Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-05-15 / 35. szám
Ctvennyolcadik évfolyam. 35. szám. Sátoraljaújhely, 1927. május 15. Herat. Szerkesi. kiadóhivatal Sátor&ljanjhely (Vármegyeház udvar) Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Jwl T' M F .Xemplen I POLITIKAI HÍRLAP EIBflsetóel ár]: Negyedévre. . 2 pengő Hirdetések: j| négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 16 fillér FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. azám. tavaszi vetés munkálatai elkésve kezdhetők meg, amikor a vetések erőteljes kifejlődésének ideje már elmúlt. E helyen reá kell mutatnunk az északkeleti részeken a múlt év nyarán foganatosított talajvizsgálatoknak azon megállapítására is; melyek szerint ezen vidék talajában valamely romlási folyamat észlelhető, ami a termelőképességet hátrányosan befolyásolja és amelynek természetét a tudományos szakszerűséggel megejtendő talajvizsgálat lesz hivatva megállapítani. Tényleg, ezen számos természeti hátrányok összehatásának eredményeként az északkeleti határvidék termése most már cca 10 év óta annyira Ínséges, hogy a lakosság saját szükségletét sem fedezi és a gazdaközönség évek óta már a vetőmagot is a földmivelési kormány vetőmag-kölcsönsegélyének igénybevételével kényleien fedezni A Hernádtól az Ipolyig terjedő területek nehéz müvelhetőségét azok dombos jellege okozza. Termőképességük gyenge, holdanként átlag 3 q-ra tehető és az aszálykárokra igen hajlamos természetű, trágyaéhes talaj, melyen a mai szántó-vető gazdálkodás helyett a gyümölcstermelés és állattenyésztés meghonosítása lenne indokolt. II. Helyzeti hátrányok. Az uj országhatár, a határmenti területeket elvágta eddigi, egy évezred gazdasági fejlődése folyamán kialakult gazdasági kapcsolataitól, a városi értékesítő és beszerző piacoktól Ezen vidék mezőgazdasággal foglalkozó lakossága termesztmé- nyeit tudvalevőleg nem az ország belseje, nem Budapest felé szállította a múltban, hanem a jelenlegi országhatár túlsó oldalán fekvő Beregszász, Munkács, Ungvár, Kassa, Eperjes, Igló, Lőcse, Rimaszombat, Losonc stb városokban értékesítette, vagy a Sátoraljaújhely—királyházai, illetve a bán réve—füleki vasútvonalak állomá saira szállította. Sőt ezen városok közül azok, amelyek a mai határtól egy nap alatt megjárható távolságban feküsznek, voltak a mai határmenti terület mezőgazdaságának napi piacai és vásárhelyei is. A burgonyát, káposztát, hízott sertést, baromfi és tejgazdasági termékeket és egyéb élelmezési termesztményeket szállító szekerek hosszú sora vonult a hetivásárok napjain ezen városok felé. Ugyan ott szerezte be a falusi lakosság mindjárt ipari, ruházkodási stb. szükségleteit és ezen városok országos vásárain bonyolódott le a határmenti mezőgazdaság állatforgalma is. Ennek folytán ezen városok felé fejlődött a vidék közúti és vasúti rendszere, amelyek lehetővé tették, hogy a korán reggel utrakelt gazda napnyugtára már dolga végezetten térhetett meg falujába. Az országhatár mai megállapítása folytán fenti városi piacainkat és vasútvonalainkat elvesztettük. Mezőgazdasági termékeinkkel tehát az ország belseje felé kellene kijutást és piacot keresnünk, ügy de ezen irányban utaink nincsenek s a megmaradt legközelebbi városokba is sokszor csak kiépítetlen, járhatatlan utakon és vicinális vasutak lassú és drága igény- bevétele után lehet eljutni. Megszűnt tehát a belterjes gazdálkodás termékeinek közvetlen értékesítési lehetősége s e vidék mező- gazdasága napról-napra sülyed vissza a külterjes gazdálkodás mélyebb és mélyebb színvonalára. Ezen helyzeti hátránynak kulturális terhei is súlyosan éreztetik hatásukat. A fentemütett városokkal elvesztek ugyanis a kulturális szükségletek ellátásának forrásai is. Ezen városokban, a mi hozzájárulásainkból is létesült kulturális intézmények, iskolák, kórházak ma elérhetetlennek reánk nézve. Holott pl. a lőcsei, iglói, kassai és losonci gimnáziumok a határmenti lakosság művelődésében nemzedékeken át elsőrangú hivatást töltöttek be. A nagy áldozattal létesített közkórházak a vidék egészségügyi kultúráját fejlesztették és szolgál ták örvendetes módon. Ezzel