Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-05-01 / 31. szám
Ctvenijyolcadik évfolyam. 31. sssam. Sátoraljaújhely, 1927. május 1. eljelenik botenkíaat kétszar »érdén és szombatén Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. szála POLITIKAI HÍRLAP FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKE8ZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF I EMPLEN Előfizetési ár : Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Kyilttér soronként 16 fillér Telefon: M. T. 1. Kirendeltség él szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. 9 Kelet nyugati tanulsága Irta: Dr. Herczegh Béla orszgy. képvA távol keleti események azt mutatják, hogy Kina öntudatra ébredt. A dolog lényegén alig változtat, ha az orosz szovjet izgatására történt is ez. Kina nacionálizmusán voltaképpen nem is lehet csodálkozni. Az évezredeken át elzárkózott Kina nemzeti öntudata és kultúrája már akkor megvolt, amikor Európa mai nagy nemzetei még fel sem tűntek a történeti horizonton. És mégis ebben a megmozdulásban van valami lehangoló és valami nagyon tanulságos is, minden nyugati népre nézve. Az, hogy ezt a megmozdulást részben a nyugati lelkiség váltotta ki, illetve az a lelkiség, amely Kínában gyakran csak a gyülölséget, az önzést, az anyagiasságot jelentette. Mert Kina nagyobb részében ugyan nacionalista, de részben keresztényellenes is. Vagy ha nem is ez, a kesziénységtől mást is vár, mint eddig kapott. Nem tett Spengler szkeptikussá és nem hiszem, hogy kiélte volna magát az európai kultúra, melynek a kereszténység adja meg fényes kereteit. De az évek óta forrongó keleti eseményekből azt is ki kell éreznünk, hogyha ezt az ékes keretet be nem töltik a kereszténység gyakorlati életelveivel, akkor Európa maga tanítja meg a rnás világrészek pogánynépeit arra, hogy meg- gyülöljék azokat az európai népeket, amelyek nem akarják átélni a maguk nagyszerű hit- elvi és erkölcsi igazságaikat. Amit a németek elleni gyűlölködéssel a többi európai nemzetek a háború alatt Kinában tettek, azzal megtanították Kínát arra, hogy hogyan kell gyűlölnie minden idegent. Most egymásiránti gyűlölködésből, féltékenységből és a profitért való resz- ketésért egymást hagyták cserben Kinában ugyanazon erkölcsi kultúra népei. Csak természetes, hogy közösen kell veszítenie ott a nyugati kultúra minden nemzetének. Ezért lehangolok és ezért tanulságosak is a kinai esemé nyék. De hiszen évek óta ez történik az orosz szovjettel való érintkezéssel is, mely természetesen buzgón uszit most Kinában az európaiak ellen s toborozza vörös híveit. Európa az anyagi haszon reményében maga fűtötte az orosz poklot, amikor ennek ördögeivel tárgyalt és alkudozott. Maga ad ezzel lehetőséget arra, hogy az egész világot megfertőzhesse propagandájával. Nem csupán a kommunisztikus gazdasági rendszer propagandájára gondolok; de főleg arra a propagandára, amely a csaknem 2000 éves keresztény morál ellen dolgozik. És a keresztény kultúra népei a távolból dübörgő vihar villanásaira is mintha a tavasz legszebb kék ege ragyogna a világ felett s mintha — minden rügyezőfaág az örök boldogságot bolintgat- ná felé — csak tovább végzik a maguk megszokott dolgaikat, mint Wells egyik regényében a jövendő degene- rált emberkéi. Megszokott dolgaikat: az egymás elleni fegyverkezést, a már letipor- taknak még szorosabb ösz- szeköttetését, nagy problémák elsekélyesitését, jelentéktelenségek megnövelését, a gyengébb népek rovására törő, hosszú vámtárgyalásokat, stb. stb. ügy is gondolhatnék, hogy a magunk bajai mellett mit érdekel bennünket a világ gondja ? Hát