Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)

1927-12-07 / 86. szám

Ctvennyolcadik évfolyam. 86. szám. Sátoraljaújhely, 1927. december 7 Megjelenik hetenként kétszer szerdán óa szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv) Előfizetési ár; Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. ffyllttér soronként 16 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. szám Báró MAILLOT NÄNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. szám. Emlékirat a Majhegyalja válságáról és a segítés módozatairól A Sátoraljaújhelyi Hegyközség és a Zemplénvármcgyei Gazda­sági Egyesület Szőlészeti és Borászati Osztályának ülése. A Sátoraljaújhelyi Egysé- I ges Hegyközség választmánya dr. Grosz Dezső elnöklete alatt a városháza tanácstermé­ben tartotta kedd délutánra egybehívott rendkívüli ülését. Az összejövetelre az okot az szolgáltatta, hogy Hegedűs Sándor miniszteri biztosnak legutóbb kibocsátott hirdet­ményét, amely a készpénz­kölcsönökre vonatkozott, a szőlőbirtokosság — létérdekét látva veszélyeztetve — nem fogadta rokonszenvvel, sőt határozott ellenszenvet muta tott iránta. Dr. Grosz Dezső elnöki megnyitójában rámutatott a Hegyalja nagyon súlyos hely­zetére, részletezte a miniszteri biztos hirdetményében fog­laltakat és leszögezte, hogy azzal nemcsak nem ért egyet, hanem szükségesnek tartja, hogy azzal szemben az érdé kéltség állást foglaljon. Beje­lenti a műtrágya akció siker­telenségét, ellenzi a szőlő­vesszőnek a Balaton melléké­ről történő szállítását, amit azzal indokol, hogy készpénz­zel kell kifizetni azt az érkező árut, amelyről nem lehet tudni, hogy útközben nem-e szárad el és egyáltalában használható e a szőlőgazdaságokban. Az akció során árusított kénsavas ammóniák 37 pengős árával szemben 31 pengős, hasonló feltételű ajánlat érkezett a Hegyközséghez. Majd az el­nök felkérésére dr. Búza Béla bemutatta a Tokajhegyalja válságáról és a segítés módo : zatairól készített emlékiratát. A nagy gonddal szerkesz­tett s a Tokajhegyalja válsá­gának okait részletesen meg­világító emlékiratnak legfonto­sabb része az, melyben javas­latot tesz egy 3 millió pengő kölcsönre vonatkozólag ezzel j a megoldási tervezettel: Alakitsanaka tokajhegyaljai pénz­intézetek a saját kebelükből egy szindikátust. Ennek a szindikátus­nak bocsásson rendelkezésére a kormány egészen olcsó kamatláb mellett 3 millió pengőt azzal a meghatározással, hogy ezt az ösz- szeget a szőlősgazdáknak folyósít­sák művelési költségre. A szindi­kátus felelőséget vállal a kormány­nyal szemben a kölcsönadott ösz- szegért. Viszont a szőlősgazdáknál való kihelyezésnél az egyes pénzin­tézetek saját felelősségükre járnak el. A kölcsön kezelése címén a bankok l°/o kamattöbbletet szá­míthatnak. A kormány megszabhatja, hogy a szindikátus tagjai csak azok a pénzintézetek lehetnek, amelyek nek e célra való hitelképességét a Pénzintézeti Központ akceptálja. Előírhatja a pénzek külön keze­lését és ellenőrzését a P. K. által, egyszóval mindent, hogy a köl­csönadott összeg kétséges ne le­hessen. A választmány nevében Lehoczky Sándor kir. kúriai bíró, törvényszéki elnök mon­dott köszönetét dr. Búza Bélá­nak az emlékirat megszer­kesztéséért, amit általános he­lyesléssel elfogadtak. Ezután egyhangúlag elhatározták,hogy az elfogadott emlékiratot dr. Búza Béla a Gazdasági Egye­sület gyűlésén ismerteti és indítványozza, hogy azt egy küldöttség gróf Bethlen István miniszterelnökhöz juttassa és és ugyanezen küldöttség jár­jon el az igazságügyminisz­ternél is a rabmunkák bizto sitására. A Szőlészeti és Borászati Osztály ülése. