Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-02-23 / 14. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1927. febrnuár 23. Dinit a szó jelent (Hozzászólás a Zemplén egyik híréhez) A harctéren hallottam egyszer egy napiparancsot, melyet német, magyar, horvát, szerb, tót, román és olasz nyelven olvastak fel. Csak a magyart értettem, a többi nyelvnek csupán hangját hallottam és habár ama nyelvek dallama többkevesebb kellemes vagy kellemetlen érzést keltett is fel bennem, hangok maradtak azok csupán, melyeknek rám nézve semmi jelentésűk. Saját édes anyanyelvűnkben is igen sokszor találkozunk olyan szóval, mely csak cseng, de értelmünkbe nem jut el. Lehet azért, mert uj a szó, de lehet az régi is, közhasználatú is, sőt lehet, hogy éppen a mi ajkainkról kél útra, még sincs ránk nézve semmi tartalma. A fecsegő beszéd az ilyen, ennek oka pedig az, hogy nem gondolunk arra, amit mondunk, vagyis felületesek vagyunk, melyről azt mondja Wilde Oszkár, hogy az a legnagyobb bűn. Valóban az. Megrontják életünket, az élet áldásaiból és szépségeiből rekesztjük ki magunkat, mert felületesek vagyunk. Jön hozzánk a szó, megrakodva, kincsesen és mi egy cseppet sem törjük magunkat, hogy beléjük markoljunk és sze gény lelkünket gazdagítsuk. Itt van például ez a szó: szeretet. Oly nagy, oly hatalmas, oly tartalmas, hogy benne van minden áldás, minden boldogság, benne az élet, benne a világ Ez a legfőbb jó (Drummond H). És hogy vagyunk mi ezzel a szóval? Mikor kimondjuk, mikor halljuk nem üres csengés-e? Vizsgálgat juk-e vájjon lelkünket, hogy ez a szó jelent-e számára valamit ? Az is kétségtelen, hogy bármely szó minden embernek másat és másat mond. A Zemplén vasárnapi számában egy rövid hir jelent meg arról, hogy a kormányzó ur Őfőméltó- sága Unghváry László cigándi tiszttartót ' gazdasági tanácsossá nevezte ki. Ahányan olvasták, bizonyára annyiféleképpen fogadták. Voltak, akik nem is gondolkoztak felette, voltak, akik azt mondották hogy: megint több egy címzetes nagysággal. Voltak kicsi nyeskedők, fölényeskedők, felületesek és fontoskodók. Efféle híreket ahányszor olvasunk, annyiszor felületeskedünk is. Szeretném, hogy az újságok híradásaiban vizs- gálgassuk meg valahányszor a szavak, kifejezések tartalmát. Ezt akarom én most. Vájjon mit jelent ez a kifejezés, hogy: „Unghváry László gazdasági tanácsos ?* Ez 43 évi becsületes munkát, szorgalmat és hűséges sáfárkodást, azaz lélekkel való élést jelent Jelenti, hogy 43 év előtti nagy szorgalom után kitüntetéssel megszerzett gazdasági akadémiai képesítés méltó igazolást nyert az életben is megszerzett eme kitüntetéssel Igazgatója, Domokos Kálmán ajánlotta őt báró Sennyey Lajosnak, ki 1884-ben mint Írnokot alkalmazta pácini uradalmában, de már 1885 ben őt küldi fel földesurának bizalma a hires, nevezetes Sennyey- gulyával az akkori budapesti országos állatkiállitásra, honnan az I. dijat hozta haza. 1894 ben urának cigándi birtokára, az Erzsébet- tanyára került önálló kezelőtisztnek és itt van ma is 1910 óta tiszttartói minőségben, urának bizalmában. Ezen száraz élet adatokat nagyszerű munkásságával töltötte meg; az Erzsébet-tanya olyan mint egy kis birodalom, de nem akármilyen. hanem boldog. Itt nincsen- nek cselédváltozások. Az erzsébeti cselédeknek háború előtt 80 90 ezer korona betétjük volt a „Cigándi Hitelszövetkezetben“. Vájjon ezeket szólaltassam-e meg, vagy a termővé tett könnyű földeket, vagy a napot, mely szorgalmát látta, vagy a hajnalt, mely munkában találta, vagy az éjszakát, melyet a bodrogközi talaj és éghajlat sárkányaival vívandó csatatervek készítése között annyiszor virrasztóit át. Mert a Bodrogközön nem könnyű ám gazdálkodni. Ez a föld a szemébe nevet az elméleti tudásnak, vagya másutt be vált gyakorlatnak „Itt az Isten a gazda“ ahogyan az idevaló népek mondják és éppen ezen' a ponton lett Unghváry mesterévé a gazdálkodásnak, hogy nem moso ; lyogta le ezt a tételt, hanem megbecsülte, mint tapasztalati igazságot és nagy gazdasági tudásával kiegészítve, hasznosította a gaz- 1 daság javára. A földek termés- ; hasznát megkészerezte, a vetett J területek nagyságát megháromszo- ; rozta. A Bodrogköz szeszélyeskedéseit ellensúlyozta azzal, hogy j lényegesen bővitette a gazdasági i üzemek számát. Van tehenészet, tejgazdaság, sertéstenyésztés, lótenyésztés. mezei gazdálkodás éspedig gazdasági növények mellett kereskedelmi növények, mint cukorrépa, kender, len, repce és ciroktermelés is. A Sennyei uradalmat nem kellett sem bérbeadni, sem eladni és ebben a nemes főúri család gondosságán kívül a legtöbb érdeme Unghváry Lászlónak van, akinek mindig ura ügye volt az első és a magáé az utolsó. Urának fokozott jövedelmet, magának pedig becsületet gyűjtött. Unghváry