Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)

1927-07-03 / 47. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1927. julius 3. de egyáltalán a hegyi szőlőkben, amelyek mind amerikai alapon vannak betelepítve, a háború kö­vetkeztében nagy hiányok állottak elő és gazdaságilag ezeket a sző­lőket csak úgy lehet rendbehozni és talpraállítani, ha ezek számára egy hosszú lejáratú rekonstrukciós kölcsönt adunk. Aláhúzom: nem termelési kölcsönt, hanem rekon­strukciós kölcsönt; tehát csakis a szőlők rendbehozatalára és rekon­strukciójára szolgálna ez a köl­esön. — De annak engedélyezése nélkül a magyar szőlőgazdaság teljesen kizárt dolog. Ez nem is olyan nagyon nehéz és nem is uj probléma, hiszen csak a régi ak­tákat kell elővenni, ezt a kölcsönt a régi agrárkölcsön mintájára kell megcsinálni, amely kiválóan be is vált. — Sürgetem továbbá a hegy­községi törvény mielőbbi megalko­tását. A hegyközségi törvény megal­kotása által meg kell szervezni az egész magyar szőlőgazdasági ér­dekeltséget és ha ez a szőlőgaz­dasági érdekeltség meg lesz szer­vezve, akkor a saját erejéből job­ban fogja tudni érdekeit érvényre juttatni. De én azt hiszem, hogy ennek az elemnek megszervezése politikailag sem jelentene semmi nagy veszélyt, a szőlősgazdáknak e kiváló és államfenntartó elem­nek megszervezése politikailag és nemzetgazdaságilag csakis előnyt jelentene. (Úgy van 1 a középen.) — Nem akarok kiterjeszkedni az adóztatási kérdésekre. (Halljuk 1 a középen.) Hiszen az adóztatási kérdésekben belátással kell lenni mindenkinek. Belátjuk mi szőlős­gazdák is, hogy itt áldozatokat kell hozni és amennyire bírjuk, szívesen is hozzuk az áldozatokat hazánk érdekében. De fel kell hív­nom a pénzügyminiszter ur figyelmét arra a körülményre, hogy mégsem járja, hogy amikor a szőlősgazda bemutatja, hogy neki jövedelme nem volt, ha mindenki a vidéken tudja, hogy ő arra a szőlőre rá­fizetett, a pénztigyigazgatóság még­is igen tetemes jövedelmi adót vet ki reá. (Úgy van 1 a jobb és bal­oldalon és a középen. — Egy hang balfelől: így van ez min­denütt I) Az sem járja, hogy ami­kor az adófelszóiamlási bizottság ennek a szőlősgazdának állítását helyesnek találja és igazolja, ak­kor a pénzügyminiszter ur az adófelszóiamlási bizottságot meg- rendszabályozza és tőle azt köve­teli, hogy annak ellenére helye­selje azt, hogy az illető, akinek tényleg nem volt jövedelme és aki tényleg ráfizetett szőlőjére, mégis viselni köteles a reá kirótt terhet. (Úgy van! Úgy van 1 . . . zaj.) Én nagyon jól tudom, hogy nem ez a pénzügyminiszter ur inten ciója és hogy ezek csak hibák, amelyek előfordultak, de azért ezt a körülményt felemlítem és aján­lom a pénzügyminiszter ur figyel­mébe. (Helyeslés.) — Külön is kérem a kormány figyelmét a külkereskedelmi szerző­désekre. Hiszen én nagyon jól tu­dom, hogy ezen a téren a mai kormányunk mindent, ami lehet­séges, megtesz és csak újra kér­hetem, hogy a külkereskedelmi szer­ződések megkötésénél a magyar borgazdaság érdekeit mindig tartsa szem előtt, nogy ezen a téren végre sikerüljön utat törni a mi borunk­nak kifelé, mert utóvégre a bor belföldi fogyasztása tekintetében is vannak akadályok, és a mai vi­szonyok között gazdaságilag talán egyedül az a helyes, hogy kifelé exportálhassuk a bort és ezáltal aktívvá tehessük a mérlegünkben. (Úgy van ! Úgy van !) — Ezzel be is fejezem fejtege­téseimet, amelyeket a magas kor­mány szives figyelmébe ajánlok, ha éltem is bőségesen a kritika jogával, ezt nem tettem olyan in­tencióval, hogy támadjak, ez távol áll tőlem, de kötelességemnek tar­tom férfias nyíltsággal meggyőző­désemnek kifejezést adni sa kor­mány figyelmét ezekre a hiányokra felhívni. (Helyeslés.) Remélem, hogy a kormány segíteni fog az általam felsorolt hiányokon. Teljes mértékben bízom gróf Bethlen István (Élénk éljenzés) bölcs kor­mányzatába. — A költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés. Éljenzés és taps. A szónokot számosán üdvözlik.) Törvényhatósági közgyűlés Saujhety, junius 30. Nagy érdeklődés mellett zajlott le ma délelőtt Zemplénvármegye Törv.