Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)

1927-06-22 / 45. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1927. junius 22. Financiális törekvése, lehetőleg itt összpontosulnak a tanügyi, tör­vénykezési ügyek és minthogy a vármegye csaknem minden lakosát számos érdekszál fűzi a székvá­roshoz, csak természetes, hogy a vármegye egész gazdasági vérke­ringésének itt van a gyüjtőme- dencéje. És ezen a ponton képet nyer- < hetünk arról a gazdasági lesorva- dásról, amely lassú, csendes pusz­tulását jelenti ennek a nemrég még virágzó, fejlődő városnak. A statisztika számokon nyugvó, megdönthetetlen adatai a maguk száraz valóságában elrettentő ké­pét nyújtják annak, hogyan lehet minden helyismeret nélkül, pusztán politikai érzelmek diktálta béke- szerződésekkel biztos pusztulásba kergetni tízezreket. Beszéljenek hát a számok. Sá­toraljaújhely a Nagyzemplén vár­megye 13 járásában közigazgatott 449 község 313.149 lakosának volt kulturális, gazdasági és tör­vénykezési központja. 1,091.650 katasztrális holdnyi vármegye öm­lesztetté minden éltet adó erejét székvárosába. A trianoni béke az 1,091.650 kát. holdból 645.526 kát. holdat, a 343.194 lakosból 210.207 lakost, a 13 járásból 7-et egészen, 2-őt félig, a 449 község­ből 372 községet vett el. Száza­lékokban kifejezve, Sátoraljaújhely forgalmát adó területből cca 63 °/o-ot, lakosságából cca 67%-ot és községeiből cca 79%-ot hasí­tott le. De még szomorúbb képet nye­rünk, ha Sátoraljaújhely közvetlen élelmezési területét, állandó belső forgalmát adó területek vesztesé­geit mutatjuk be számokban. A sátoraljaújhelyi és bodrogközi já­rások voltak mindenkor azok, a melyek — mintegy a város kül­területeiként — minden tekintet­ben a legszorosabb kapcsolatban éltek Sátoraljaújhellyel. A két járás minden produktumának Sátoralja­újhely volt az értékesítő helye, vi­szont a város élelmezését, keres­kedelmi és ipari forgalmát nagy­részben ez a két járás biztosította. A trianoni béke a bodrogközi járás 43 községéből lehasitott 29 községet, elvette a 29 község 60.082 kát. holdnyi területét és 23.317 lakosát. A sátoraljaújhelyi járás 41 községéből 30-at, 68.122 kát. holdnyi területből 51 682 kát. holdal, 22.997 lakosából 18.243- at vett el. Sátoraljaújhely közvet­len tápterülete, úgyszólván külvá­rosai tehát területben 75% ot, köz­ségekben 72%-ot, lakosságában 90% ot veszítettek. Ha ehhez hoz­závesszük, hogy magának Sátor­aljaújhely városnak a területéből is lehasitottak 2900 kát. holdat, magunk elé képzelhetjük azt a kétségbeejtő helyzetet, amelyben Csonkamagyarország történelmi emlékekkel megszentelt, nemrég még virágzó városa évek óta ver­gődik. Egyéb adatok is szomorú képét tárják elé annak a rettenetes való­ságnak, mely végső megfojtással fenyegeti ezt a megmaradt kis gaz­dasági életet is, holott minden ere­jének megfeszítésével küzd a tel jes megsemmisülés ellen. Sátor­aljaújhely lecsökkent forgalmát bi­zonyítja, hogy amig a háborút megelőző években 27 tisztviselő alig birta a posta forgalmát lebo­nyolítani, addig ma 16—17 tiszt­viselő látja el a forgalmat. A há­borút megelőző években Sátor • aljaujhely magántelefon előfizetői­nek száma 126 volt. Ma 26 ma gán telefonelőfizető van. Ugyancsak a háborút megelőző évek és a mai állapotok összeha- szolitása a következő adatokat mutatja pl. a vasút szempontjából: a Sátoraljaújhelyből elszállított személyek száma 357.589-ről 185.159-re, az elszállított gyors­áruk 12.434 tonnáról 868 tonnára, az érkezett gyorsáruk 13 900 ton­náról 2060 tonnára, az elszállított teheráruk 22.976 tonnáról 8730 tonnára, az érkezett teheráruk 30.428 tonnáról 17.865 tonnára apadtak. A vasúti forgalom csök­kenése legjobban a vonatok szá­mának apasztásából állapítható