este megismétlik. BIZTOS GfúXS. £ffYH£ C9C-KOlADE> HmMAJTCf » BRTELEFON: 982-85 CSAK EG FOGPÉPET CÉLSZE karács mélyen le Nagybecsű dús bri llián Elsőrend aranyékszi verseny eredet nagy választé raktár. Kedv Sárga ]á BUDAPEST. I Alapitví Sll va motorre a les karács finger ve Sátoraljau Fajú fáradtt EGYS én Jó meleg tések és s fáradtak; ganatok ke cipő szoriti nek; ha a tében meg< és könnyű lános kelle A SZENT gvógy Egy nagy i Főraktár: tár, Buda;
