Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)

1927-01-12 / 3. szám

Ctvennyolcadik évfolyam. 3. m&m. Sátoraljaújhely, 1927. január 12 Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Tttlofon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal IM ixélB. ' FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal X09. szám. Hiszek egy Istenben hiszek egy hazában Hiszekegy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Kih s brutális jogf asztali ? A főváros közgyűlése is megválasztotta Budapest hét felsőházi tagját. A gyűlés le­folyásának nem annyira érde­kes, mint jellemző esete volt az a deklaráció, amelyet a szociáldemokraták olvastak fel. Tudvalévőleg a kormány he­lyet akart biztosítani az uj felsőházban a munkástársada­lomnak is s úgy tervezte, hogy a szociáldemokrata fel­sőházi tagot a főváros tör­vényhatósága küldje, mint vá lasztott képviselőt a törvény- hozás házába. Ezt a munkás­érdekeket szem előtt tartó loyalis szándékot azonban a szociáldemokrata párt nemes­nek éppen nem mondható, de annál könnyelműbb gesz­tussal utasította vissza. Ezek- után nem értjük a főváros közgyűlésében helyet foglaló szociáldemokrata pártnak azt a deklarációját, amelyik „bru­tális jogfosztást“ lát abban, hogy saját elhatározásukból nem jutnak felsőházi tagság­hoz. Azzal az esettel állunk szemben, amikor a tolvaj kia­bál a rabló után. Nem tudjuk, hogy a szo­ciáldemokrata párt mit fog szólni a munkástársadalomnak, ha az szántónkén tőlük, hogy miért fosztották meg őket attól a politikai előnyüktől, de joguktól is, hogy képvi­selőjük a felsőházi tagok kö­zött is szerepelhessen? Ők hangoztatják ugyan, hogy az egykamarás rendszer hívei, de reméljük, hogy maguk sem veszik nagyon komolyan azt az állításukat, hogy ők megfelebbezhetetlenül Ítélkez­hetnek rövid politikai iskolá juk után azon, hogy a ma­gyar nemzet évszázadok alatt kifejlődött törvényhozási tes­tületét pártszempontokból bí­rálják. Csodálatos, hogy éppen a szociáldemokrata párt meri megvádolni a kormányt önző osztályszempontok szolgálatá­val, amikor osztályérdekeket egyedül ők szolgálnak s teszik soraikból is óhajtott tagot ezt a legcsökönyösebb ma- j küldetni a felsőházba. Eiva- kacssággal. Deklarációjukban j kultságukban könnyelmű és azzal indokolják azt a köny- i nagyon meggondolatlan lépést nyelmü lépésüket, hogy a j követtek el az internaciona- részükre felkínált felsőházi tag- ' lizmus magyarországi hirdetői, j ságot visszautasították, hogy j amikor a magyar munkásosz­nem vehetnek részt egy olyan törvényhozó testületben, ame­lyik nem az általános titkos választói jog alapján ül össze. Ha ez komoly érvelé­sük volna, akkor az akóház­ban való képviseletükkel kap­csolatban is ugyanezeket a konzekvenciákat kellene levon-, niok. Vádolják a kormányt azzal, hogy a munkásosztályt nem becsülte meg. Lehet-e komo­lyan venni ezt a vádat s nem éppen az ellenkezője igaz e, amikor a kormány tálcán kí­nálta a szociáldemokratáknak a felsőházi tagságot? Kár sok szót fecserélni arra, hogy be­bizonyítsák, miszerint éppen a munkástársadalom megbe csülését kívánta szolgálni az­által a kormány, hogy Buda­pest törvényhatósága utján tályt megfosztották attól a lehetőségtől, hogy érdekeiket a felsőházban is szolgáltathas­sák, Most hiába fenyegetőz­nek azzal, hogy nem állnak meg az egyszerű tiltakozás­nál, hanem á rendelkezésükre álló eszközökkel erélyesen is felveszik a harcot, mert ez az „erélyes harc“ államrendünk szempontjából csak az arra illetékes helyen, a törvényho­zás házában folyhat s nem gondolják-e a szociáldemok­raták, hogy a felsőházi tag­ság visszadobásával éppen maguk alatt vágták a fát, inpgfosztván magukat attól a jogtól, hogy a felsőházban is hangot adhassanak kívánsá­gaiknak. Vessenek magukra, ha további siránkozásuk nem tekinthető egyébnek, csupán eső utáni köpönyegnek. Báró Naldbött Kelemen és id. Meczner Bála ZemplémÉiegye törvényhatóságánál; felsőházi tagjai Póttagok: Dr. Xovaliczky Elek és IJarthos Tivadar Rendkívüli törvényhatósági közgyűlés. Sátoraljaújhely, január 10. Óriási érdeklődés mellett zajlott le ma délelőtt Zemplénvármegye törv.