meg. Mig a háborút megelőző években a sátoraljaújhelyi állo­másra 8 gyors, 32 személy és 34 tehervonat futott be naponta, ad­dig ma 4 gyors, 7 személy és 4 tehervonat bonyolítja le minden fennakadás nélkül a város és vi­déke forgalmát. Az ipari és kereskedelmi forga­lom csökkenését igazolja, hogy iparosaink és kereskedőink töme­gesen mondanak le iparaikról. Évente 60—80 iparengedélyt ad nak vissza, és iparosaink és ke­reskedőink közül számosán eltá­voznak még a városból is. Akik pedig itt maradnak, a békében szorgalommal és becsületes mun­kássággal szerzett vagyonkájukat élik fel, mert keresetük még a leg szükségesebb mindennapira sem elég. A háború előtti 3 nagy ka pacitásu gőzmalmunkból ma már csak egy van meg, ez is alig van üzemben és állandó nehézségekkel küzd. Az államvasuti gépjavító műhely, amely 400 munkásnak és hozzátartozóinak nyújtott állandó és biztos megélhetést, a csehek kezére jutott. Ezek a munkások a várost, munkaalkalom hiányában, legnagyobbrészt szintén elhagyták. Az életnívó csökkenését bizo­nyító adatok sem érdektelenek. A háború előtti években a város la­kosságának sörfogyasztása 6085 hl., szeszfogyasztása 4700 hl. volt Ma mindössze 625 hl. sört és 1200 hl. szeszt fogyaszt a város lakos­sága. A borfogyasztás egyharma dára, a húsfogyasztás felére csök­kent. Ezek az adatok mindennél be­szédesebben és szomorúbban iga­zolják ennek a szerencsétlen vá­rosnak a pusztulását, de egyúttal igazolják azt is, hogy ha Csonka­magyarország valamelyik városa rá van utalva a magas kormány és minden arra hivatott tényező támogatására, úgy ez a város: Sátoraljaújhely r. t. város. Ezek után pedig áttérek előter­jesztésem tulajdonképeni tárgyára. Sátoraljaújhely r. t, városban és környékén természeti és egyéb ne­vezetességek : Magának a városnak festőién szép fekvése, hegyeinek csodás alakulatai, elhelyezkedése, völgyeinek üdülést és pihenést nyújtó szebbnél-szebb részletei, amelyekhez hasonló dr. Cholnoky Jenő egyet, tanár, a Magyar Turista Egyesü­let elnökének kijelentése szerint, aki e helyeken az utóbbi időben több­ször megfordult s amelyeket rend kívül megkedvelt, Magyarorszá­gon nincs. Egyéb nevezetességek : vasúton megközelíthető s a várostól 10 km re fekvő Sárospatakon a Rá­kóczi vár, amely a legnagyobb történelmi becsű műemléke a mai csonka Zemplénvármegyének, a melyhez annyi-annyi nagy emlé­künk fűződik. Az 5 ktri-re fekvő Széphalom községben Kazinczy Ferenc írónak, a magyar irodalom nagy reformátorának, a nyelv­újítás vezérének mauzóleuma és sírja, amely párját ritkító helyen van emelve és gondozva. A szép fekvésű füzéri vár s ennek köze­lében a 891 méter magas Nagy- milic-hegy, amely helyek kedves kiránduló helyei a turistáknak és általában az idegeneknek. A város idegenforgalmának eme­lése céljából szükséges tennivalók: hegyeinknek alakulatai, elhelyez­kedése, kiváló ózondus levegőnk és országos hirü vízvezetéki vizünk, a hegyek között lévő pompás, szebbnél-szebb helyek könnyű megközelítése városunkat rendki­fi gazflakSzonség és cséplőgéptulajdonosok figyelmébe 1 Sátoraljaújhelyen, a Fű ucco Z8 sz. alatt megnyílt Wirtschafter és íársai gazdaNági gép- és uiiiszaki «‘ikkek üzlete Állandó raktáron : Gőz-, motor- és traktor cséplőkészletek» gazdasági gépek, malomberendezések, kombinált műtrágya- szóró, vetőgépek, úgy belföldi mint eredeti amerikai gép. motor és autó gépolajok. — Gyári lerakat vízmentes kazalozó, cséplőgép ponyvák és zsákokban stb Értesítjük a m. t. közönséget, hogy a cégnek sikerült Klein Miksát, a közismert szaktekintélyt beltagjául megnyerni, kinek több évtizedes szakmabeli működése biztosíték a legpontosabb és szakszerű kiszolgálásra. vül alkalmassá teszik üdülőhelyek, üdülőtelepek létesítésére. Ezek