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület Szőlészeti és Borászati Osztálya Thuránszky László ny- főispán elnöklete alatt szerdán d. e. a Gazdasági Egyesület hivatalos helyiségében tartotta rendkívüli ülését, melyen Hegedűs Sándor miniszteri biztos is résztvett. — Thuránszky László elnöki meg­nyitójában ismertette az Egységes Hegyközség beadványát az ülés egybehivására és bejelenti, hogy a Hegyközség benyújtotta a választ­mánya által elfogadott s dr. Búza Béla által szerkesztett emlékiratot- Hegedűs Sándor miniszteri biztos bejelentette, hogy kísérletezett a földmivelésügyi miniszternél, hogy a kölcsönt az eredeti tervezet alap­ján megszerezhessék, de az állami garancia melletti kölcsönre hatá­rozott kijelentést kapott: nem lehet. Egy újabb terv merült fel, amelyre most várja a választ. Itt most arról van szó, hogy a Pénz­intézeti Központ rendkivüli hitelt nyújtson; vagyis az eddig, a pénzintézetektől kölcsönvett ösz- ; szegeken felül a szőlősgazdák újabb kedvezményes kölcsönöket vehetnének fel. A tárgyalás ked­vező stádiumban van és az ered­ményt mihamarabbra várhatjuk. Ismertette a miniszteri biztos azt is, hogy a Hegyalján a szőlőbir­tokosok jórésze nem veszi igénybe a kölcsönt s igy 2 millió pengő­ből — azt hiszi — kielégíthetők lesznek az igénylések. Ezután dr. Búza Béla olvasta fel emlékiratát, különösen kiemel­vén, mikép egy percig sem lehet kétséges az, hogy az akció a je­lenlegi stádiumában eredményre i vezethetne, mert a Tokajhegy- aljának pénzre és nem kamatmeg- téritésre van szüksége. Az emlék­irat felolvasása után javasolja, hogy az emlékiratot küldöttség nyújtsa át gróf Bethlen István mi­niszterelnöknek Dr. Haas Bertalan most már helyes mederben látja j a kölcsön ügyét azáltal, hogy a j miniszteri biztos érintkezésbe lé­pett a minisztériumi borászati osz­tály vezetőjével aki közbenjár a tekintetben, hogy a Magyar Nem­zeti Banktól a Pénzintézeti Köz­pont kötelékébe tartozó intézetek utján kapjanak rendkivüli hitelt a szőlősgazdák. Dr. Grosz Dezső, nem érintve a kormány általános politikáját, meglehetős fulmináns hangú pót- inditványban azt javasolja, hogy az értekezlet a Tokajhegyalja felsegi- tésére irányuló kormányakció elég­telensége miatt szavazzon bizal­matlanságot Mayer János földmi­velésügyi miniszternek. A javaslat ellen elsőnek maga az elnöklő Thuránszky László ny. főispán tiltakozott, kiemelvén, hogy épen a földmivelésügyi miniszter az, aki tenni akar a Hegyaljáért s mihelyt módjában lesz, segítsé­gére is siet az érdekeltségnek. A miniszter érdemelné meg tehát legkevésbé a bizalmatlanságot a szőlőbirtokosoktól. Dr. Búza Béla, dr. Haas Ber­talan, Goldstein Benő hozzászó­lása után a gyűlés az indítványt elvetette és elfogadta dr. Búza Béla indítványát, fenntartva ma- gánaka jogot arra, hogy ha a kilá­tásba helyezett rendkivüli kölcsön ügye időközben elintézést nyerne, úgy az emlékirat átnyujtása újabb határozathozatalig elmarad. ' S00 gyermek nyaraltatja alkalmas ZG épület­ből állő üdülő-telepet létesít az Országos Gyermekvédő Liga a Tatárka hegyen Értekezlet a főispánnál. — A legszebb kilátásokkal biztat Ujheiy üdülővárossá való fejlesztése. (Saját tudósítónktól.) Saujhely, dec. 5. A trianoni Sátoraljaújhely fejlő­désének, határvárosi jelentéktelen­ségéből való kiemelésének, orszá­gos jelentőségűvé való tételének legfontosabb és legkinálkozóbb eszköze gyönyörű hegyvidékének kihasználása üdülő-nyaraló telepek céljaira s ezáltal olyan közvetlen kapcsolat teremtése város és kör­nyéke között, amely jótékonyan befolyásolhatná és előbbrevihetné azokat a törekvéseket, melyek az elveszített erőforrásokat volnának hivatva pótolni Mióta Sátoraljaujhely-üdülőváros terve felmerült s mióta az az elég szűk területű propaganda, mely ennek érdekében megindittatott az országban, egyesületekben, szer­vezetekben némi figyelmet keltett, mind többen fordultak meg váro­sunkban, akik a legdicsérőbb jel­zőkkel emelték ki városunk kör­nyékének szépségeit. A legjelentősebb látogatás mégis az Országos Gyermekvédő Liga kormányzó elnökének, Albrecht kir. herceg Őfenségének látogatása volt, akit az a cél vezetett, hogy meggyőződést szerezzen, alkalmas j e Ujheiy környéke egy a Gyer- j mekvédő Liga által létesítendő üdülő-gyermeknyaraltatási telep céljaira. A kir. herceg szemléje alkalmá­Egjres szám ara lO filler

Next

/
Thumbnails
Contents