Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)

1927-05-15 / 35. szám

2. oldal

E téren ki kell jellentenünk, i hogy a magyar kir. posta szervezet működéséről a vasútvonalak végállomásáig a legnagyobb elismeréssel kell meg emlékeznünk. Annál inkább jogosult keserűséget vált ki a faluk lakosságánál a falusi postaszolgálat ellátása, amelynek folyamányaként a vasútállomásoktól 20 -- 25 km.-re fekvő falvak és Budapest között egy levél vagy postacsomag száJlitása 3—4 napot vesz igénybe, a csomagok szétszaggatva érkeznek és azok után a címzett még külön km. távolság szerinti pótdij, fizetésére kötelez- tetik.

A vasutak szolgáltatása terén több panasz hallható.

Így kifogásoltatik a vicinális vasutak magasabb díjszabása, a menetek lassúsága és azon körülmény, hogy egyes vasutak naponként váltakozva közlekednek.

Mindezen közlekedési hátrányok a kereskedelem fejlődését is igen akadályozzák, mivel a kereskedők vidékünket elkerülik és a helyi szatócs-szerű közvetítésre vagyunk utalva. Gabonatermésünkért állandóan a budapesti árnál 100—120 ezer K-val kisebb árat kapunk, holott a vasúti szállítás csak cca

60.000 K-át tesz ki métermázsánként.

A helyzeti hátrányoknak egy igen súlyos következménye jelentkezik abban, hogy a határmenti birtokok telekkönyvei nagyrészben megszállt területen lévén, a birtokosság nem tud jelzálogos kölcsönöket felvenni és az ínséges termések folytán elkerülhetetlenné vált kölcsöneit kénytelen 20—25 %-os kamatteher mellett is igénybevenni. •

A helyzeti hátrányok ismertetésénél reá kell végül mutatnunk a határforgalom terén jelentkező sérelmekre.

A határforgalom lehetővé tételére tudvalevőleg a m. kir. kormány bizonyos szabályzatot léptetett életbe, amelynek a rendeletben kimondott célját, a határmenti lakosság gazdálkodásának lehetővé- tétele, illetve megkönnyítése képezi.

Sajnosán kell azonban megállapítanunk, hogy ezen határforgalmi rendeletnek jótékony szelleme a gyakorlatban alig érvényesül és a végrehajtás gyakorlata, a határmenti lakosság körében a legmélyebb elkeseredés és leggyakoribb sérelmek kutforrásává vált

így a lakosságnak igen sok idővesztességet és fáradságot okoz a határátlépési, állatáthajtási és legeltetési igazolványoknak puszta beszerzése is.

A vámuton történő átkelés a hétköznapi gazdasági élet követelményeinek merev mellőzésével, a legridegebb „hivatalos óra“ bürokratizmussal kezeltetik.

Betetőzi a gyakorlatnak elkeserítő hatásait, a vámvizsgálatnak, illetve a vámügyi ellenőrzésnek a törvény rendelkezéseivel is ellenkező kíméletlensége.

)

ZEMPLÉN

Ezen helyzet jellemzéséül csak azon esetekre utalunk, amikor a vámőrség és pénzügyőrség, sőt a csendőrség is a vámuton már átkelt, a magyar területen haladó polgárokat, újabb vizsgálat kényszerének veti alá, a szekéren hozott áruk — tűzifa, tégla stb. — lerakására kényszeríti, a lakások ban házkutatást tart és a szekrényben lévő vagy a szövőszéken kifeszitett áruknak hol-vásárlását igazoló számlákat követel és ilyenek hiányában kihágási eljárásokat indít, elkoboz és bírságol.

A kishatárforgalmi vámkezelés tekintetében bátrak vagyunk azon véleményünknek kifejezést adni, hogy a vám kezelésének kevésbé szigorú, de az államérdek megvédését biztositó méltányosabb eljárás mellett elmaradó vámbevételek összege bizonyára hevesebb károsodást hárítana az államkincstárra, mint amennyi kárt a mai eljárás a lakosságnak okoz, — eltekintve az elégedetlenség és elkeseredés okozta erkölcsi károsodás politikai és társadalmikár tételétől.

A vámutak hiánya igen érezhető hátrány és igen sok időveszteséget okoz.

Ennek káros hatása a határmenti kereskedelemben is súlyosan érezhető azáltal, hogy bevásárlásainál nem veheti igénybe a közvetlenül elérhető régi városi be szerzési forrásait, hanem a költséges, távoli budapesti, másodkézi vagy harmadkézi beszerzésekre van utalva.

Nem tartozik ugyan közvetlen érdekkörökbe a határ túlsó olda Ián lakó gazdatársaink sérelmeinek orvoslása, nem kerülhetjük el azonban, hogy az olyan rendelkezések káros hatásaira is reá ne mutassunk, amikor ezen gazdáktól az követeltetik, hogy a határon innen, magyar területen fekvő birtokaik megmunkálásánál, úgy a magyar területre lépéskor, mint hazamenetel előtt is, a vámőrsőn vagy a vámbemondó állomásokon jelentkezzenek. Holott pedig ezen állomások az illető határmenti parcelláktól több kilométer távolságban is elfekszenek.

A határmenti városokba napszám munkára bejáró falusi lakosságot a határátlépési korlátozás annyiban sérti, hogy ezen munkások hétfő től-szombatig szoktak a városokban tartózkodni, amit pedig lehetetlenné tesz az átlépési igazolvá nyoknak rövid háromnapos érvényessége.