-hatósági Bizottságának nyári rendes közgyűlése. Az érdeklődést a tárgysorozaton lévő választások magyarázzák és különösen a közelebbről érdekelt tokaji járás bizottsági tagjai vonul­tak föl nagy számban a közgyűlésre. A közgyűlést d. e. 10 órakor nyitotta meg Széli József főispán s azonnal felvevőn a napirendet, kiküldötte az általa kijelölt és a közgyűlés által megválasztott ta­gokból megalakított kijelölő bizott­ságot, mely a nyugdíjazás folytán megüresedett tokaji járási főszol­gabírói állásra, valamint az ezen állás betöltésével megüresedő já­rási szolgabirói állásra volt hivatva megejteni a jelölést. A jelölés tartamára felfüggesz­tett közgyűlést elnöklő főispán folytatólag megnyitván, bejelentette, hogy a tokaji járási főszolgabírói állásra Fejér Andor és Pauliczky István tb főszolgabirák adták be pályázatukat, kiket a kijelölő bi­zottság ezen sorrendben jelölt. —- Miután azonban Pauliczky István tb. főszolgabíró visszalépését nála bejelentette, az egyedüli pályázó — Fejér Andor tb. főszolgabírót jelentette ki a tokaji járás egy­hangúlag megválasztott főszolga- birájának Az ezen választás folytán meg­üresedett járási szolgabirói állásra egyedül ifj. Oláh István tb. szol- gabiró pályázott, aki igy ugyan­csak egyhangú választással nyerte el uj állását. A közgyűlés meleg tüntetéssel ünnepelte a megválasztott tisztvi­selőket. A választásokat Bernáth Aladár alispán évnegyedes jelentése kö­vette a napirenden. A nagy gond­dal és részletességgel szerkesztett jelentés hű tükre a vármegye há­rom havi közigazgatási életének és eseményeinek s úgy közigazgatási, mint gazdasági és kulturális téren önérzetes beszámolója annak a nagyvonalú, céltudatos és előrelátó tevékenységnek, melyet Bernáth Aladár alispán a vármegye tiszti­kara élén vármegyéje érdekében és annak jóvoltára kifejt és teljesít. A jelentés egyhangú tudomásul vétele után a tárgysorozaton fekvő ügyeket az állandó választmány javaslataihoz képest intézte el a közgyűlés. Vasárnap hpselatestulati tagakat választ Saujhely Sátoraljaújhely valamennyi vá­lasztott képviselőtestületi tagjának mandátuma lejárván, Bernát Aladár alispán a községi választás határ­idejét f. évi jul. hó 3-ára tűzte ki. Orbán Kálmán dr. polgármester a vármegye alispánjának ezen ren­delkezése folytán hirdetményt bo­csátott ki, melyben a választással kapcsc latos tudnivalókra hívja fel a választásra jogosultak figyelmét. A város képviselőtestülete a községi választókat öt választóké rületbe osztotta be. Az I. választókerület 14 rendes és 4 póttagot választ; a 11-ik 14 rendes és 4 póttagot; a Ill ik 11 rendes és 2 póttagot; a IV-ik 12 rendes és 3 póttagot; az V-ik 14 rendes és 4 póttagot választ. Az I—V. kerület összesen 65 rendes és 17 póttagot. A választók abban az uccában írattak össze, amelyben az 1924 és 1925 évben adóztak. A szavazó helyiségeket, az uc- cák és községek beosztását a ki­ragasztott hirdetmények taxativ felsorolásban közlik s a hirdet­ményből minden választó megál­lapíthatja. hogy melyik szavazó­helyiségben gyakorolhatja választó­jogát. Zemplénvármegye törvényható­sági bizottsága választási elnökül dr. Oláh István th. biz. tagot küldte ki. A választás minden kerületben reggel 9 órakor kezdődik és dél után 4 óráig tart. E határidőn túl a küldöttségek nem fogadnak el szavazatokat, A választás titkos és szavazat­lapokkal történik. A városban fekvő vagyonnal biró kiskorúakat és gondnokság alatt állókat a gyám illetőleg a gondnok, a nagykorú nőket, testületeket, intézeteket, tár­sulatokat, cégeket s általában min­den jogi személyt a meghatalma­zott képviseli a választásnál. A városban fekvő vagyona után leg­több adót fizető, ha itt nem lakik, jogát megbizotlja utján is gyako­rolhatja. máskülönben a választói jog csak a jogosult által és csak személyesen gyakorolható. A meghatalmazás tegalább egy órával a választás előtt a válasz­tási elnöknek bemutatandó. Az igy be nem mutatott meghatalmazás alapján szavazni nem lehet. A be­mutatott meghatalmazások közül is csak az érvényes, melyet a pol­gármester vagy helyettese (illető leg a lakhely szerint illetékes köz­ségi elöljáróság) hitelesítési zára­dékkal ellátott. Ha valaki több meghatalmazást állított ki, annak valamennyi meghatalmazása ér­vénytelen. A választók csak abban a vá­lasztókéi ületben szavazhatnak, a melynek érvényes választói név­jegyzékébe fel vannak véve. Az 1886. évi XII t.