Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)

1927-02-23 / 14. szám

rtv^tinyolcadik évfolyam.

14. ss?ám.

Sátorallaujhelv, 1927. február 23

DXegJelertlk hetenként kétszer

aserdáa és ssombaton

Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely CVármeg-yefa&s náve,r)

I

l

i

i

I»

v Telefon :

M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. «Sam

Zemplén I

POLITIKAI HÍRLAP

Előfizetési ár:

Negyedévre. . 2 pengő

Hirdetések:

négyzetcentiméterenként.

Kfyilttér

soronként 16 fillér

FŐSZERKESZTŐ:

FELELŐS SZERKESZTŐ :

Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MiZSÁK JÓZSEF

Telefon :

M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. siam

agB^W«a»£M8E!5S3gi^aKra»B

Báró Maillot Nándor országgyűlési képviselő nyilatkozata az inségkölcsön ügyében ;

6 Tátrától—HőrösmEzoig terjedjen Ruszinszkó...

fi Kurtyák-párt kiáltványa a keleti szlovákokhoz, zipszerekhez és a magyarokhoz a ruszinszkői határok megállapítása alkalmából — Kassa mint főváros.

Az Újhelyi Hirlap február 19-iki számában dr. Grosz Dezső nagyobb cikkben foglalkozik a Tokajhegyaljai in- ségköicsön ügyével, támadó éllel lapunk főszerkesztője báró Maillot Nándor országgyűlési képviselővel szemben is.

Bár a mi információink legtöbb tekintetben merőben ellentétesek a cikk következtetéseivel, a magunk részéről nem füzünk ahoz egyelőre reflexiókat, hanem leközöljük báró Maillot Nándor ország- gyűlési képviselőnek alanti nyilatkozatát, melyet a cikkre vonatkozólag lapunk szerkesztőségéhez beküldött:

— Én a szerencsi gyűlésen, melyet jóval a választások előtt tartottunk, nem jelentettem ki azt, hogy a miniszterelnök ur a szőlőköi- csönt határozottan megígérte, csak annyit mondottam, hogy a földmivelésügyi és pénzügy miniszter urak a Tokaj Hegyaljának oicsó kölcsönt Ígértek és a miniszterelnök ur is Írásban és szóban a kérdés jóindulatú támogatását kilátásba helyezte.

— A szerencsi gyűlés célja az volt, hogy kérjük a kormányt, hogy a Hegyalja részére hosszú lejáratú és elegendő kölcsönt lehetőleg olcsó kamat mellett folyósitson, továbbá, hogy a szőlősgazdákkal eszmecserét folytassunk azon elvi kérdés felett, hogy a kölcsön engedélyezése esetén annak felhasználása milyen módozatok és feltételek szerint történjék.

— Hogy fest ezen vonat- !

kozásban az OKH. kölcsön? j Hosszú lejáratú, mert 5, ille- j tőleg 10 éves ; elegendő, mert j 4—7 millió holdanként, ami J egy évi munkáltaíási költségnek teljesen megfelel és ha keresztül lehet vinni, - amire alapos remény van — hogy a földmiveiési tárca terhére a kamatok egyrésze áthárítható, akkor olcsó kölcsönné is válik, itt a kérdés azon fordul meg, vájjon a kamatok egyrészét áthárithatjuk-e a kormányra vagy sem. Helyesnek és ildo mosnak tartanám, ha a bírálattal addig várnánk, mig a kérdés ezen része is dűlőre nem jut.

— A kölcsön leszámolása körül és a felmerült költségek tekintetében is téved dr. Gross Dezső ur, amennyiben a kölcsöntőkét nem 24 pengő megszavazási dij terheli, hanem csak egy ezrelék és bármilyen cimen felszámítandó költségek a bekebelezési díjjal és az egy ezrelékkel együtt a 1 72°/o ot meg nem haladhatják. Ha tekintetbe vesszük, hogy bármely intézet bekebelezési és bélyeg költség ci- mén 272% ot számit fel, már a kölcsönfelvevő akkor is I százalék kedvezményben részesül.