A határátlépéssel kapcsolatban meg kell emlékeznünk végül a határvidék közbiztonságáról is. A mindinkább ismétlődő állatlopások megakadályozását és a tolvajok üldözését teljesen lehetetlenné teszi a határok illegitim átlépésének könnyű lehetősége. Miért is felette kívánatos volna egy olyan államközi megállapodás, amelynek alapján a csendőrségnek lehetővé tétetnék, hogy a felvett nyomot a

szomszédos állam területén is — követhesse és az átmenekült bűnösöket üldözhesse.

III. Közterhek.

Határvidékünknek közterhei az az ország belsejében, jó közlekedési visszonyok között és városok közelében fekvő gazdaságok köz- terheihez képest szintén aránytalanul magasak.

Amint megállapítottuk, határvidékünk nagy részének talaja hálátlan, nehéz müveletü, gyenge és bizonytan termőképességü terület. Sem a talajnak ezen sajátsága, sem pedig az értékesítési lehetőségek megromlása azonban az újabb adónemek, a jövedelem — vagyon-és kereseti adó kivetésénél teljességgel nem vétettek tekintetbe és ezen adó kivetésének alapjául a kataszteri tiszta jövedelem vétetett, amely eljárás a határmenti mezőgazdaságnak felette súlyos károsítását és végzetessé válható veszedelmét képezi.

Az adóztatásnak ezen rendszere ellen a legsürgősebben és legnagyobb nyomatékkai óvást kell emelnünk. Ezen súlyos tévedésre sürgősen fel kell hívnunk a pénzügyi kormányzat figyelmét és a legsürgősebben biztosítanunk kell a méltányos, a tényleges jövedelmezőséghez alkalmazkodó adóztatási rendszer bevezetését.

Nem lehet e mellett arról sem megfeledkeznünk, hogy a köztér hek összegét nem jetentéktelen mértékben növelik a határmenti helyzetnek különleges teherviselési kötelezettségei is, mint pl. a határforgalom igénybevételére utáltaknak az igazolványok által okozott állandó költségei, útépítési hozzájárulások, a belvíz mentesítés fokozott költségei, a drágább vasúti- és postatarifák, az állatvizsgálatoknak költségei és más olyan természetű kiadások, amelyekről az ország belsejében lakó gazdaközönségnek sejtelme sincs.

Megállapíthatónak véljük ezen körülmények alapján azon tényt, hogy területünk megromlott jövedelmezősége következtében a határvidék lakossága teljességgel nem bírja el a — bár teljes mértékben óhajtott — kulturbefektetéseknek, mint községháza, kórház, orvoslakás, iskola, útépítés stb. terheit, hogy a helyzeti és természeti hátrányoknak kivédése és megszüntetése a lakosság teljesítőképességét meghaladja és hogy ezen hátrányok megszüntetése és a határmenti területeknek a végromlásból leendő megmentése sürgős állami feladatot képez.

A fentebb megállapított hátrányos állapotok és hiányokkal szemben a következő teendők jelölhetők meg, mint olyanok, amelyektől az orvoslás elérése remélhető :

1. A telekkönyvek megszerzése.

2. A telekkönyvek megszerzéséig is valamely hitelközpontnak felhatalmazása olcsó kamatozású hitelnyújtásra.

3. A határforgalmi rendszabályoknak a gyakorlati élethez leendő alkalmazása:

a) a határátkelés gyorsítása;

b) az átkelési, közlekedési időtartam meghosszabbítása, a vízumkényszer megszüntetése;

c) a vámutak szaporítása;

d) a 10 km. határmenti zónán belül fekvő kettős gazdaságok számára a gazdasági szükségletek által megkívánt termény- és állattól galom szabadsága a helyi ható ságok igazolványai alapján;

e) az átszelt községi határok és az átszelt birtokok területén belül teljes mozgási szabadság a birtokosok, cselédség, munkások, igás- és legelőállatok számára, külön igazolványok nélkül;

/) a saját szükségleti iparcikkek vámmentes kihozatalának engedélyezése a vámuton és a vámhivatalnál leendő bejelentés mellett ;

g) a határátlépési igazolványok időtartamának meghosszabbítása 3 hóra, állandó átkelési joggal;

h) a vámőrségek és vámhatósági kirendeltségek részére lefoglalva tartott lakások és középületek kiürítése és visszaadása a tulajdonosoknak.

4. A jövedelem-, vagyon- és általános kereseti adók alapjának megállapítási rendszerénél a kataszteri tiszta jövedelem mellőzése és a tényleges jövedelmezőség alapulvétele.

5. A kataszteri osztályosok revíziója iránti kérelmek sürgős elintézése.

6. Időlegesen megszállva volt területeken pénzlebélyegzés folytán fennálló követelések rendezése.

7. Legelőre hajtási engedélyek időtartamának meghosszabbítása egy évre.

8. Legelőjavitási segélyek engedélyezése.

9. A belvizmentesitési müvek befejezése és azok áilandó fenntartása, az idegen államhatalom területén maradt azon berendezések és müvek használati jogának biztosításával, amelyek eredetileg is a jelenlegi magyar területi érdekeltség által leendő használat rendeltetésével is létesittettek.

10. Államsegély engedélyezése tagosítások esetére.

11. Fokozott arányú segélyek, iskolák, óvodák építéséhez és létesítéséhez.

12. Fokozott arányú segélyek orvosi lakások, járványkórházak építéséhez.

13. Fokozott arányú segélyek a belterületek vizmentesitéséhez.

14. Fokozott arányú segélyek községházak és jegyzői lakások építéséhez.

15. Gyógytárak engedélyezése és a körorvosoknak kézi gyógy- tárral való ellátása.

16. A vasúti és postajáratok javítása és gyorsítása.

17. A vasúti díjszabások egységesítése a vicinális vonalakra is és a határmenti állomások kibővítése.

;5-27. május 15.