szemben ma az a helyzet, hogy egy gyógyszertár elérése végett is 20—30 km. utakat kell tennünk, a járhatatlan utak az orvosok látogatását teszik lehetetlenné, holott a régi körorvos 5—10 km-nyire jól épített közúton elérhető volna. A közlekedés nehézségeit jelentékeny arányban súlyosítja a posta és távirda közlekedés hiányossága, amely körülmény a falusi lakosságnak úgy gazdasági, mint kulturális érdekeit súlyosan károsítja és a falu fejlődésének igen nehéz akadályát képezi. Egryee szám ára lO fillér fi JKagyar-Csehszlovák határmenti albizottság jelentése a határvidéki Országgyűlési Képviselői értekezlethez Választókerületünk országgyűlési képviselője: dr. Görgey István, híven ahoz a programjához, melyet a választási kampány alkalmával a választó közönség előtt kifejtett, a parlamentben és azon kívül is nagy súlyt helyez kerülete érdekeinek szolgálatára s az egységes pártban elfoglalt tekintélyes pozícióját abban az irányban is igyekszik érvényesíteni, amely a határszélen fekvő választókerülete általános érdekeivel kapcsolatos. Mint a legfontosabb tárcák bizottságainak a külügyi és kereskedelmi bizottságoknak előadója kellő súllyal képviselheti is ezeket az érdekeket és állandóan ébren tarthatja azt a figyelmet, melyet a kormányhatóságoktól a nehéz és rendkívül súlyos helyzetben sínylődő határszéli vidékek érdekei megkövetelnek. A határvidékek súlyos helyzete késztette országgyűlési képviselőnket egy olyan akcióra, melyért nemcsak kerülete, hanem a csonka ország többi határszéli vidékei is a leghálásabb elismeréssel lehetnek iránta. Kezdeményezésére a határok mentén fekvő kerületek országgyűlési képviselői Határvidéki Országgyűlési Képviselői Értekezletet alakítottak, melynek hivatása parlamentben és parlamenten kívül a határvidékek különleges érdekeinek szolgálata, megvilágítása ezek helyzetének s hivatása rámutatni ezzel kapcsolatosan a parlament és a kormányható ságok előtt azokra a módozatokra, amelyek alkalmasak arra, hogy a határvidékek lakosságának helyzetén könnyítsenek. De hivatása tovább- menőleg az Értekezletnek az is, hogy a helyzet javítására szolgáló eszközök foganatba vételét és a módozatok kérész tülvitelét a legerélyesebben szorgalmazza s ezekre nézve az országgyűléshez és a kor mányhatóság elé indítványokat terjesszen. Az Értekezlet, az országhatárok államok közötti megosztása szerint albizottságokat alakított, melyek a határvidékeken szerzett tapasztalataik alapján kidolgozott jelentéseiket, javaslataikat a fenti értelemben való eljárás végett az Értekezlet elé terjesztik. Dr. Görgey István figyelméből abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Magyar-Csehszlovák határmenti albizottság jelentését, a mint az itt következik, egész terjedelmében közölhetjük. * A jelenlegi országhatár magyarcsehszlovák szakaszának mentén fekvő területek gazdasági és kulturális helyzetét, valamint ezen vidék lakosságának nyomasztó élet- körülményeit ismertető jelentésünket a következőkben vagyunk bátrak a mélyen tisztelt Értekezlet elé terjeszteni. Ezen határvidék lakosságának úgy gazdasági, mint kulturális helyzetében a gyengülésnek, a romlásnak kétségtelen tünetei állapíthatók meg és ezen tünetek okai, mint eredendő forrásra, három körülményre vezethetők vissza és pedig: 1. a határvidék kedvezőtlen természeti alakulatára, 2 a jelenlegi helyzeti hátrányokra, 3. a közterhek aránytalan nagyságára. 1. Talajalakalat. A határvidék kedvezőtlen természeti alakulata abban jelentkezik, hogy ezen vidék nagy része nehéz müveletü, bizonytalan és gyenge termőképességü talaj és pedig a Tiszaujlaktól Záhonyig terület mélyenfekvő, viz át nem eresztő kemény agyag, a Hernád- tól az Ipolyig vonuló részlet ellenben dombos jellegű, vízmosásos, sovány, laza talaj. A mélyenfekvő részek igen sokat szenvednek a belvizektől, mert a belvízvédelmi müvek befejezetlenek, a háborús évek alatt elhanyagoltattak s a kész tervek a megszállt területen maradván a munkálatok fogana- tcsitásá is lehetetlenné vált. A belvizmentesitési müvek be nem fejeztetvén, ezen vidéket minden tavasszal ellepik a belvizek, | az őszi vetések kipusztulnak, a