— Én is fájlalom, hogy a szólókölcsön kérdése a kamat tekintetében még nincs lezárva, de remélem, hogy ennek kedvező elintézését elérjük és az eredmény közmegelégedést fog kelteni.

báró Maillot Nándor

országgyűlési képviselő.

Az elszakított Felvidék politikai problémáinak egyik legérdekesebbje a Ruszinszkó határainak megállapítása. Ez a fontos kérdés most napirendre kerülvén, szinte lázas izgalomba hozta a Felvidék közönségét és különösen a ruthén föld népét. Általános a felfogás, hogy

ügy az autonómiának, minta nyugati határkérdésnek szőnyegre kell kerülnie a törvényhozásban és ennek a két kérdésnek véglegesen rendeződnie is kell.

A Kurtyák-pári, mely sok magyar szimpátiát árul el most, kiáltványt intézett a keleti szlovákokhoz, zipszerekhez és a Keletszlovenszkóban élő magyarokhoz, amelyben jelszö- litj'a őket, hogy csatlakozzanak Puszinszkóhoz.

Az érdekes manifesztum fontosabb részeiben a következőket tartalmazza:

— A ruszin nép egy szebb, egy jobb és egy boldogabbnak Ígérkező jövő reményében önként csatlakozott a csehszlovák köztársasághoz. A nép vezérei azt hitték, hot:y amit a magyar uralom nem adott, vagy nem adhatott meg, azt megadja majd a cseh nemzet.

— Nagyon csalódtunk azonban — Írja a kiáltvány —, mert a

csehszlovák kormány a mai napig sem adta meg a bennünket törvényesen megillető autonómiát, hanem ehelyett azonban

negyvenötezer cseh hivatalnokot zudilott Podkarpatská Rus területére, úgy, hogy saját fiaink megélhetését nem tudjuk biztosítani a ruszin terület határain belül. Ezért tehát hozzátok fordulok segítségért, ti józan és nemesen gondolkodó, becsületes zipszerek, kik j az országnak becsületes, intelli- j gens, törvénytisztelő ifjakat nevel- | tetek ... És hozzátok, ti sárosi és 1 zempléni mindig jókedvű szlovákok ! és magyarok ... Ti, akik ruszin

testvéreteikkel évszázadokon á megbecsülésben és szeretetben éltetek. Ti, akik ruszin testvéreteikkel összeházasodtatok, ti, akik nem tettetek különbséget ruszin és szlovák között Ti, akiktől csak az úgynevezett wilsoni elvek választottak el minket egy kis időre... Kérlek benneteket, jöjjetek segítségünkre, hogy közös erővel vívhassuk ki autonómiánkat. •

— Nagyon jól tudjátok, hogy ezt az autonómiát a győztes hatalmak nekünk garantálták.

— Ez a széleskörű és garantált autonómia azonban csak a ruszin néppel közösen élő területeken vihető keresztül, tehát azon a földterületen, amely az ősi hagyományok és történelmi kormányok szerint ősi ruszin föld volt.

Ez a földterület pedig a Pop- rád folyótól a Fehér Tiszáig, azaz a Tátrától Kőrösmezőig terjed— Ezen természetes határokkal rendelkező területen — éljenek ott ruszinok magyarok, zipszerek vagy szlovákok — mind e népeknek a nagyhatalmak által garantált széleskörű autonómiához van joguk.

Ruszinszkó határait nyugaton a Poprád és Hernád jolyöban, illetve e folyók mentén húzódó vasútvonalban kell megállapítani, beleértve Kassa városát is, amely város elsősorban van hivatva arra, hogy ennek a Podkarpatska Rus nevű területnek fővárosa legyen.

A kiáltvány utolsó bekezdésében felhívja az érdeklődőket, hogy minél hamarabb hívjanak össze egy ankétot, amelyen a ruszinok is résztvennének az autonómia kivívásáért.

Egeres azám ara, ±0 fillér