-hatósági bizottságának rend­kívüli közgyűlése. Tárgysorozaton volt a felsőházi tagok választása, az 1926. évi XXII. t.-c. azon ren­delkezésének végrehajtása, mely szerint Zemplénvármegye törvény- hatósági bizottsága két rendes és két póttagot választ a törvényho­zás megalakuló felsőházába. Áz emlékezetes Tisza és Andrássy harc óta, melyen Meczner Gyula főispán elnöklete alatt a legizgal­masabb szavazás után pár szava­zattal dőlt el Tisza István kormá­nya javára a késhegyig menő küz delem — nem látott számban vet­tek részt a bizottsági tagok a köz­gyűlésen. A rendkívüli közgyűlést délelőtt 11 órakor nyitotta meg Széli Jó­zsef főispán s a Nemzeti Hiszek­egy elmondására hívta föl a bi­zottsági tagokat. A magasztos ak­tus után az 1926. évi XXII. t.-c. jelentőségére mutatott reá elnöklő főispán, mely a kétkamarás rend­szer visszaállításával fordulópont alkotmányos életünk ujjáfejlődésé- ben. A törvény vonatkozó intézkedé­seinek s a kormányrendeletnek Mizsák József főjegyző által tör­tént ismertetése után dr. Holló Andor biz. tag kéri szót a szava­zás titkosságának érdekében azt javasolva, hogy a szavazás köte­lezően csakis fehér színű cédulák­kal történjék. Ezt a szokatlan in­dítványt — mert a szavazás tit­kosságát semmiképen sem befolyá­solhatta, hogy a biz. tagok milyen szinii lapokkal szavaznak — a közgyűlés az elnöklő főispán ál­tal elrendelt névszerinti szavazás­sal — 112 szavazattal 24 ellené­ben elvetette. Amint a szavazás ezen eredmé­nye is mutatja dr. Holló Andor indítványa épen ellenkező ered­ményt ért el, mint amilyennek el­érésére benyújtotta, mert a bizott­sági tagok csaknem ötszörös több­sége a választás szabadságának korlátozását látta az indítványban. Az pedig, hogy a pártok titkos szavazás alkalmával is egyszínű, u. n. párt-szavazólapokkal szavaz­nak, régen folytatott gyakorlat. A szavazás eredményének enun- ciálása után elnöklő főispán el­rendelte a szavazást a két rendes felsőházi tagságra. Két szavazat­szedő küldöttséget jelölt ki. Az I. számút az alispáni kisteremben Szirmay László elnöklete alatt- Ezen bizottságnál a Sátoraljaújhely és a sátoraljaújhelyi járás bizott­sági tagjai szavaztak. AII. számút —■ melynél a többi járások biz. tagjai szavaztak Dókus Ernő el­nöklete alatt a nagyteremben. Az egy óra hosszat tartó szavazási aktus után a szavazatszedő kül- dötíségi elnökök jelentései alapján elnöklő főispán kihirdette, hogy Zemplénvármegye törvényhatósága részéről báró Waldbott Kelemen 183 érvényes szavazattal és id. Meczner Béla 152 érvényes szavazattal felsőházi rendes tagoknak meg­választattak. 71 szavazatot kapott Thuránszky László ny. főispán, hármat Barthos Tivadar és egyet Páyer Ferenc püspöki heiynök. Az eredmény kihirdetése után elnöklő főispán nyomban elren­delte a szavazást a póttagsági he­lyekre. Szavazatszedő küldöttségi elnökökül Emődy László és id. Csajka Endre biz. tagokat jelölte ki. A szavazás megejtése után ki­hirdetett eredmény szerint dr. Kovaliczky Elek 112 és Barthos Tivadar 110 szavazattal választattak meg póttagoknak. Az eredmény kihirdetése után elnöklő főispán meleg hangon üd­vözölte a megválasztott felsőházi tagokat s reámutatva a törvény- hatósági bizottság bizalmának nagy jelentőségére, kifejezte a vármegye közönségének azt a várakozá­sát, hogy a megválasztottak tör­vényhozói kötelességüket hazánk talpraállitása, a nagy nemzeti köz­érdek s a csonka vármegye jóvol­tára fogják teljesíteni. Egyes szám ém iO fillér

Next

/
Thumbnails
Contents