-c. 36. §-a értelmében községi választó: a) minden 20 évet betöltött községi lakos, aki saját vagyoná­tól vagy jövedelmétől az állami FLY-TOX felhő megöl legyet, szúnyogot, molyt, hangyát, bolhát, poloskát, svábbogarat, tetlit stb. Az amerikai Mellon institute találmánya. Emberre és állatra veszélytelen. De biz­tos halál férgekre és rovarokra.Nem hagy foltot. Hatása garantált. Háztartásokban, gazdaságokban, üzemekben nélkülöz-1 hetetlen. - Óvakodjunk utánzatoktól. Más szert ne fogadjon el. Ügyeljünk a Fly-Tox (kiejtve: Pláj tox) névre. s. literes üveg száj fuj tatóval....P 3*40 2 literes bádogtartály ............P 24'— 1 darab kézipermetező ..............P 5'50 Mindenütt kapható! Magyarországi vezérképviselet: Révész Ernő es Társa,Budapest, V, Nádor ucca 30.Tel.: L. 998-25 _ Prospektust kívánatra küldünk. adót a községben már két év óta fizeti; b) minden testület, intézet, társulat, cég s általában minden jogi személy, ha a községben fek­vő vagyonnal bir és attól adót fizet. A m. kir. közig, bíróság 3203/902 B M. számú döntvénye értelmé­ben a községben fekvő vagyona után adót fizető természetes sze­mély akkor is községi választó, ha más községben lakik. A f. hó 3. napjára kitűzött köz­ségi választáson választási jogot azok gyakorolhatnak, akik Sátor­aljaújhelyben az 1924 és 1925 évben adót fizettek. fi Bodrogközi Jiszaszabályozó társulat A társulat, amely megalakulását és első szervezetét még a halha­tatlan emlékű gr. Széchenyi István kielégíthetetlen munkakedvének és alkotó erejének köszönheti, junius hó 8-án Sárospatakon saját szék­házában megtartott közgyűlésben történetének egy újabb, válságokkal teljes korszakát zárta le. A társu­lat történetének ezt a fejezetét a magyar haza tragikus sorsá­nak láthatatlan kezű Írója szöve- gezte, mert mindazt a szenvedést amit a békeszerződésnek csúfolt trianoni napiparancsban a győz­tesek gőgje az anyaországra mért magyar testvéreinek elszakitását, földrajzi-, vízrajzi- és gazdasági egységének erőszakos megbontását kicsinyben végig szenvedte a Bod­rogköz s következményeiben meg­sínylette a Bodrogközi Tiszasza- bályozó Társulat. Négy évvel ez­előtt a kormánynak miniszteri biztost kellett a társulat élére állítania, aki a szervezetében meg­bontott, otthonából kiüldözött és hivatása teljesitéséban megbénított társulat széthulló erőit megszer­vezve, visszavezesse azt a fejlődés útjára. És bizonyára nem volt senki hivatottabb erre á feladatra mint br, Sennyey Miklós, nemcsak azért mert mint a társulati életnek a múltban is irányitó tényezője tel­jesen tisztában volt a vállalt fela­dat természetével és jelentőségével, hanem mert a bodrogközi viszo­nyokat, a gazdasági élet szükség­leit, a széthúzó és alkotó erők felhasználásának nak művészetét n senki sem isfoerl Most, négy é a megbízatás törv amikor az e-c< közgyűlésnek hí abban a kérdésb térjen önkormány je a min. biztosság tását, br. Sennye\ hivatkozott beszél a reá bízott felai s neki magának társulat szabad ismét ura legye intézésének. A társulat egyh nómia visszaállítás Jól mondá B országgyűlési kéj miniszteri biztossí közt rövid, de mu ményekben gazda idézve lendületes mácsolta 2« társ köszönetét a mii fáradságot nem isn hogy az érdekelte fogja fel ennek a ténelmi jelentősé] nem érezte, hogy van, hogy egy kiv volt ruházva sor Az újjáalakult br. Sennyey Mii Bernáth Aladár Barathy Béla föli tagú választmányb a Bodrogköz gaz kiválóságait: id ^ zsef, gr. ’Sennyey nyey Pál, dr. Bet Janka Károly, dr Lajos ^br. ’Senn) dr. M'Ctzner, Béla. Gruska Lajos, br. br. Vécsey Fere ez, Pavletits Ödön, i id. Csajka Endr olyan nevek, amel; engedik, hogy a tá jövő elé megyen s deni azokat a nehéz fejlődésének útjába ************* iflRTFfl B i Klimatikus Vérszegény ellen, idegi soknak és í rútjainál a sok által j Teljes na főszezont C s e h s z 1 csóbb fürdőhelye. — menetrend szerint első szeköttetés és visszaút vasúti kedvezmény. Ké igazgatóvá» : GYÜJTSi gyógynöv köhársat ezüsthársat papsajtle árva KOrisbogapat kék csalán lei fehérmályvalev ezerjófüvet és mindenféle egyéb g Száraz készletét HYDROF1 Magyar Nád-, Syéké növény r.-t -nak Bi Király uo<

Next

/
Thumbnails
Contents