Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-02-27 / 15. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1927. febrnaár S7. BÄNAN-BEHOZATAL »gl NVUG AT INDIAI BA 9 felsidihi magyar nemzeti párt a régi vármegyéit alapjára said visszatérést kívánja a cseh közigazgatási reformnál A felvidéki magyar nemzeti párt tegnap tartott ülésében foglalkozott a csehszlovák közigazgatási reform törvényjavaslatával s leszögezte azt az álláspontját, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói köz- igazgatás egyedül helyes gyakorlati megoldásának a történelmi tradíciókban megizmosodott régi magyar vármegyei rendszer alapjára való visszatérést tekinti. A köztársaság közigazgatási berendezése kérdésében ugyan a tartományi rendszert elvileg elfogadhatónak tartja, de a tartományon belül való szervek önkormányzata, területe megállapításánál a régi magyar vármegyei rendszer figyelembe vételét kívánja. A törvényjavaslatot mai formájában el nem fogadja, követeli a tartományi képviseletek hatáskörének kibővítését a nemzeti kisebbségek megfelelő érvényesülését, a végrehajtó hatalom tulten- gésének visszaszorítását, a hivatalnokok részére biztosított bün- cselekmény-statuálási jog kizárását, uj minősítési törvényt és uj szolgálati pragmatikát, a köz- igazgatási hivatalnokok büntetőjogi felelősségét s a fegyelmi jog gyakorlásában az önkormányzati szervek részvételét. A törvénynek kifejezetten tartalmaznia kell, hogy rendelkezései Ruszinszkó területén csak addig érvényesek, mig az autonom törvényhozás máskép nem intézkedik. Felvidéki tudósítónk szerint j egyébként a csehszlovák kormányt ! a közigazgatási reformjavaslat el- ! leni tömegtiltakozás, a szocialisták | rohama és belső ellenzéke arra a meggondolásra késztették, hogy a javaslatot visszavonja és lényeges módosításokkal terjeszti a törvény- hozás elé. 9 földmivelés az állami költségvetésben A kormány most tettte közzé az 1927/28-iki költségvetési évre szóló államháztartási előirányzatot. Kötetekre menő rengeteg számadat halmozódik fel ezekben a kimutatásokban, amelyek összesítve s tárcaként külön külön mutatják ki, hogy milyen kiadásokra készül a kormány a legközelebbi időszakban és hogy ezeknek a fedezetét honnan reméli. Érdekes összehasonlítani a mos tani költségvetést az utolsó béke esztendő állami számadásával. 1913 ban valamivel főbb mint 2 milliárd volt (aranykoronában) az államháztartás folyó- és beruházási szükséglete. A mostani költségvetés viszont 1192 millió pengő összes folyó- és beruházási szükségletet tüntet fel, az igaz, hogy pengőben, de ez a szám is mutatja, hogy milyen rendkívüli tételeket igényel a Trianon utáni Magyarország anyagi, politikai és kulturális rekonstrukciója. meghagyással, hogy kézbesítsem azt a fogjllyal egyidejűleg Finta Márton vészbirósági elnöknek azzal, hogy az átvétel idejétől számított 48 óra alatt a vészbíróság összeüljön és Inkey felett Ítéletet hozzon, mert — úgymond — r példát kell már egyszer mutatni.“ Egy nánási, apró ló által vontatott paraszt szekérre Inkeyvel és a két honvéddel felültem, szombati napon déltájon indultunk el Tiszafüredről és akkor este a kis hortobágyi csárdában háltunk meg. A csárda egy emelkedett, de nem magas homokdombon feküdt, nyugati végénél folyt a Hortobágy patak, melyen volt ugyan hid ké szitve rozséból, de éppen akkor a pataknak kiöntése volt egy kissé a nyugoti lapos részen, gyepen a viz széjjel volt terülve, a mit Inkey jó messziről meglátván, a neki hajtást — az ő félelme következtében az 5 ló gazdája s egy személyben kocsisa, a nánási ember is — perhorreszkálták, sőt Inkey azt mondá, hogy „elitéletletlenül magát a vízbe fojtani nem engedi,“ a kocsis pedig lováért óbégatott. Szülőföldemen, Sárospatak alsó határában, amely határt a Bodrog és Tisza áradása majd minden évben elszokott — még akkor a vizszabályozási előtti időben — önte ni, szokva voltam az ilyen vizkiön- tésekhez s egy tekintetre megtudtam Ítélni, hogy az a kiöntés egykét sukkosnál mélyebb nem lehet, mert ellenkező esetben már a felhányt földből készült hidlábát is elöntötte volna. Az őrnagyot igyekeztem meg nyugtatni, a nánási embernek pedig azt parancsoltam, hogy egyik első lovát fogja ki a hámból, amelyre aztán felvetettem