László nemcsak földesura számára drága érték, hanem a környező községek Cigánd, Pácin, Karcsa is nagy tisztelettel veszik körül, mert minden közügynél ott volt munkájával, eszével és szivével. Jó tanácsaival nem volt fukarkodó és eme községek gazdálkodási rendszerén sokat javított az ő tanítása. Mind ezek benne vannak abban a kifejezésben, hogy: Unghváry László gazdasági tanácsos. Még több is ezeknél. Azért mondom én, hogy próbálgassuk a szó tartalmát felkutatni, mert lehetetlen, hogy ilyen nagyszerű élet felmutatása hatással ne legyen reánk, lehetetlen, hogy a becsület, szorgalom és hűség kincsei kívánatosakká ne legyenek előttünk. Vizsgáljuk meg hát mindig amit a szó jelent. Kántor Mihály. TT T T5 "m Tt**“ fi carnay-est a megyeházán akció a titkolt szegénység támogatására. Városunkban még eddig csak nagyon szórványosan tapasztalhattunk olyan mozgalmakat, melyek az olyan szegényeink felsegitésére irányultak, kik társadalmi állásuknál és helyzetüknél fogva szegénységüket kénytelenek voltak eltitkolni s igy a legna gyobb nyomorban, az élettel való, — szinte embertelen — küzdelmek és szenvedések között töltik sivár napjaikat. Az emberi szívnek végtelenül jól esik, ha elhagyatottságában megértő, szeiető rokoni szivre talál, s ha akad olyanokra, akik megértve, átérezve titkolt fájdalmát, oda nyújtják neki segítő kezüket az örök szeretet szent nevében. Jóságos lelkű Nagyasszonyunk, Széli Józsefné, főispánná átérezve egy olyan segítő akciónak hiányát, mely ezeknek az elbújt szegényeknek segítését, fájó könnyeik letörlését s eltitkolt, égő sebeik enyhítő irral való gyógyítását tűzné ki céljául, táborba szólította városunk ne rneslelkü uriasszonyait, akik őszinte emberszerelő szívvel siettek segítségére; — igyekezetüknek és áldásos fáradozásuknak első eredménye lesz Tarnay Lajos kiváló zongoraművészünk közreműködése is, ki eltelve azzal az őszinte vonzalommal, mellyel fiatalságának s éleiének legszebb emlékei kötik hozzánk, fel fog keresni bennünket, hogy művészi tudásával egy barátságos, zeneestével össze- j kapcsolt összejövetel során letegye ő is szilárd téglából ; áldozatát az akció alapkövei közzé. Kövessük a nemes példát, j ne feledjük el, hogy a fele- ; baráti és embertársi szeretet, I a könyörüietesség s a mások I segiiése az a legszebb érzés j és cselekedet, mely emberi szívben lakozhat s melv biz•» tató pásztortüz lángja az e]- 1 hagyatottaknak a megmérhe- ; tetlen éjben. Csatlakozzunk az akcióhoz, segítsük szegé- ; riyeinket emberi és anyagi képességeinkhez mérten. Ezektől a nemes érzésektől áthatott szivü. áldott lelkű hölgyeink egy bizottsága már fáradozik a Tarnay est előkészítésén s mi sem mulaszthatjuk el, hogy fel ne hívjuk városunk közönségének figyelmét folyó évi március hó 5 én a vármegyeháza tanácstermében este fél 9 órakor tar tandó estre, hol amellett,“hogy kiváló művészi élményben lesz része, leróhatja a szeretet és a kötelesség adóját sze gény elhagyatott felebarátaival szemben. — A róm. kát. bál vasárnap este nagy közönséget vonzott a róm. kai. Kör nagytermébe. Ott láttuk a megje lentek között ,Széli József főispánt nejével, báró Waldbott Frigyest nejével Mária Alice hr. hercegnővel, Payer Ferenc püspöki helynököt, Dam\ano- vich Ágoston főesperest, báró Sennyey Istvánt nejével, dr. Görgey István nemzetgyűlési képviselőt, dr. Orbán Kálmán polgármestert és nejét, dr. thudovszky Móric kórházi igazgatót és nejét, Buday István főispáni titkárt nejével és még sok más előkelő és vezető tagját kát. társadalmi életünknek. A fesztelen és közvetlen hangulatú, disztingvált tánc- mulatság jó alkalmul szolgált a fiatalságnak a farsangi szórakozásra. — javítják a közvilágítást. A városi Közmüvek a város közvilágításának javítása érdekében kisérletképen egyelőre 6 uj iv- lámpát helyezett el a főbb útvonalokon. Az ivlámpák közül 3 drb. 500, 3 drb. 3 0 wattos gyer- tyafényü. A csoportosított kisebb lámpák helyett felszerelt ivlámpák gyönyörű fényt árasztanak az útvonalokon. A sikerült kísérlet után sor kerülhet az ivlámpák általános bevezetésére. — Magyar bál Beregszászon. Ruszinszkói országos magyar bált rendez a magyar ifjúság Beregszászon f. hó 26-án, szombaton. A Kaszinóban rendezendő bálon a beregszászi ifjúság szine-javá- ból 20 pár fogja megnyitóul a magyar palotás táncot eljárni, az ez alkalomra készített igazi régi az EGÉSZSÉG TITKA: A JAPÁN GOMBAI Keleten és nyugaton évtizedek óta bevált háziszer. Soványitó, elhá- Jasodásnál, fájdalomcsillapító és oszlató hatású reumánál, kcssíVánynóJ, vértódulásnál, érelmeszesedésnél, vérszegénységnél Tenyészti és szállítja P 1 80 utávét mellett, használati utasítással R&TiÓ SÁNDOR okleveles gyógyszerész gyógyárukereskedő, Budapest. VII. Erzsébet körút 37.