léte­sítését már mi is tervbe vettük, azonban az ezek létesítésével járó költségek I rongyolódott városunk anyagi erejét fölülmúlják s igy a magas Kormány támogatását kell kérnünk. Ezek hozzávetőlegesen 400.000 pengőt igényelnének Az egyedüli mód, amely ezen a halódó városon segíthet az, hogy szép fekvésű hegyeinkbe üdülő­telepeket létesítsünk, az idegenfor­galmat ide irányítsuk s ezzel né­mileg pótoljuk elvesztett vidékünk elvesztett forgalmát. Kívánatos és feltétlenül célravezető, hogy a magas Kormány hívja fel az egyes minisztériumok figyelmét arra, hogy tisztviselőik, hadirokkantak, hadiárvák, gyermeknyaraltató tele­pek részére üdülőházakat épites- senek Sátoraljaújhelyen. A város az építkezéshez ingyen telket, in­gyen követ, müfa anyagot bocsá­tana rendelkezésre. Meg vagyok győződve, hogy ha szakemberek fogják megvizsgálni az üdülőhe­lyekre kijelölt alkalmas területeket, az elhatározás nagyon könnyű lesz. Az idegenforgalom ide irányítá­sára rendkívül fontosnak tartom az alábbi körülmény megszivlelését és megváltoztatását, illetve a meg felelő intézkedések megtételét. A Magyarországtól elszakított területek északi és keleti részéről (Sátoraljaújhely —Kassa—Mezőla- borc, Sátoraljaújhely—Munkács— Lavocsne, Bátyú—Királyháza— Szatmár—Mármarosszigeti vonal), sőt Lengyelország egy részéből Wienbe, vagy valamely osztrák fürdőbe, továbbá Svájcba, Olasz­országba és Franciaországba utazó közönség nem a rövidebb Sátor­aljaújhely— miskolc -budapesti, ha­nem a csak mintegy 50 kilométer­rel, hosszabb, de jóval olcsóbb Sátoraljaújhely—Kassa —pozsonyi vonalon át utazik. (A Sátoraljaúj­hely- wieni viszonylat az utóbbi útirányon, vagyis a cseh vasúton a gyorsvonat IH-ad osztályában ide- oda kb. 400.000 koronával ol­csóbb mint a Máv. vonalán át.) Ennek természetes következménye, hogy az említett, jelenleg Cseh­szlovákiához tartozó területekről Ausztriába, Svájcba, Olaszország­ba és Franciaországba (különösen a francia Riviérára) utazó közön­ség elkerüli Magyarországot any- nyival is inkább, mert a jelenté-~ kényén olcsóbb menetdijak mellett a vonatcsatlakozás ép olyan jó, az utazás időtartama alig külön­böző s az utazás éppen olyan kényelmes (Kassa—Wien közvet­len kocsi), mint Budapesten át. Amint látjuk, itt egy káros ver­seny alakult ki, amelynek az el­lensúlyozására minden intézkedés megteendő volna. Az idegenforgalom emelése, he­lyesebben ide irányítása érdekében ugyancsak kívánatos volna, hogy a jelenleg Budapestről Miskolcon, Hidasnémetin és Kassán át Poprád- Felkáig közlekedő — úgynevezett Tátra gyorsvonat — a jövőben Miskolcon, Sát Kassán át köziek hogy ez által a rádfelkai viszon; kilométerrel meg tartamban kb. 9 zel szembe *én; kolc—Hidaséin holt vonal, ellet ujhely—Kassai ■ rangú, gyorsvon alkalmas — vor ; Abauj-, Bereg-, Szabolcs-, Szatr gyelország utasa nemzetközi jelle ' déken halad át hirü Tokaj-Hej ! egészben. Felfogásom s; | ut e változtatási genkedni, -mert e ! hosszabb utat fi I ten, a Máv. pe< | —Hidasnémeti í helyett az Alsó újhelyi 79 kik kapja, tehát mir társasága jól já alig fizet valami Tátrába utazó jöhet számításba j Ezek azok az és körülmények, ják és szüksége sunkban az ide lesztését és mt , telességévé ies5 hivatott tén,exöt aljaujhelyneV. t olyan régen még tuló, szerencséd« ségére jöjjön u azzal, amivel tu< koltuk nyomorus helyzetünket, d< szünk minden s; den álszemérmei tünkkel kiállunk elé és kérünk m nek rajtunk, mi gyengülünk, hog gitség. Nem ala; nyöradományt k magunk embers« erejéből, — am embernek köteles küzdve akarunl kérünk megértő, gatást, kérünk ; nem is olyan m ország belsejébi sem érző városol SING varrój rég bevált jó r Jíedvt fizetési fel SINGE R VA RÉSZVÉNYT oralji Rákóczi \

Next

/
Thumbnails
Contents