igaz : magunknak is ezer bajunk van. De az is igaz, hogy ezek a dolgok mégis érdekelnek bennünket is. Érdekelnek azért is, mert ugyanazért a keresztény kultúráért, melyet a nagy nemzetekért meggyülöltek a a távol pogány Keleten, mi a koldusnemzet csaknem mindenünket odaadjuk. Nem sajnáljuk ezt az áldozatot, de tudjuk azt is, hogy sok-sok ezer magyar testvérünk arcát festi pirosra a tüdővész láza és sok-sok ezer magyar testvérünk szemét teszi köny- nyessé a nyomorúság keserűsége. Mi a kultúráért valóban áldozunk, sokat áldozunk és nem üzérkedünk ezzel a kultúrával. De azután érdekelnek bennünket ezek az események azért is, mert minket is az a gyülölség és önzés tiport le az egész kultur- világ szégyenére, amely gyü- lőlség és önzés — részben — a távol Kelet eseményeinek is felidézője volt. És ma is ez a gyülölség és önzés tart bennünket kegyetlen sorsban. Okunk és jogunk is van tehát feljajdulni az ellen a gyűlölködő és a nemzetek életét megmérgező szellem ellen, melynek átka ott ret- tegtet a távol Keleten. De el kell ismernünk azt is, hogy az engesztelődésnek és a belátásnak egyre több jelét tapasztalhatjuk mi magyarok, különösen Angliában és Olaszországban. Newton lordnak, ennek a nemeslelkü angol főurnak kezdeményező szerepe után eljuthattunk odáig is, hogy a magyar pénzügyek rendezése angol segítséggel történhetett meg. Most Olaszország szimpátiája és barátsági szerződése támasztott lelkűnkben már régen nem érzett örömöt. Amikor a magyar nyomorúságról is megA Társadalmi Egyesületek Szövetsége a miniszterelnököt Olaszországból való visszatérése alkalmából a kötelékébe tartozó társar dalmi egyesületek nevében meleg szeretettel üdvözölte. A miniszter- elnök a Társadalmi Egyesületek Szövetségének üdvözlő átiratára a következő választ küldte: „A Társadalmi Egyesületek Szövetsége folyó évi április hó 14-én hozzám intézett felterjesztésében szives volt engem az ország érdekében tett olaszországi utam alkalmából a magyar nemzeti társadalom nevében meleg szeretettel üdvözölni. emlékezünk, hálátlanság volna ezt elfelejteni. De viszont vakság volna nem látni, hogy az engesztelődés szelleme még csak kicsiny lánggal ég. Ennek a lángnak sokkal magasabbra kell világszerte fellobognia, hogy rámutathasson a gyötrődő világ nyomorúságának okaira, a keresztény moralitás veszedelmére és a védekezés morális módjára. Magasabbra kell a megértés lángjának felcsapnia, hogy megmutathassa a gyűlölködés következményeit, a Párizs körüli béke igazságtalanságait, Trianont, az orosz szovjet barbár szellemének veszedelmeit és a keresztény morál igazi átélésének szükségét. Talán éppen nekünk van még mindig legtöbb okunk azt kiáltani a nyugati nagy nemzetek felé: Álljatok meg már! A gyűlölködésnek rettenetes munkája minden erkölcsi érték pusztulása lehet, mint ahogyan minden nemzetnek veszedelme lett a gyűlölködés rettenetes békéje. Igazi apostolai kellenek a kereszténység kiengesztelő békéjének, mert ez a béke nem az igazi békesség napját ra- gyogtatja. Olyan az, mint az északi fény a kékes hómezőkön, amely nem melegít s csak annyira világit, hogy megmutatja egy fagyos és élettelen világ minden borzalmait. | Amidőn ezért a t. Elnökségnek hálás szívvel köszönetét mondok, jiem mulaszthatom el azt, hogy egyúttal ama reményemnek is kifejezést adjak, hogy a haza javára irányuló további munkálkodásommal a magyar nemzeti társadalom hazafias támogatásával és megtisztelő bizalmával a jövőben is megajándékoz. Budapest, 1927. április 26-án. Hazafias üdvözlettel: Bethlen s. k.“ Eg'yes aa. axsi IQ üllér 9 miniszterelnili válasza a TESZ.-nÉ