magamat és egy pár száz lépésnyi po csolyán a hídfőre s onnan vissza a szekérhez, a ló által magamat kivitettem, a nánási szekeret — a i rajta ülőkkel együtt — a hidra s í onnan a csárda elé vezettem. (Folyt, köv.) Az ország területének alig har- j madrésze maradt meg, viszont a j békebeli kiadásoknak 60o/o-át kénytelen a pénzügyminisztérium előteremteni. Hogy ez nem kis feladat, az mindenki előtt tisztán állhat, viszont annál imponálóbb az az eredmény, hogy ennek a töméntelen pénznek az előteremtését a kormány helyenként adó- mérsékléssel tudja előteremteni. I A fő költségvetési keretben azonban az egyes tárcák érvényesülése nem felel meg a gépies 60%-nak, hanem hol afölött áll, hol pedig alatta marad. A békebeli kiadás 100°/o-ig terjed pl. a közoktatás- ügyi minisztérium ellátása. Ez a tárca ugyanis 1913 ban 119 millió aranykoronát élvezett, most pedig 121 millió pengő van a javára előirányozva. Amennyire örvendetes, hogy csonka és fejletlen közoktatásügyünk javára ekkora áldozatot hozhatunk, annyira szembeötlő, hogy a napi megélhetést szolgáló tárcák érdekei ilyen mértékben nem voltak érvényesíthetők. A kereskedelemügyi minisztérium ugyanis a békebeli 484 millió aranykoronáról 23 5 millió pengőre zsugorodott össze, a föld- mivelési tárca ellátása pedig 80'5 millió aranykoronáról 26‘5 millió pengőre Az utóbbival kívánunk itt néhány megjegyzés kíséretében foglalkozni. A földmivelési tárca szükségletének mostoha ellátása amennyire a kényszerítő körülmények eredménye lehet, éppen any- nyira fájdalmas abból a magasabb objektiv szempontból, amely ennek a tárcának az ellátását a mezőgazdasági termelés érdekeivel szoros kapcsolatba kívánná hozni. Az 1913-as állami összkiadásoknak 4°/o-át forditotlák volt a földmivelés szükségleteire Most ez az arányszám az összkiadás 3°/«-ára ment vissza, vagyis a hatalmas budget keretében 25°/»-al rosszabbodottá mezőgazdasági tárca helyzete. Ez a rosszabbodás a tárcán belül számos olyan mezőgazdasági feladatot juttatott mostoha sorsra amelyek úgyszólván életkérdései nemcsak a mezőgazdaságnak, ha nem azt lehet mondani, az egész ország megélhetésének. Csak néhány tételt ragadunk itt ki. Állategészségügyi szolgálatra a békebeli 3 6 millió aranykoronával szemben most csak 1 6 millió pengő jutott, bár köztudomású, hogy az állategészségügynek nemcsak belső, hanem export problémái is vannak, ezek az utóbbiak ma sokkal súlyosabbak, mint békében voltak. Állatkivitelünket ma főleg egészségügyi ürügyekkel akadályozza és szorítja vissza a külföld, azok a piacok is, amelyekre a békében — a közös vám- és fogyasztóterület keretében — zavartalanul juthatott el a magyar élőállat. Most ezek a piacok részben külföldiekké váltak részben pedig a réginél merevebb magatartást tanúsítanak, aminek intenciója mindenütt a hazai mezőgazdaság autonom fejlesztésének gondolata. Két fontos pontja ötlik még szemünkbe az idei költségelőirányzatnak. A szakoktatás feladata ma fontosa b, mint valaha volt, mert csak képzett és müveit gazdaosztály tudhatja kihozni a földből azokat a termelési eredményeket és jövedelmeket, amik az állam háztartás és gazdasági életünk fundamentumát képezik Erre a célra a békében szereplő 3.1 millió aranykoronával szemben 2.6 millió pengőt látunk beillesztve. Ugyanígy meg kell állnunk egy pillanatra a kisérletügy tételénél. Ma már tudjuk, hogy mit jelent az országnak és a mezőgazdaságnak a kisérletügy amely a föld termőképességétől kezdve egészen a földolgozásig áll mezőgazdaságunk szolgálatára, teszi annak pro— Magyar Lányok fiatal lányok képes irodalmi lapja, szerkeszti Tutsek Anna. Szebbnél szebb novellák, versek társadalmi és ismeret- terjesztő cikkeken kívül, képek és a szerkesztői üzenetek tarkit ják a lapot. A Magyar Lányok negyedévi előfizetési ára 2.40 pengő. A Magyar Lányok előfizetői 1 6" pengő ked vezményes áron kapják meg Százszorszép Köny vek cimü regénysorozatot. A Magyar Lányok és Szászorszép Könyvek 7* évi előfizetési ára : 4.- pengő. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal: Buudapest, VI. And- rássy-ut 16. SZERESD A FAT 1 LE&NAGVOßß ifclSKOlA Unghváry László li Cegléd Budapesten egyedül IV., Váci ucca 33. azelőtt 35) Piariata-palota, faiskolai és magárjegyzók Ingyen.
